Olvasási idő: 5 perc

December 22-én a zsidó-keresztény értékekről megőrzéséről beszélgettek a meghívottak a Patriotic Talks utolsó adásában. Borbély Boglárka összefoglalója.

John Bruton volt ír miniszterelnök gondolatébresztő megnyitó beszédével indult a Mathias Corvinus Collegium és a Danube Institute Patriotic Talks elnevezésű online szellemi csúcstalálkozójának ötödik, egyben utolsó adása.


„… az európaiaknak fel kell ismerniük, hogy a demokráciának értékrendszerre is szüksége van. Az egyház és az állam ugyan két külön egység, azonban a demokratikus államnak még mindig irányadó értékek kellenek. Az ilyen irányadó értékek nélkül a többségi demokrácia könnyen zsarnokságba csaphat át.” A december 22-én debütált online beszélgetés vendégei Jaime Mayor Oreja, Mario Alexis Portella, Guillaume de Thieulloy, Angela Gandra, Azbej Tristan voltak. Az eseményt Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatója moderálta. A zsidó-keresztény örökségünkről folyó izgalmas diskurzus olyan kérdésekre kereste a választ, mint magának a „zsidó-keresztény örökség” kifejezésnek a keretei, az egyszerre vallásos és intellektuális emberkép alapjai és az Alaptörvényünkben foglalt istenhit létjogosultsága. Vajon hogyan definiálható a napjainkban oly sokszor elhangzó „zsidó-keresztény örökség”? Antall József szavait felidézve

„Egyszerűen arról van szó, hogy Európában az ateisták is keresztények. Európa kereszténysége kultúrát, etikát, szemléletet jelent.”

Angela Gandra brazil családügyekért felelős államtitkár a zsidó-keresztény örökséget az emberiség régi kincseként értékeli, mely az állampolgároknak önbecsülést és értéket, a törvényalkotásnak hitet és ihletet, az államoknak értékalapot nyújtott. Guillaume de Thieulloy francia gondolkodó szerint azonban egy furcsa valóságról és egy új fogalom megalkotásáról van szó. Kifejtette, hogy „nevet akkor adunk a dolgoknak, amikor hiányozni kezdenek. Akkor kezdtünk zsidó-keresztény örökségről beszélni, amikor úgy éreztük, hogy európai kultúránk pont ettől a zsidó-keresztény örökségtől távolodik el. Valami eltűnt, ezt jelzi az, hogy elkezdtük a szót használni. Azért neveztük meg, hogy rámutassunk az eltűnésére.” 

Jaime Mayor Oreja volt spanyol belügyminiszter szerint a „válságunk alapvetően személyes jellegű. A tudatunkban és személyes attitűdünkben jelenik meg, mert a legtöbb demokratikus országban magunkban hordozzuk az értékek hierarchiáját. Tekintsünk magunkba, és tegyük fel a kérdést: mi az oka, hogy a mi generációnk nem tanult meg élni azzal az anyagi jólléttel, amit mi magunk teremtettünk. Lehetünk egyszerre intellektuálisak és vallásosak? Az intellektuális hívő létjogosultságának pusztán megkérdőjelezése Azbej Tristan államtitkár szerint akár sértésként is értékelhető, ezért helyesebb az intellektus és a hit közti kapcsolatról, esetleg a vallás és a tudomány viszonyáról gondolkodni.
„Attól, hogy valaki hívő, az nem jelenti azt, hogy intellektuális is egyben. Azonban ez nem is zárja ki, hogy egy vallásos ember nem lehetne intellektuális.” – vallja Portella atya, a Firenzei Főegyházmegye kancellárja.
„Persze az imádság és a gondolkodás két nagyon különböző magatartás, és az imádkozó ember nem ugyanaz a személyiség, mint aki gondolkodik: az elméjüket különböző módon használják. Mégsem támogatom azt az elképzelést, hogy ez a két magatartás egymásnak ellentmond – állította Guillaume de Thieulloy. A hit és az értelem közötti különleges viszonnyal érvelt:

„Mi, keresztények úgy értjük meg az igét, ahogy imádkozunk. Így fejlődtek ki a tudományok a középkori szerzetesek által, ima közben. Imáikból eredtek a tudományok; nem az ima ellenében, hanem azok által jöttek létre.”


Lord Jonathan Sacks egykori brit főrabbi írásában olvasható: „Isten sokféle nyelven beszél az emberiséghez: a zsidósághoz a judaizmuson, a keresztényekhez a kereszténységen, a muzulmánokhoz az iszlámon keresztül. Isten az egész emberiség istene, azonban egyetlen hitnek sem szabad az egész emberiség hitévé válnia.” A multikulturalizmus európai trendjét ugyan elutasító Guillaume de Thieulloy állította, hogy e mondat akár igaz is lehet, hiszen minden kultúra hasznos az emberiségnek. Szerinte az számít, hogy az ember biztos talajon álljon a saját kultúráját illetően és kiálljon amellett, ezáltal maradhat nyitott és érdeklődő más kultúrák iránt. Gandra államtitkár szerint Isten megemlítése a magyar Alaptörvényben helyes és természetes. „Annyira természetes, mint a levegő, minden ember szívében ott van. Ezért azt gondolom, hogy Magyarországnak igaza van akkor, amikor Istent említi az igazi szabadság és a testvériesebb társadalom védelmében.” Példaként említette a brazil alkotmányt, melyet Isten védelme alatt hirdettek ki, az amerikai dolláron szereplő „In God we trust” fordulatot vagy akár a brazil elnök mottóját: Brazília mindenekelőtt, az Isten pedig mindenekfelett.
 
Emlékezzünk Robert Schuman alapító atya szavaira az európai zsidó-keresztény örökségünk megítélésével kapcsolatban: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”

A szerző az MCC senior nemzetközi kapcsolatok koordinátora.