Eugénie Bastié francia újságírónő első kötete, a „Viszlát, Mademoiselle!” jelent meg idén magyarul: témája a címben is említett feminizmus bukásának története és állomásai, valamint a neofeministák ideológiai ellentmondásainak leleplezése.
A szerző szerint a meghasonlott Nyugat belső válságát szenvedő, keresztény értékeikhez ragaszkodó konzervatívoknak az egykori „keleti blokk” országainak ellenállóitól kellene túlélési technikákat tanulniuk.
Michael Shellenberger 2020-ban megjelent könyve, az „Apokalipszis soha” új megközelítésből mutatja be világunk környezetvédelmi, társadalmi és az éghajlatváltozáshoz köthető problémáit.
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
A nyilvánosság elé kerülő tartalmakat a történelem során mindig valamilyen formában ellenőrizték - kezdetben uralkodók, később az államok, esetleg maga az egyház.
A kalózok jelenléte Szomáliában egyáltalán nem új jelenség. Amióta 2005-ben a kalóztámadások száma több, mint a hatszorosára nőtt a régióban, az itt történő incidensek a világ minden tájáról idevonzották a figyelmet.
A pártra zúduló politikai össztűz és kritika ellenére a Zöldek továbbra is élvezik elkötelezett szavazóik bizalmát, ugyanakkor a választók többségére ez már korántsem igaz – öt év alatt több mint megduplázódva, 25%-ról 56%-ra nőtt, azok száma, akik immár semennyire sem tudnak azonosulni a Zöld Párttal. Ezzel a Baerbock-Habeck miniszterpáros fémjelezte párt Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált.
II. József jól ismert személy a magyar történelemben: a központosítani kívánó, magát magyar uralkodónak meg sem koronáztató király rendeleteivel erősen felkorbácsolta a nemzeti indulatokat. Halálakor ezek nagy részét ugyan visszavonta, de a kedélyek csillapítására ez nem volt elég. Mi történt utána?
Sajátos helyzet elé néz Belgium a június 9-ei szavazások kapcsán: az országban európai parlamenti, szövetségi és regionális választásokat is tartanak, mindezt a júliusig tartó soros elnökségük alatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy döntenek mind a képviselőház, és a regionális parlamentek, illetve az EP-be delegálni kívánt képviselők személyéről is.