Olvasási idő: 11 perc

A 2014 és 2019 közötti vállalkozásfejlesztési programok értékelésének tanulságairól ír Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője.

Nemrég készült el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 420 milliárd forintnyi vállalkozásfejlesztési tevékenységét vizsgáló értékelés. Az eredmények szerint a vállalkozások a fejlesztési pénzek hatására érzékelhetően növelték beruházásaikat, árbevételüket, sőt, 2014 és 2019 között a támogatott vállalkozások termelékenysége is javult. A fejlesztési forrásokat az előzetes félelmekkel szemben sikerült beforgatni a gazdaságba, a kisebb apparátus azonban a vállalkozói oldalon generált költségeket. Ennek egyik legfőbb jele, hogy jelentős azoknak az aránya, akik már többször nyertek támogatást. A másik pedig az, hogy a pályázati elbírálások egy százaléka készült el határidőre.

20 év – 4 ezer milliárd forint

A gazdaságfejlesztés mai intézményrendszere pont 20 éve született, amikor elindult a Széchenyi Program. A magyar vállalkozások megerősítését célzó támogatások 2004-től beépültek az uniós fejlesztési programokba, így a támogatási rendszer kisebb nagyobb átalakulásokkal két évtizede működik megszakítások nélkül. Két évtized alatt több, mint 4 ezer milliárd forint támogatást kaptak a vállalkozások – ez az éves magyar GDP tizede. 

Két alapelv hozta létre és működteti ezt a finanszírozási rendszert: 
•    Tőkéhez kell juttatni a magyar cégeket, mert fejlesztéseik finanszírozásához a magánvagyonok hiányoznak, a banki források pedig korlátozottan elérhetőek.
•    Az uniós források egyik legjobb felhasználása, ha a vállalkozások versenyképességét és a gazdaság foglalkoztatóképességét növelik.

Ezt egészíti két a működés logikáját meghatározó elv:
•    Igazodni kell az unió tartalmi és procedurális előírásaihoz. 
•    Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló forrásokat mind felhasználásra kerüljenek.

Mindezen alapkódok egyenes következménye, hogy egy pályázatokra épülő, az unió auditelvárásainak megfelelő gazdaságfinanszírozási rendszert hoztunk létre. Szeretünk panaszkodni, hogy rugalmatlan és bürokratikus ez a rendszer – azonban úgy tűnik, az utóbbi években sikeresen járult hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. 

Működött a történet

A programértékelés legkorszerűbb módszereit felvonultató tanulmány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 420 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési célú kiírásának eredményeit vizsgálja. Az elemzés eredménye szerint a program három területen gyakorolt érzékelhető és pozitív hatást a gazdaságra:

1.    Összhang - A fejlesztési források felhasználása során sikerült összhangba hozni három kulcstényezőt: (1) a gazdaság lehetőségeit és elvárásait, (2) a kormányzat gazdaságpolitikai céljait és (3) a támogatási programok végrehajtási logikáját. Egyszerűbben fogalmazva egybecsengett az, amire a vállalkozásoknak szüksége volt, amit az irányítás fontosnak tartott és amit az intézményrendszer képes volt megcsinálni.  – Ez nagyobb eredmény, mint amekkorának elsőre tűnik. Egyrészt sok olyan epizódja volt a magyar gazdaságtörténetnek, amikor elképzelhetetlen volt az elvárások, a célok és a működés összehangolása. Másrészt most sem volt természetes, hogy sikerüljön ez: a gazdasági környezet jelentősen megváltozott 2014 és 2019 között, a források szabályszerű felhasználásának uniós elvei pedig erősen beszűkítették a pályázatok konstruktőreinek és működtetőinek mozgásterét.

2.    Hatásosság - A vállalkozások stratégiájára komoly hatással voltak a pályázati kiírások. Az értékelés eredményei szerint a cégek fejlesztéseiket a támogatás időzítéséhez, fókuszához és feltételeihez igazították. Például a vállalatvezetők 61 százaléka monda azt, hogy inkább elhalasztotta a fejlesztését, ha érdemes volt várni egy megfelelő kiírásra. – Ez azt jelenti, hogy az állami programok valódi gazdaságformáló erővel bírnak, komoly tétje van a konstrukcióknak.

3.    Eredmények – Az értékelés statisztikai elemzései szerint a fejlesztési támogatások pozitív hatása kimutatható. Nagyobb mértékben nőtt a létszám, a gépesítettség azoknál a cégeknél, amelyek kaptak fejlesztési támogatást azokhoz képest, amelyek ilyet nem vettek igénybe. Már a korábbi időszakokra vonatkozó értékelések eredményei is azt mutatták, hogy a fejlesztési támogatáshoz jutott cégek gyorsabban növekednek, mint a programokból nem finanszírozott cégek. Azt azonban újdonság, hogy az 14-19 közötti vállalkozásfejlesztési támogatások kedvezményezettjeinél a cég eredményessége is nagyobb mértékben nőtt.

Gyorsan, jól, olcsón – ebből választani kell 

Kevésbé kedvező a kép, ha nem az eredményeket, hanem a folyamatot nézzük. A végrehajtás rendszerével kapcsolatos első számú elvárás az volt, hogy minél gyorsabban lekösse a fejlesztési forrásokat. A legfontosabb peremfeltétel pedig az volt, hogy az apparátus költségei ne szálljanak el. Ennek az lett a következménye, hogy a pályázatok gyors meghirdetése után elnyúlt az ügyintézés – a támogatási döntéseknek csak egy százaléka született meg határidőre. Emellett a kiírások bonyolultsága is komoly kihívás elé állított a cégeket – ki kellett tanulniuk a rendszert. Nem véletlen, hogy a támogatottak között felülreprezentáltak azok a cégek, akik többször is sikeresen pályáztak. A 2014 és 19 között nyertes cégek 42 %-a volt olyan, amelyik már korábban is kapott gazdaságfejlesztési támogatást. 

