Nagy többséggel - 290 igen szavazattal, a szükséges 233 helyett - bizalmat kapott a parlamenttől a Ciolacu-kormány június közepén a parlament két házának együttes ülésén. Ahogyan azt korábban ígérték, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői és szenátorai jelen voltak, de nem voksoltak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök parlamenti beszédében azt mondta, néhány napja még úgy vélte, Romániában fontos az ígéretek és a megállapodások betartása, de kiderült, hogy ez nem így van: „Egy hiteles, kiegyensúlyozott partner előre megfontolt kivégzését zajosan és rosszul valósították meg. A másik megalázásával, a megállapodások semmibe vételével nem lehet építeni. A düh idővel elmúlik, de marad a rossz szájíz”. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még a szavazás előtt az RFI rádiónak nyilatkozva azt mondta, az általa vezetett párt 2024-ig nem nyújt parlamenti támogatást a kormánynak: „Dühösek vagyunk, hogyan is ne lennénk, amikor azt tapasztaljuk, hogy a szakmaiság, a komolyság, a kiszámíthatóság, az átláthatóság, a felelősséggel végzett munka a döntéshozatalban nem számít! Ezért nem szavazhatunk erre a kormányra. De nem szavazunk a kormány ellen sem, mert nem vagyunk képmutatók.”
Ez már a második változás a kormány összetételében, hiszen a 2020 decemberében tartott választások után a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből (RMDSZ) álló koalíció kezdte irányítani az országot. A kormányalakító tárgyalások alkupozícióba juttatták az RMDSZ-t, hiszen a magyar érdekérvényesítési szervezet nélkül nem lett volna meg a kormány parlamenti többsége, így megszerezték a regionális fejlesztési-, környezetvédelemi-, ifjúság- és sport minisztériumok vezetését, továbbá egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget is. Ez a kormány azonban 2021 őszén megbukott, mivel a PNL (illetve Klaus Johannis) és az USR között helyrehozhatatlanul elmérgesedett a viszony, majd egy két hónapig tartó politikai válság következett. A megoldást a szocialistákkal való kiegyezés hozta meg.
A következő változás 2021. november 15-én történt, amikor bizalmat szavazott a román parlament a Nicolae Ciucă tábornok vezette kormánynak, és hivatalosan bejelentették a romániai jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Román Szocialista Párt (PSD) nagykoalícióját, amelyhez a RMDSZ is csatlakozott koalíciós partnerként. Bár sikerült megtartania tárcáit, az RMDSZ érdekérvényesítő ereje gyengébb lett ebben az új koalícióban, ugyanis a két nagy román párt a magyarok szavazatai nélkül is kényelmes többséggel bírt a parlamentben. A 2024-es év végi parlamenti választásokig érvényes koalíciós megállapodás szerint a PNL és a PSD felváltva tölti be a kormányfői tisztséget, Ciucă tehát másfél év után, 2023 májusában átadja helyét a PSD miniszterelnök-jelöltjének. A legfontosabb, hogy a kormányprogram alapját az uniós helyreállítási terv képezi, pontosabban a Romániának járó közel 30 milliárd euró, ez az ami összehozta az eddig ellenségnek számító nemzeti liberálisokat és a szocialistákat.
A romániai önkormányzatok szinte teljes egészét a PNL, illetve a PSD választottjai vezetik, leszámítva a többségében magyarok által lakott településeket, ahol az RMDSZ irányít. A források elosztása tekintetében tehát kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben milyen lehetőségei lesznek a magyarok által vezetett településeknek.. Másodlagos, de fontos nagykoalíciós motiváció a vészesen emelkedő népszerűségnek örvendő AUR megállítása. Valójában ez sem elhanyagolható, hiszen az INSCOP közvélemény-kutató intézet július eleji felméréséből az látszik, hogy az AUR népszerűsége szédítően emelkedik, a liberálisoké pedig zuhan. Az RMDSZ számára jó lehetőséget nyújtott a nagykoalíció, mivel a három vezetett minisztériumból az egyik a fejlesztési tárca volt, amely az egyik legértékesebb, hiszen innen hívhatnak le pénzt az önkormányzatok korszerűsítésére. Így a koalícióban való részvételnek köszönhetően az RMDSZ a magyarok által lakott térségek számára is számottevő forrást tudott biztosítani az elmúlt időszakban.
