Olvasási idő: 9 perc

Mit tett a sporttal a koronavírus és hogyan tudott egyáltalán túlélni ez a terület és a ráépült "ipar"? Hajdú András írása.

A sport a 2000-es években a modern populáris kultúra és a gazdaság területén egyaránt megkerülhetetlen. Gazdasági súlya 2020 előtt az Amerikai Egyesült Államokban olyan tradicionális szektorokat is megelőzött mint például a vegyipar. A legnagyobb presztízsű kluboktól a rekreációs céllal, évente néhány alkalommal sportoló személyekig tartó sportvilág szinte minden gazdasági ágazathoz kapcsolódik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy közösségi, kulturális és politikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A jól működő sport szektor a versenyképes, sikeres társadalom egyik fontos tényezőjévé vált, aminek megteremtésében és működtetésében az állami források is jelentős szerepet kapnak.

Az utóbbi évtizedek dinamikus növekedését azonban rendkívül váratlanul és drasztikusan törte meg 2020 márciusában az újtípusú koronavírus járvány, amely rövid idő alatt tette lehetetlenné a sportéletet korábbi formájában. Bár azóta újra rendeznek eseményeket, számos kérdés továbbra is bizonytalanságban tartja a sportvilág szereplőit lokális, nemzeti és nemzetközi színtéren. A jelenlegi helyzetben egyesek számára megbotránkoztató, mások számára lényegtelen kérdésnek tűnik, azonban a sport, ezen keresztül pedig a társadalom és a gazdaság működése szempontjából mégis központi kérdésnek számít, hogy hosszú távon kell-e „berendezkedni” a nézők nélküli sporteseményekre. Ez a változás már rövid távon jelentős következményekkel járhat, hosszú távon pedig rendkívül mély átalakulást eredményezhet közösségi és gazdasági téren is.

A szurkolók jelentősége

Egykor a sporteseményekre jegyet váltó szurkolók teremtették meg annak a lehetőségét, hogy a sportolók fizetést kapjanak teljesítményükért. A hivatásos sport működésében kiemelt jelentőséggel bír a fogyasztók piaca, amely egyaránt magába foglalja azokat, akik a helyszínen tekintenek meg egy eseményt és azokat is, akik a médián keresztül követik az eseményeket. Bár a belépőjegyekből, valamint a szurkolók helyszínen történő fogyasztásából származó bevételek aránya jelentősen csökkent más lehetőségekkel (pl. közvetítési jogdíjak, szponzori támogatások) szemben, továbbra is komoly forrást jelent a professzionális sportélet működésében. Egyes sportágak (pl. jégkorong) érzékenyebbek a jegybevételek szempontjából, mások (pl. öttusa, kajak-kenu, vízilabda) működésében ez a terület jóval visszafogottabb hangsúllyal jelenik meg. A gazdasági súly mellett a nézők által teremtett hangulat a közösségi élmény szempontjából is megkerülhetetlen. A koronavírus járvány azonban alapjaiban forgatta fel a sport működését is.

A megváltozott hangulat mellett a zárt kapus mérkőzések egyik rövidtávú következménye a klubok bevételeinek csökkenése és kiadásainak növekedése, valamint a „buborék rendszer” megjelenése.

Csökkenő bevételek, növekvő kiadások

A legnagyobb bajnokságok és klubjaik sem elsősorban a jegyeladásból és a mérkőzés napján keletkező további bevételekből tartják fent magukat, azonban a zárt kapus mérkőzések számukra is érzékeny veszteséget jelentenek. A KPMG Football Benchmark éves jelentése azt mutatja, hogy a topligák bajnokait egyaránt megviselte a meccsnapi bevételek drasztikus csökkenése, a Real Madrid esetében a veszteség megközelíti a 35 millió eurót. Hasonló tapasztalható az észak-amerikai profi ligákban is, az NBA klubjai a becslések szerint 500 millió dollártól estek el amiatt, hogy zárt kapuk mögött fejezték be a 2019/20-as szezont. A zárt kapus sportrendezvények miatt a bevételek csökkennek, miközben a költségek – egyetlen mérkőzés, valamint nagyobb események esetében egyaránt – növekednek a szigorúbb egészségügyi követelmények, járványellenes intézkedések miatt. Csíkszeredai jégkorong klub például csak a bérletek vonatkozásában 150-200 ezer euró (55-70 millió Ft) bevételtől esik el a zárt kapus mérkőzések miatt. Ezzel párhuzamosan Covid-tesztekre több mint 3,5 millió forintot költött 2020-ban.

