Novemberben már több jel is arra utalt, hogy az Azori-szigeteken zajlott választás nem csupán egy regionális színtéren jelentkező fordulat volt, hanem a portugál politika mélyebb átalakulásának kezdete lehet. Az országról 2019-ig azt tartották, hogy nemzeti sajátosságai miatt a kontinensen több hullámban megjelenő és megerősödő radikális jobboldali pártok nem számíthatnak sok sikerre. 2019-ben azonban parlamenti mandátumot szerzett André Ventura bevándorlás- és elitellenes politikus pártja (Elég, Chega) ezt követően látványos növekedést ért el, megváltoztatva az ország politikai erőviszonyait.

Ventura elindult a 2021-es elnökválasztáson is, amelynek így szereplése lett az egyik fő témája, háttérbe szorítva a részvételre, a hivatalban lévő Rebelo de Sousa elnök, valamint a többi induló eredményére vonatkozó várakozásokat. Bár a célul kitűzött második helyet végül nem érte el, 11 százalék feletti eredménye mégis újabb jele annak, hogy a portugál politika átalakulása zajlik, amelynek központi szereplője lehet a korábban sportkommentátorként dolgozó bevándorlásellenes politikus.

Miért vált fontossá a 2021-es portugál elnökválasztás?

A portugál elnökválasztás általában nem tartozik Európa legizgalmasabb politikai eseményeinek körébe. Bár 2021 januárjától Portugália tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez nem növelte sem a választás tétjét. A közvetlenül választott portugál elnök hivatali ideje 5 év. 1976 óta minden elnök két egymást követő ciklust töltött ki, vagyis aki egyszer elnyerte a tisztséget, azt újra is választották. Az 1974-es forradalmat követően kialakított politikai rendszer sok elemében hasonlított a francia félelnöki kormányformára. Az elnök nevezhette ki a miniszterelnököt, a kormány tagjait, erős vétójoga volt és viszonylag könnyedén rendelkezhetett előrehozott parlamenti választás kiírásáról. Az 1982-es alkotmánymódosítás viszont jelentősen szűkítette az elnök jogkörét. Bár a közvetlen választás megmaradt, az elnök már nem tud a parlamenti többséggel szemben miniszterelnököt kinevezni és a parlament feloszlatására vonatkozó jogosítványait is korlátozták. Ennek következtében az elnökválasztás általános politikai jelentősége elmarad a parlamenti választástól.

Az utóbbi 35 évben a két nagy párt (a baloldali PS és a jobboldali PSD) több cikluson átnyúlva birtokolja az elnöki pozíciót: 1986-2006 között baloldali, 2006 óta jobboldali politikusok voltak hivatalban.

Az utóbbi hónapokban úgy tűnt, hogy ez a választás sem tartogat sok kérdést a győztes személyével kapcsolatban. Marcelo Rebelo de Sousa elnök támogatottsága tartósan magas volt, a közvélemény-kutatók gyakran 60 százalék feletti támogatottságot mértek esetében. Személyes népszerűsége mellett az is segítette, hogy a koronavírus elleni küzdelemben együttműködött a baloldali kormánnyal, továbbá hogy a kormányzó szocialisták gyakorlatilag feladták a választást. Bár a párt korábbi EP-képviselője, Ana Gomes elindult a választáson, azonban kampányához hivatalosan nem kapott támogatást a Szocialista Párttól (PS) és csak kisebb zöld pártoktól számíthatott érdemi segítségre.

A fő kérdés ennek következtében az lett, hogy André Ventura 2019 óta dinamikusan növekvő támogatottsága kap-e újabb lendületet a kampány során, illetve amennyiben 10 százalék feletti eredményt ér el, befuthat-e a második helyre.

Utóbbi realitását jól érzékelteti, hogy a baloldali Gomes sem a hivatalban lévő elnökkel, hanem Venturával szemben pozícionálta magát és a második hely megszerzését tűzte ki célul.A koronavírus járvány miatt hagyományos értelemben vett kampány tevékenység rendkívül korlátozott keretek között zajlott, így komolyabb fordulat sem következett be a választást megelőző hetekben. Rebelo de Sousa elnök ráadásul 2021. január 12-én jelentette be, hogy koronavírustesztje pozitív lett, ami az addig is alacsony intenzitású kampányának is a végét jelentette.

