„Összenő, ami összetartozik” – ez a Willy Brandtnak tulajdonított, a német újraegyesítéssel kapcsolatos mondat a kárpát-medencei gazdasági együttműködésre is igaz lehet. Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, a magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan bővülnek jelentős részben hála a magyarországi vállalkozások magyarlakta határon túli területeken megvalósult beruházásainak.
A magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a 2000-es évek óta dinamikus bővülést mutatnak. Míg 1999-ben az Eurostat euróban nyilvántartott statisztikái alapján a Magyarországról Romániába irányuló export nem érte el az 500 millió eurót, míg a Romániából Magyarországra érkező import kis mértékben meghaladta a 200 millió eurót, addig 2019-re, húsz év alatt több mint tizenháromszorosára nőtt a magyarországi kivitel és behozatal, egyedül a tavalyi évben 2,7 milliárd eurós aktívumot termelve ezzel. Ahogyan az 1. ábrán is látható, a kétoldalú árukereskedelem dinamikája mindösszesen néhány évben mutatott csökkenést, például a világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint az európai adósságválság egyes éveiben. Az elmúlt húsz évben kivétel nélkül magyar kereskedelmi többlet volt megfigyelhető, a legmagasabb éppen 2019-ben.
Mindez azt is jelenti, hogy a KSH adatai alapján 2019-ben Németország, Szlovákia és Olaszország után Románia volt a negyedik legfontosabb exportpiacunk 5,1%-os részesedéssel, de úgy, hogy a 2., 3. és a 4. helyezett között minimális volt a különbség. Importpiacaink között Románia 2019-ben nem tudott az első 10 ország közé bekerülni, a 11. helyet érte el. Románia szempontjából is fontos a kétoldalú kereskedelem – még ha jelentős passzívummal is bír keleti szomszédunk külkereskedelmi mérlegében – Magyarország Németország és Olaszország után Románia harmadik legfontosabb importpartnere és negyedik legfontosabb exportpartnere volt az elmúlt évben. A szolgáltatáskereskedelem terén is viszonylag intenzívek a kapcsolatok, 2019-ben például a Romániából érkezők a harmadik legnagyobb összeget költötték el Magyarországon a Németországból és az Ausztriából érkező vendégek, turisták után.
Egyre több nagy és közepes magyarországi vállalkozás hoz létre leányvállalatot, termelőüzemet a szomszédos országban. Lépten nyomon MOL-kutakba (ma már a több mint 220 kút egyikébe) és OTP-bankfiókokba és automatákba botlunk, de a gyógyszergyártó multi Richter-csoport, az építőiparban tevékenykedő KÉSZ-Holding, és a Masterplast is komoly érdekeltségekkel rendelkezik itt. Érdemes külön is kiemelni a leányvállalatai révén 15 országban jelen lévő, magyar alapítású, svájci székhelyű MET-csoport romániai terjeszkedését, aki immáron a három legnagyobb cég egyike Románia üzleti árampiacán. Különösen erős a magyar tőke jelenléte az élelmiszergazdaságban. A malomipari, takarmányipari tevékenységet folytató ABO Holding Szatmárnémetin és Nagymajtényen is jelen van, az agráróriás Bonafarm-csoport szintén létrehozott Romániában egy leányvállalatot, ugyanúgy, ahogyan a zöldég-gyümölcs termékek feldolgozásával és gyorsfagyasztásával foglalkozó, Agrosprint ZRt is. Ha pedig valaki Csíkszeredán szeretne néhány napot eltölteni, megszállhat a Hunguest Hotelshez tartozó szállodában.
A magyarországi vállalatok romániai exportsikereit és tőkebefektetéseit széles intézményrendszer támogatja. A bukaresti, a kolozsvári és a csíkszeredai diplomáciai képviselet mellett a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság hét városban is (Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely) működő irodái a tőkekihelyezés ösztönzése terén egy külföldi telephely vagy leányvállalat alapítására, illetve a termelési folyamatok kiszervezésére vonatkozóan tudnak segítséget nyújtani a telephely felkutatása, valamint a vállalatalapításhoz szükséges információk biztosításán túl a jogszabályi környezet, a helyi ár- és piaci jellemzők, illetve az adott ország pénzügyi és pályázati rendszerének ismertetésével. Az Eximbank új, külföldi befektetésekre felvehető és fordítható befektetési hitelének segítségével pedig nemrégiben jött létre 15 millió euró értékű beruházásban egy új takarmánygyár a Maros megyei Kerelőszentpálon. A beruházás nem csak a közel 1800 fős település, hanem a teljes régió gazdaságának fejlődését mozdítja elő.
A romániai piac még nagyon sok lehetőséget tartogat a magyarországi vállalkozások számára. Ne felejtsük el, hogy egy közel 20 milliós, dinamikusan növekvő piacról van szó, ahol a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési ciklusban is jelentős fejlesztési támogatások és beruházások valósulhatnak meg, remélhetőleg legalább részben magyar vállalatok részvételével. És ami legalább ilyen fontos: a magyar beruházások segítségével a magyarlakta területek gazdasági ereje és vonzereje egyaránt jelentősen nőhet, megakadályozva ezzel a magyar fiatalok nyugat-európai munkavállalását, kivándorlását. Különösen a Székelyföldre, Észak-Erdélybe és a Partiumba irányuló tőkebefektetéseket lenne érdemes ösztönözni.
A szerző az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője.
Borítókép: MTI/Borsos Mátyás