A bukaresti politika kiszámíthatatlanságát nagymértékben befolyásolják a politikusok személyes intrikái is, így időnként nehéz racionális, logikus politikai stratégiák szerint elemezni a kialakult helyzetet. Iohannis elnök kicsinyes gesztusa is jelzésértékű volt, amikor a legutóbbi koalíciós tárgyalások előtt nem fogott kezet Kelemen Hunorral. Mindez újra kiélezheti, de legalábbis konfliktussal terhelheti a román- magyar együttélést. Mivel láthatjuk, hogy a két nagy rivális román párt összefogásának elsődleges indoka a 40 milliárd euró zavartalan elosztása egymás között, úgy nem meglepő az RMDSZ elnöke véleménye, mely szerint a magyar szervezet kormányzásból való kiszorításának oka a zsákmányszerzés és a szószegés volt. A másik ok Kelemen Hunor szerint, hogy nem tartják be a szavukat. Hiába ígérnek bármit, írnak alá bármit, egyik napról a másikra meggondolják magukat ilyen vagy olyan ok miatt. Véleménye szerint: „Sok év után ismét bebizonyosodott, hogy a romániai politikai osztály jelentős része nem tudja azt üzenni a társadalomnak, hogy a mi ígéreteinket komolyan vehetitek, mert betartjuk az adott szavunkat. Inkább azt üzenik ezzel, hogy bármit ígérünk, majd meggondoljuk magunkat, és majd lesz valahogy. Ez a »majd lesz valahogy« igazából az egyik nagy krónikus betegsége a román belpolitikának”.
A magyar–román államközi viszony alakulása továbbra is szoros összefüggésben van az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával. A Klaus Iohannis államfő által fémjelzett bukaresti diplomácia ugyanakkor nem fog változtatni a Magyarországgal fenntartott távolságtartó viszonyon. Az RMDSZ kiszorulásának egy harmadik magyarázata lehet az államelnök szándéka is. A viselkedése, a magatartása azonban inkább arra engedett következtetni, hogy ő nem akarta, hogy az RMDSZ ebben a koalícióban tovább részt vegyen. Mivel az ország politikai stabilitását most nem befolyásolja, hogy az RMDSZ nincsen kormányon, így őt különösebben ez nem érdekelte. Stefano Bottoni olasz-magyar történész a Transtelexnek adott interjújában arról beszélt, hogy az RMDSZ kimaradása a koalícióból az amerikai befolyás jele is lehet annak érdekében, hogy az Oroszországgal közeli kapcsolatot ápoló Fidesz befolyása alatt álló kisebbségi pártot kiebrudalják a hatalomból. Mivel „Romániát lényegében egy NATO- és EU-kompatibilis katonai-titkosszolgálati elit irányítja”, ezért a romániai politikai elitnek az önálló cselekvési tere jelenleg nagyon szűk. Ellenben Kelemen Hunor spekulációnak tartja hogy az amerikaiak, vagy Brüsszel miatt történt volna ez így. Szerinte egy dologban érdekelt mindenki, hogy stabilitás legyen. A stabilitás pedig azzal, hogy kikerülünk a kormányból, nem került veszélybe.
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy 2024 Romániában választási szuperév lesz, mivel akkor esedékes a helyhatósági, a parlamenti, az államfői, valamint az európai parlamenti voksolások megtartása. A politikai játszmákat ezeknek a tükrében érdemes értelmezni. A Szociális-Liberális Szövetségnek 2024-ben úgy tűnik komoly kihívói akadnak saját választóik körében. A PNL-től az USR, míg a PSD-től az AUR vehet el helyeket, és érdekük lehet kölcsönösen segíteni egymást ennek kivédésébe. A rendszerellenes, nacionalista, radikális Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de a korábbi koalícióból kiszorult, ultraliberális, de szintén rendszerellenes üzenetekkel is élő USR államfőjelöltje egyaránt veszélyes lehet a két nagy párt jelöltjeire. A PNL és a PSD hároméves hatékony kormányzása azonban megágyazhat egy közös stratégiának a 2024-es elnökválasztáson, mely által fenntarthatják vezető pozíciójukat.
