A tranzakció rendhagyó jellege ellenére az üzbég-magyar gazdasági kapcsolatépítés hosszú folyamatának csupán egyetlen állomása, mely a jelenlegi gazdasági nehézségek dacára a 2023-as év során számos előremutató eredményt hozott.

Üzbegisztán gazdasági teljesítménye a 2017-es reformok és nemzetközi piac felé való nyitás időszakával együtt járó visszaesés óta növekedésnek indult, melyet az elmúlt  évek válságai sem tudtak jelentős mértékben megtörni, a rugalmas alkalmazkodás többek között a külkereskedelem volumenének, azon belül is az exportmennyiség növelésénekköszönhető. A nemzetközi piacokon Üzbegisztán ugyanis egyre komolyabb szereplővé válik gazdag erőforrás és ásványkészleteinek, valamint mezőgazdasági termékeinek értékesítésének köszönhetően. Az ország fosszilis energiahordozóin túl a világ hatodik legnagyobb urántermelője, arany és gyapot értékesítése terén pedig szintén a világranglista első tíz helyén belül foglal helyet. Ez az exportstruktúra ideális kereskedelmi partnerré teszi az országot Európa, és különösen az olyan ásványkincsekben és energiahordozókban szegény országok számára, mint Magyarország.

A magyar gazdaságdiplomácia ezen lehetőségeket felismerve már 2012-ben megalkotta a „keleti nyitás” stratégiáját, mellyel összhangban folyamatosan igyekezett gazdasági kapcsolatait mélyíteni a fejlődő gazdasági teljesítményt mutató ázsiai országokkal, így többek között Üzbegisztánnal is. A két ország közötti hosszútávú együttműködés erősítése pedig mind a 2020-as világjárvány időszaka, mind az orosz-ukrán háború által okozott gazdasági nehézségek ellenére is folytatódott, sőt, éppen ezen krízisek idején fokozta a kooperáció szintjét, demonstrálva ezáltal annak potenciálját. Ilyen módon alakulhatott meg 2021-ben a Magyar-Üzbég Üzleti Tanács, valamint jöhetett létre technológiai együttműködése, magában foglalva a stratégiai jelentőségű nukleáris technológiák terén történő kooperációt.

 

2023-ban tovább mélyültek a bilaterális kapcsolatok, márciusban ugyanis megnyílt Üzbegisztán budapesti nagykövetsége, mellyel párhuzamosan elindulhattak az új, közös gazdasági kezdeményezések. Így került sor a közel 50 millió euró értékű Speciális Befektetési Alap létrehozására, mely magyar vállalatok üzbegisztáni projektjeit fogja finanszírozni, ezáltal segítve az elsősorban agrár, feldolgozó- és gépipari, valamint gyógyszeripari magyar létesítmények kitelepülését. Ez a mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kezdeményezés lehetővé teszi, hogy magyar vállalkozások kedvező módon, közvetlenül juthassanak hozzá Üzbegisztán gazdag nyersanyagaihoz, miközben az ázsiai ország feldolgozóiparának ilyen módon való fejlesztésével magasabb hozzáadott értékű formában tudja ezen termékeit a nemzetközi, és különösen is a magyar piacra juttatni. Ezzel összhangban Üzbegisztán Taskent mellett különleges ipari zónát hozott létre, ahol a magyar befektetők kedvezményes szabályok mellett hajthatnak végre beruházásokat, közvetlenül hozzájárulva az említett projektek hatékony megvalósításához. 

A befektetések pénzügyi hátterének biztosításához pedig egy különleges részesedésszerzésnek köszönhetően az OTP Bank közvetlenül is hozzá fog tudni járulni. A magyar bank 2023-ban elkezdődött, első Európán kívüli akvizíciójának köszönhetően ugyanis az OTP többségi tulajdonába került Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja, az Ipoteka Bank, mely közel 1,5 millió fős ügyfélkörrel rendelkezik. 

Makrogazdasági szinten a két ország kapcsolatának fejlődését kitűnően illusztrálja, hogy a külkereskedelmi termékforgalom értéke 2020 és 2022 között közel tízszeresére nőtt (143,9 millióról 1330,1 millió forintra), mely érték várhatóan a beruházásoknak köszönhetően tovább fog csak nőni.

Magyarország és Üzbegisztán gazdasági kapcsolatában tehát a 2023-as év jelentős fejlődést hozott, tovább mélyítve a kölcsönös előnyökre épített együttműködési struktúrát, mely az elmúlt évek gazdasági válságait is képes volt áthidalni. A stratégiai partnerség Üzbegisztán budapesti nagykövetségének megépülésével diplomáciai, a Speciális Befektetési Alap és az OTP Bank tevékenységének köszönhetően pénzügyi, a különleges ipari zóna létrehozásával pedig infrastrukturális hátteret fog biztosítani a közös gazdasági projektek megvalósításához, melyek tovább növelhetik hazánk közép-ázsiai régióban betöltött szerepét. Ez a számos területet átfogó fejlődési folyamat az egész térség számára például szolgálhat a válságokat is átvészelni képes, széles spektrumú gazdasági kapcsolatok építésére. A 2023-as év fejleményei által pedig bebizonyosodott, hogy ezen, sok esetben rendhagyónak látszó gazdaságdiplomáciai lépések segítségével Magyarország különleges sikereket érhet el, számos tekintetben úttörő tevékenységével komoly versenyelőnyre téve szert európai társaival szemben, összekötő szerepet vállalva a két kontinens gazdasága között.