A „buborék rendszer” megjelenése

A mérkőzések elhalasztása, majd a zárt kapus rendszer bevezetése csak az amerikai sportéletben közel 12 milliárd dollár veszteséget okozott és munkahelyek sokaságát szüntette meg. 2020 tavaszán az amerikai ligák (elsősorban az NBA és az NHL) új megoldást javasoltak annak érdekében, hogy a szezon legértékesebb szakaszának számító rájátszás ne maradjon el. Az alapszakaszban legjobban teljesítő klubokat érintő rájátszás szakaszát „buborékba” költöztették, ahol szigorú szűrést követően a klubok játékosai és stábtagjai mellett csak a lebonyolítást biztosító személyzet volt jelen heteken át.

A nézők kizárásával jelentősen csökken a fertőzés veszélye, így az élő közvetítések visszatérhettek a képernyőre, megmentve a szektort a teljes összeomlástól.

Ez a megoldást választották a labdarúgó Bajnokok Ligája befejezéséhez is. Bár a sportolók kezdetben kételkedtek a rendszer működőképességében, végül mindenki elfogadta, hogy az aktuális helyzetben ez jelentette a megoldást a mérkőzések újra indítására. Működőképességét igazolta, hogy 2020 őszén már egyéni sportágak esetében (pl. ISL úszóliga Budapesten) és többek között a női kosárlabda Euróliga csoportkörében és a férfi kézilabda Bajnokok Ligájának négyes döntőjének esetében is sikeresen alkalmazták. A 2021 januárjában pedig már a kézilabdázók követelték, hogy az eredetileg tervezett 30 százalékos kapacitás helyett nézők nélkül rendezzék meg az egyiptomi világbajnokságot, amit a nemzetközi szövetség végül érvényesített. A „buborék” biztosítja jelenleg a nemzetközi sportesemények megrendezésének lehetőségét.

Hosszú távú hatások: növekvő különbségek és e-sport további lendülete

A zárt kapus mérkőzések általánossá válása, valamint a „buborék” rendszer megjelenéséből származó bevétel kiesés legfőbb hatása nagy valószínűséggel a klubok és sportágak anyagi lehetőségei között tapasztalható különbségek fokozódása lesz. Azok, amelyek eddig is kiemelt médiafigyelemre számíthattak előnyösebb helyzetben vannak, aminek lehetőségét ki is fogják használni. Erre utalnak a német bajnokságok 2020-ban mért adatai, amelyek szerint a labdarúgás előnye növekedett a többi sportággal szemben. További fontos, hosszútávú hatás, hogy a kluboknak többet kell áldoznia a szurkolók érdeklődésének fenntartására és új, kreatív megoldásokra kényszerülnek annak érdekében, hogy korábbi táborukat a személyes, közvetlen élmények hiányában is megtartsák. Ebben a versenyben is többnyire azok indulnak előnyösebb helyzetből, akik nagyobb és aktívabb táborral rendelkeznek, valamint akik jelentősebb tőkét képesek erre a területre fordítani.

A sport közösségi jellege szempontjából lesz rendkívül fontos hatása, hogy a járvány miatt hozott korlátozó intézkedések az e-sportnak is újabb lendületet adtak. A korábbinál is hangsúlyosabbá váló digitális felületek újabb sportágakat is meghódítottak (pl. vitorlázás), miközben a sportfogadás terén is megjelentek, ami az e-sport jelentőségének további dinamikus növekedését fogja biztosítani. Harmadik terület, ahol bővülésre nyílik tér, az alternatív és szabadidősportok területe, amelyek a járványt kísérő korlátozásokkal szemben a kreativitás és a szabadság érzetét kínálják. Ugyanez a folyamat érvényesül a csapatsportágak esetében is, amelyek közül erősödni fog azok szerepe, ahol könnyen megoldható a szabadtéri rendezés (pl. strand sportágak), valamint a csapatok létszáma is kisebb (pl. B33).

Növekvő különbségek a professzionális sportban, erősödő e-sport-, alternatív- és szabadidősport szektor.

A koronavírus nem csak a lelátókat csendesítette el, hanem a sportvilágon belüli viszonyokat is átalakítja, szoros összefüggésben az életmód és a kultúra területén tapasztalható változásokkal, amelyek a gazdaság és a politika területén is új korszak kezdetét jelzik.

A szerző az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanára.

Borítókép: VCG.