Öveket bekötni

Fontos, hogy a GINOP értékelése nem ítéletet mond, nem is ez a feladata. Információkat, véleményeket összegez, az adatokban keresi az összefüggéseket. Rámutat, minek mi a következménye, mik a lehetőségek, a korlátok. Kihívások és javaslatok sorát vázol fel. Beveti a ma ismert teljes módszertani arzenált, hogy a jövő programjainak formálói ne vakon repüljenek és jobban kiismerjék a gépet, amit irányítanak. Szükség is lesz erre a jövőben.

Alapvető változások előtt áll a magyar gazdaságfejlesztés, mert mind a gazdaság, mind a gazdaságpolitika feladata átalakulóban van. 

Ez már egy másik gazdaság

A program indulásakor még a munkahelyek hiánya volt a gazdaság legnagyobb problémája, a cégek úgy érezték, nehéz és drága banki finanszírozást kapni a fejlesztésekhez. Azóta a magyar gazdaság példátlan gyors növekedési szakaszba lépett, a képzett munkaerő hiányára panaszkodnak a cégek, a hitel pedig minden korábbinál olcsóbb lett. A gazdaság szerkezete is elkezdett átalakulni. Megerősödőben vannak az olyan cégek, amelyek szervesen bekapcsolódnak a globális értékláncokba, nem a tőkehiány a problémájuk, hanem a folyamatos innováció bevezetése a legfontosabb kihívás számukra.

A koronavírus előtti időszakban már érzékelhető volt a korszakváltás a gazdaságban. A foglalkoztatás helyett a termelékenység javítása került előtérbe, a vállalkozásoknál a szimpla növekedés célját elkezdte felváltani a technológiai megújulás és az innováció erősítése. A GINOP-nak komoly szerepe volt ebben. Pályázatai sok cégnek biztosítottak forrást, hogy a válságból kikecmeregve eggyel magasabb szintre lépjenek. 

Jön az 5. generációs gazdaságfejlesztés?

Sikerült elkölteni a pénzt. Ha bonyolult is volt a végrehajtás, a támogatott cégek teljesítményét érzékelhetően javították a támogatások. Könnyű lenne azt mondani, hogy innentől csak ügyfélbaráttá kell tenni a rendszert és minden rendben futhat tovább. Azonban ez messze nincs így. 

A vállalkozások fejlesztésének banki finanszírozása szinte lehetetlen volt – erre a problémára válaszul jött létre a Széchenyi Terv. A nagy pénzügyi válság alatt és után biztosítani kell a vállalkozások fejlesztéseinek forrását, ez volt a második nagy kihívás jó egy évtizede. A lassan megnyíló hitelek mellé forrást kell biztosítani a magyar gazdaság gyors fejlődésének -ez volt az értékelésben vizsgált GINOP konstrukciók gazdaságpolitikai feladata. Az elmúlt év pedig szólt arról, hogyan lehet a rendelkezésre álló forrásokat a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére használni. A járvány utáni időszak megalapozása az ötödik nagy feladat a 20 éves magyar gazdaságfejlesztés előtt. 

Ez azonban komplexebb kihívás, mint a korábbiak. Egyszerre lesznek dinamikusan fejlődő és egyre beszűkülő lehetőségekkel rendelkező ágazatok és régiók. A szerencsés előbbieknek a minőségi váltáshoz, az újítás- és együttműködésorientált működés kialakításához van szüksége gazdaságpolitikai háttérre. A nehéz helyzetű utóbbiak számára pedig az új üzleti modellek megtalálása, a válság csillapítása, az életben maradás lesz a feladat. Vannak cégek, akik a nemzetközi terjeszkedésen, az értékláncokban való előrelépésen dolgoznak, míg más vállalkozások azzal küzdenek majd, hogy a járvány alatt felhalmozódó adósságok mellett talpon tudjanak maradni. Egyes területeken a képzett szakemberek hiánya lesz a jellemző, miközben a válság és a járványra adott válasz miatt sokan elvesztik munkájukat. Ez a sokrétűség színesebb, célzottabb állami eszközrendszert igényel majd.

Még egy komoly változásra kell reagálnia a jövő gazdaságfejlesztésének: minden jel arra utal, hogy a 2008-as válságra adott válaszként létrehozott pénzbőség nem múlik el a világban.Olcsó lesz a hitel, az lesz a kérdés ki meri, ki tudja majd felvenni.

A gazdaságfejlesztést létrehozó alapprobléma, a magyar vállalkozói világ tőkehiánya kezd lassan eltűnni.

Ezért a következő időszaknak új kiindulópontokra lesz majd szüksége. Az új történet a hiányok pótlása helyett várhatóan a képességek megerősítéséről fog szólni.

A gazdaság melyik szegmensében milyen képességek hiányoznak? Az állami támogatás végeredményben kit hoz helyzetbe: a vállalkozást, az értékláncot meghatározó multit vagy a vállalkozásnak gépet, hitelt, szolgáltatást nyújtó szállítót? Hogyan lehet a források gyors és szabályos lekötésén túl a támogatottak számára kiszámítható és egyszerű ügyintézésére is képes végrehajtó rendszert felépíteni? – Ezek a jövő gazdaságfejlesztését formáló fő kérdések. Megválaszolásukhoz adnak információt az olyan értékelések, mint ami most a GINOP-ról készült.

 

Borítókép:origo.hu