Olvasási idő: 8 perc

December 18. a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) egykori főtitkára, Joszif Visszarionovics Sztálin születésnapja. Az alábbi részleteket tartalmazó születésnapi köszöntőt maga Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára jegyezte.

A hitetlenkedők és a fiatalok kedvéért érdemes leszögezni, hogy ez bizony megjelent nyomtatásban. Nem is akárhol, nem is akárhogy: a közel 2500 szavas köszöntő a teljes címlapot kitöltötte az MDP hivatalos napilapjában, a Szabad Népben (a már nem annyira fiatalok kedvéért: a Népszabadság elődjében). A köszöntő sokat elárul a kommunizmus világáról, az ideológia hamisságáról, a személyi kultusz határtalanságáról, a kor hangulatáról. Akkor (még) sokan hittek benne.

Mai fejjel ezt nehéz lehet elképzelni, de segít, ha a lenti sorokra nem szatirikus írásként vagy fekete humorként tekintünk, hanem látleletként, melyre felvesszük a kötelező felvonulásokat és a munkaversenyeket, a padlássöpréseket és a konfiskálást, a kirakatpereket és a kitelepítéseket, a munkatáborokat, Recsket és a Gulágot, az ÁVH-t, a csengőfrászt és a Pjobedát, a politikai bebörtönzéseket, körömletépéseket, veseleveréseket és a kivégzéseket.

A 70 éves Sztálin

„… Ma, amikor hetvenedik születésnapját ünnepeljük, nemcsak a hatalmas Szovjetunió népei fordulnak felé forró szeretettel, nemcsak a demokráciát és szocializmust építő felszabadult népek százmilliói küldik neki lelkes üdvözletüket és jókívánságaikat, hanem velük ünnepel és örvend szerte a világon az emberi haladás és béke minden híve, minden harcosa. Soha, amióta az emberiség történetét írják, nem élt és működött a felszabadult népeknek olyan vezetője, kinek hatása és befolyása szélesebb, mélyebb és maradandóbb lett volna, akit annyi százmilliók lelkes szeretete, megbecsülése övezett volna, mint a világ dolgozóinak vezérét és tanítóját, Sztálint.

… "Minden csodálatraméltó e nagy emberen: - írja Poszkrjobisev elvtárs - mély, megalkuvásokat nem ismerő elvi szilárdsága az olyan legfontosabb és legnehezebb kérdések megoldásánál, amelyekkel szemben sok jelentékeny fő tanácstalanul állt; … óriási, enciklopédikus tudása, melyet teremtő és alakító munkával szakadatlanul kiegészít... az a sokszor beigazolódott képessége, amellyel egyedül ő rendelkezik, hogy a történelemben előre látja az eljövendőt; … az abszolút rettenthetetlenség az egyéni veszéllyel és a történelem rideg, végzetes fordulataival szemben..."

"Mint Lenin - írja Mikoján elvtárs - testesíti meg ő a legmélyebb emberi szeretetet és az önzetlen harcot az ember teljes felszabadításáért és boldogságáért.

Sztálintól idegen minden lágyszívűség és türelem a nép ellenségeivel szemben. … Félelmet nem ismerő és bátor, rendületlen, hidegvérű és körültekintő, nem tűr maga körül ingadozókat, akadékoskodókat, siránkozókat. …"

Íme, ezek a tulajdonságok állították Sztálin elvtársat a nagy Bolsevik Párt, a hatalmas Szovjetunió, az egész világot átfogó, imperialistaellenes békefront élére. … Lenin mellett Sztálin a legnagyobb korszakot változtató és korszakalkotó férfi, akit a történelem ismer. … Sztálin elvtársnak megvan az a hatodik érzéke, mellyel felfogja a szinte észrevétlen változásokat: meghallja a fű növését s a csírázó magból előre látja, hová veti majd árnyékát a terebélyes fa. Nem egy kijelentése szinte jóslásnak tűnhetne fel, ha nem tudnók, hogy a jövőbelátás mögött ott áll a marxizmus-leninizmus egész tudományos fegyvertára. … 

Sztálin írásai, elsősorban a "Leninizmus kérdései" és a "Bolsevik Párt története" ma már az egész haladó emberiség tankönyvei. Ezeknek a tömör, világos írásoknak minden szava lemért, átgondolt s a célba talál, mint a mesterlövész golyója. Nem véletlen, hogy a szó szoros értelmében százmilliók szellemi kenyerévé váltak s belőlük tanul és okul szerte a világon minden kommunista, a szocializmus minden építője. ...