A 2021-es választás eredménye

Az alacsony, 40 százalék körüli részvétel ellenére a 2021. január 24-én rendezett választáson nem született nagy meglepetés a közvélemény-kutatók előre jelzéseihez képest.

Rebelo de Sousa 60 százalékos eredményt ért el, így már az első fordulóban fölényes győzelmet aratva maradhat hivatalban. Gomes második lett, közel 13 százalékot elérve, Ventura pedig harmadik helyen zárt 11,9 százalékos eredménnyel.

Ventura szereplése a szavazatarány mellett azért is tekinthető sikeresnek, mert több szavazatot kapott mint a további három baloldali jelölt összesített eredménye, akiket olyan kommunista és zöld pártok indítottak, amelyek komoly támogatottsággal rendelkeztek az utóbbi évtizedekben. Bár a választás előtti közvélemény-kutatások alapján készült becslések azt mutatták, hogy Ventura és pártja elsősorban a többi jobboldali párttól és a korábban passzív választók közül szerezte legtöbb támogatóját az utóbbi másfél évben, mégis jelzésértékű lehet, hogy a választáson olyan térségekben is jól szerepelt, amelyek korábban baloldali, sőt kommunista fellegvárnak számítottak. Amennyiben más országokban (pl. Ausztria, Franciaország) tapasztalt folyamatokhoz hasonlóan a baloldali szavazók egy része a bevándorlás- és elitellenes programot hirdető radikális jobboldali párt felé fordul, akkor a portugál pártrendszer jelentősen megváltozhat a következő években.

A Chega megerősödésének lehetséges következményei

Ventura és a Chega sikere nemzeti és európai színtéren egyaránt jelentős politikai eseménynek tekinthető. Portugáliát az utóbbi évtizedekben a baloldali eszmék népszerűsége és politikai ereje jellemezte. A baloldali pártokkal szemben ugyan kialakult egy jobboldali pártokat összefogó blokk, amely azonban az 1970-es években kialakult baloldali fölényt érdemben nem tudta megváltoztatni. A Chega felemelkedése viszont a más nyugat-európai országokban már érvényesülő dilemmát jeleníti meg a portugál jobboldalon: a megváltozott helyzetben a jobboldali pártok együttműködésre és kormányváltásra törekedjenek, vagy az új szereplő megjelenése ellenére a korábban kormányzó, „fősodorhoz” tartozó jobboldali pártok inkább egyezzenek ki a baloldallal. Portugáliában rövid időn belül mindkét stratégiára láthattunk példát: 2020 novemberében az Azori-szigeteken a Chega támogatásának köszönhetően léphetett hivatalba a jobboldali koalíció, a két nagy párt alkuja pedig kényelmes kampányt és magabiztos győzelmet eredményezett Rebelo de Sousa elnök számára 2021 januárjában.

A következő évek központi kérdése lesz, hogy a jobboldali blokk hogyan viszonyul Ventura pártjához.

Elzárkózik tőle vagy együttműködés keretében törekszik majd kormányváltásra. Európai szempontból pedig nem csak azért fontos a Portugáliában tapasztalható változás, mert átalakul egy uniós tagállam pártrendszere, hanem azért is, mert a Chega megerősödése és a portugál jobboldal stratégiai kérdései újra a politikai napirend meghatározó témájává emelik a radikális jobboldali pártok programját, támogatottságát és politikai befolyásolási képességét. Bár napjaink központi politikai ügye továbbra is az újtípusú koronavírus által előidézett járvány és annak kezelése, a korábbi években központi jelentőséggel bíró téma, a migráció továbbra is releváns, és a következő években is meghatározó szerepe lesz a politikai folyamatok alakulásában.

A szerző az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanára.

Borítókép: AP.