A következő rövid összefoglalóban azt vizsgáljuk meg, hogy mely kérdéseket teszik fel leggyakrabban az arab anyanyelvű internetezők Magyarországgal kapcsolatban a Google keresőjében.
A címben szereplő kérdés kezdetben nagy vitákat generált, de a migrációs nyomás aktuális fokozódásával újfent egyre gyakrabban kerül előtérbe. Valóban nem fogadják be az arab országokból származó bevándorlókat a régió gazdagabb muszlim országai?
Egyes arab államokban súlyos élelmiszerválság alakult ki, s ha erre nem találnak hathatós megoldást, akkor a régió egyre sűrűbb tiltakozási hullámokkal és instabilitással fog szembenézni, ami Európára is hatással lehet.
Libanont diverzitása és gazdagsága miatt a 20. század utolsó harmadáig a Közel-Kelet Svájcaként emlegették, de a folyamatos háborúk, az etnikai megosztottság és a belső konfliktusok mára a régió sereghajtójává tették.
Irak több mint két és fél évezreden keresztül bírt saját zsidó közösséggel, azonban mára mindössze négyen maradtak az arab országban, ezzel szemben Izraelben megközelítőleg 600 000 iraki kötődésű zsidó él.
Szaúd-Arábia az elmúlt néhány évben nagy energiákat fektetett abba, hogy enyhítse az országról alkotott ultrakonzervatív képet. Vajon a Királyság valóban a változás útjára lépett, vagy csak a nemzetközi közvélemény manipulációjáról van szó?
Irak súlyos vízkrízist él át napjainkban, mivel két legjelentősebb folyójának, valamint azok mellékágainak vízhozama jelentősen lecsökkent az elmúlt néhány évben.
Augusztus 24-én Algéria megszakította amúgy is elenyésző bilaterális kapcsolatait Marokkóval, és azzal vádolta meg szomszédját, hogy az részt vett a kabil régiót nem sokkal korábban sújtó erdőtüzek előidézésében, valamint ezzel együtt egy marokkói lehallgatási botrány is borzolta a kedélyeket.
Az MCC könyvtára „Találtam egy könyvet a polcon…” címmel indított beszélgetéssorozatot, aminek első alkalmával Szekfű Gyula egy nyelvtörténeti tanulmányát vetették elemzés alá.
Hogyan vezetett egy ifjú felvidéki nemes sorsa Toporcról a tullni utásziskolába, a prágai egyetem vegyésztanszékére, majd a Pest-Budai Honvédelmi Minisztériumból a történelemtankönyvek oldalaira? Görgei Artúr katonai karrierje mellett természettudományos munkájában is elismerést szerzett, amelyet sokáig nagyobb tisztelet övezett külföldön, mint Magyarországon.
Milyen lehet 2022-ben egy magyar oktatáspolitikai vízió? Az alábbiakban olvasható a Tanuláskutató Intézet kísérlete. Célja, hogy párbeszédet indítson el.
A 2022. február 24-én meginduló orosz támadás új fejezetet nyitott a nemzetközi kapcsolatok történetében, ugyanis már több mint fél évszázada példa nélküli módon nem csupán egy határkonfliktus, hanem állami szintű háború robbant ki Európa területén.