Malenkov elvtárs joggal mutatott rá, hogy az első világháború azzal végződött, hogy a föld egyhatodán megalakult a Szovjetunió. A második világháború után már 800 millió ember építi a szocializmust. S ha az imperialisták egy harmadikat robbantanának ki, úgy ez a kapitalizmus végét jelentené az egész világon. Elmélyült és kiszélesedett a békét védő, imperialista-ellenes világfront, melynek élén, akárcsak a fasiszta barbárság elpusztításáért és a civilizáció megmentéséért vívott élet-halálharcban, újra Sztálin jár. Újra ő a teremtő béke, a jobb jövő jelképe, az ő alakja köré fonódik újra az imperialista kardcsörtetők által zaklatott, fenyegetett dolgozók százmillióinak reménye és szeretete. "Sztálin a békénk!" Ezzel a jelszóval sorakozik fel mögéje most, hetvenedik születésnapja alkalmával lelkesen, büszkén és harcosan az egész haladó emberiség. …

A magyar dolgozó nép tudja ezt és hálás érte. A Tito-banda árulóinak és provokátorainak leleplezése ezekben a hónapokban mutatta meg, hogy hazánk újra az imperialista háborús gyujtogatók véres kalandjainak színhelyévé vált volna, ha meg nem véd bennünket a Szovjetunió izmos karja. A magyar dolgozó nép tudja és hálás érte, hogy vezetője és sokat hányatott hajójának biztoskezű kormányosa, a Magyar Dolgozók Pártja, Sztálin nyomdokait követi, hogy a magyar kommunisták Sztálin tanítványai és hogy sikereik úgy nőnek, ahogy elsajátítják és alkalmazni tudják a sztálini tanításokat.

S a magyar nép Sztálinban nemcsak a kőszáli sast látja, de a dolgozók mély, egészséges ösztönével megérezte és meglátta a kőszáli sas, a korszakot formáló vezérférfiú alakja mögött a melegszívű, hús és vér embert.

Megérezte és szívébe zárta az ezer gonddal küzdő dolgozók megértő barátját, az elnyomott nők felszabadítóját, az ifjúság előtt a jövő kapuját szélesre táró, mindannyiunkhoz emberileg is közelálló "Sztálin apánkat". …

Hosszú hónapok óta törtük magunkat, hogy a szocialista munkaverseny nálunk is gyökeret verjen és nem tudtunk átütő sikert elérni. De amikor azzal a kéréssel fordultunk a dolgozókhoz, hogy a szeretett Sztálin hetvenedik születésnapját munkafelajánlással ünnepeljék, egyszerre megtört a jég. Mint víz a gátszakadásnál, úgy árad a teremtő munka hulláma, s mintegy varázsütésre megjelentek a magyar Sztahanovok: a Pozsonyiak, Muszkák és a többiek. Csak most, a sztálini felajánlással vált nálunk is a "becsület és a dicsőség ügyévé" a munka. S most vált valóra nálunk a kantáta szava: "Sztálin nevével épül a világ!"

… S a földkerekség minden részéből felharsogó jókívánságok között ott zúg a magyar nép hangja is: Éljen és virágozzon mindnyájunk békéjének szilárd bástyája, a hatalmas Szovjetunió! Éljen soká teremtőerejének teljében a haladó emberiség vezére, a szocializmus nagy alkotója, a bölcs, az erős, a szeretett Sztálin!

(Megjelent: Szabad Nép, 1949. december 21.)

A bevezetőt Gallai Sándor közgazdász-politiológus, habilitált egyetemi docens, az MCC Társadalomtudományi Iskolájának vezetője írta.

Borítókép:https://properganderpressblog.wordpress.com/