2023. szeptember 14-15. között, ötödik alkalommal került megrendezésre a Budapesti Demográfiai Csúcs. A világ öt kontinensének húsz országából közel hatvan felszólaló és csaknem hatszáz vendég érkezett hazánkba, köztük állam- és kormányfők, miniszterek, egyházi vezetők, világhírű gondolkodók és szakemberek, abból a célból, hogy a családokat, a demográfiát érintő legfontosabb kérdéseket megvitassák. Nem New Yorkba, nem Brüsszelbe, nem Bécsbe, nem Tokióba vagy Új-Delhibe, nem Párizsba, hanem Budapestre érkeztek a konferencia résztvevői. A magyar fővárosba, amely méltán lehet büszke arra, hogy 2015 óta kétévente ad otthont az emberiség talán legfontosabb kérdését megvitató szakmai fórumnak.
A kétévente megrendezett Budapesti Demográfiai Csúcsot 2015-ben, akkor még államtitkárként, Novák Katalin indította el, aki Magyarország köztársasági elnökeként idén is az esemény házigazdája volt.
A Budapesti Demográfiai Csúcs sarokköve lett a témával foglalkozó szakemberek nemzetközi együttműködésének, az esemény a családokról való gondolkodás központja és szellemi műhelye lett. Magyarország joggal lehet büszke arra, hogy egy ilyen kiemelten fontos témában vezetőszerepet játszik, mondhatni zászlóshajója az együttműködésre kész nemzeteknek.
Rodrigo Ballestert, az Európai Tanulmányok Műhely vezetőjét kérdeztük arról, hogy milyen benyomásokat szerzett az idei Budapesti Demográfiai Csúcsról mint résztvevő, mi a véleménye a magyar családpolitikáról?
Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb az idei Budapesti Demográfiai Csúcson (BDS)?
A magyarországi Demográfiai Csúcs a maga nemében egy egyedülálló és idén is azt kaphatták a résztvevők, amit az esemény ígért. Sehol máshol nem beszélnek a demográfiáról ilyen elhivatottsággal és politikai elköteleződéssel. Az Európai Unió talán egyik legfontosabb témája és problémája a klímaváltozáson túl a demográfia, ezért is kiemelkedő a Magyarországon megrendezésre kerülő esemény.
Melyik előadást emelné ki, tartaná fontosnak megismertetni minél szélesebb körben?
Rengeteg fantasztikus és lenyűgöző előadás hangzott el az eseményen, azonban, ha ki kéne emelni közülük néhányat, az első mindenképp Orbán Viktor miniszterelnök beszéde lenne, amely a leginkább politikai aspektusból közelítette meg a témát és kihangsúlyozta, hogy a demográfia az országok számára egy politikai kérdés.
Mindemellett Georgia Meloni beszéde is említésre méltó, főleg az egyik kulcs mondata, miszerint „A hanyatlás egy választás és nem pedig sorsszerű, mi pedig nem választhatjuk a hanyatlást.”
Gad Saad kiváló előadó, aki ilyen komoly és nehéz témáról, mint a demográfia és annak kihívásai, egyszerűen és meggyőzően tud beszélni.
Végül, de nem utolsó sorban mindenképp kiemelendő Novák Katalin államfő 12 pontja, amely mintegy receptként szolgál a többi állam számára, hogy hasonló politikával, hogyan lehet a magyar sikerekhez hasonlót elérni.
Milyennek tartja az elhangzottak alapján a magyar családpolitikát?
A magyar családpolitika rendkívül ambiciózus és sikeres még akkor is, ha a születések száma még nem éri el az optimális arányt. A magyar családpolitika fantáziadús és kreatív, az intézkedések egyedülállóak, mint például a 4 vagy több gyermeket nevelő édesanyák SZJA mentessége vagy a nagyszülőknek járó szabadság. Ezek az intézkedések sok előrelépést eredményeztek és fognak eredményezni.
Mit gondol arról, hogy mennyire befolyásolja a többi állam demográfiai stratégiáját hazánk példája?
Az a tapasztalat, hogy Nyugat-Európában nem létezik családpolitika vagy demográfiai politika, kivéve néhány északi államot. A többi ország figyelmen kívül hagyja a problémát, elég csak kitekintést tenni Spanyolország felé. Az ország lakossága elöregedett és nagy arányú az elvándorlás is. Mindemellett az ország területének fele elnéptelenedett, a születések száma pedig a polgárháború ideje alatt mért számokat közelíti.
Azonban az Európai Unión kívüli országok közül sokan szívesen merítenek ihletet a magyar családpolitikából. Természetesen teljes mértékben nem lehet lemásolni a magyar intézkedéseket és eredményeket, azonban Magyarország lehetőséget nyújt az inspirációra.
Ismertetné az Mathias Corvinus Collegium (MCC) álláspontját a kérdésben?
Az MCC szorosan követi a demográfiai témákat, illetve nem szabad elfelejteni, hogy a családpolitika az Unió soros magyar elnökségének egyik elsődleges prioritása, amelyhez örömmel járulna hozzá maga az MCC is.