Egyedülálló földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése, természeti, de legfőképp ritkaföldfémekben gazdag kincsei miatt Közép-Ázsia mindig is a nagyhatalmak érdeklődésének középpontjában állt. A Közép-Ázsia és Oroszország közötti kapcsolatok sajátos történelmi háttere (a régió országai a Szovjetunió tagköztársaságai voltak) miatt a közép-ázsiai országok nagyhatalmakhoz fűződő viszonya kiemelt jelentőséggel bír, melynek elsősorban szempontja a régió politikai biztonságának garantálása. Ezért a nagyhatalmi viszonyok megfelelő kezelése, a megfelelő távolság vagy épp közeltartása a nagyhatalmak a térséghez a közép-ázsiai országok számára nemcsak diplomáciai szükségszerűség, hanem egyben országaik biztonságának és a regionális stabilitás biztosításának egyik módja.

A „Nagy Játék” helyszíne sok szempontból nem változott. Napjainkban is a legtöbb nagyhatalom valamilyen módon jelen van, vagy igyekszik jelen lenni Közép-Ázsiában, köztük olyanok, mint Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, India és Japán. Rajtuk kívül, a régió pedig az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára is az felértékelődés gondolatát. Azonban geopolitikai és stratégiai befolyás tekintetében kétségtelenül Kína, Oroszország és az Egyesült Államok áll az élen.

Közép-Ázsiában a geopolitikai rivalizálás az elmúlt években – rövid időszakok kivételével – az amerikai-orosz kapcsolatok egyik legfőbb színtere volt, ami az utóbbi évek során Európa keleti felére helyeződött át. A rivalizálás ilyen szintje azonban nem igaz Kína és Oroszország kapcsolatára a térségben. Közép-Ázsia sokkal inkább Kína és Oroszország versengő rivalizálásának szintere. Kína és Oroszország 1998 óta folytat meghatározóbb regionális biztonsági és gazdasági együttműködést Közép-Ázsiában. Bár mindkét ország között „egészséges” verseny van a kedvezőbb pozíciók elfoglalásáért, mégis Peking és Moszkva regionális szerepvállalását a stratégiai együttműködés jellemzi. A 2001-ben alapított Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) egyrészt a Kína-Oroszország együttműködés terméke, másrészt a köztük lévő közép-ázsiai együttműködés platformja. Sokan azt jósolták, hogy Kína és Oroszország konfliktusba kerül Közép-Ázsiában, de ez azonban több mintegy negyedszázad során nem történt meg. Mivel Közép-Ázsia Oroszország és Kína között helyezkedik el ez a földrajzi adottság különösen fontossá teszi Közép-Ázsia számára a szomszédos Oroszországgal és Kínával történő kapcsolatok és együttműködések fejlesztését, és meglehetősen „kényelmes” feltételeket teremt a velük való együttműködéshez.

Ami az Egyesült Államok és Kína közötti közép-ázsiai kapcsolatokat illeti, a kép összetettebb. Ami látszik, hogy a két országnak hasonló, bár nem feltétlenül azonos origói voltak a régióval kapcsolatban. Ilyen volt a terrorizmus elleni küzdelem, a külgazdasági kapcsolatok diverzifikációjának támogatása Közép-Ázsiában, a közép-ázsiai államok függetlenségének és területi integritásának támogatása. Mindezek ellenére a gyakorlatban főként az Övezet és Út kezdeményezés 2013-ban történő elindításával Kína messze túllépett az Egyesült Államokon. Azonban regionális szinten geopolitikai feszültségek is vannak a két ország között, például Kína ellenzi az Egyesült Államok közép-ázsiai bármilyen formájú katonai jelenlétét, illetve a Peking szerint a Nyugat által kívülről importált „színes forradalmakat”. Azonban ezek az ellentétek sem váltottak ki komolyabb kínai-amerikai konfliktusokat a régióban.

India, Dél-Korea és Japán is egyre nagyobb aktorként igyekszik jelen lenni a régióban azáltal, hogy egyre jobban kezdi szorosabbra fűzni kapcsolatait néhány közép-ázsiai országgal. Ha a fentebb említettekhez hozzátesszük, hogy Közép-Ázsia lehetőségei a regionális együttműködések területén is egyre jobban kiszélesedik azáltal, hogy 2022 novemberében a Türk Államok Szervezetével megtartotta első csúcstalálkozót és közös hadgyakorlatot, valamint a 2023 júliusában megrendezett első Közép-Ázsia és az Arab Öböl Államainak Együttműködési Tanácsának (Gulf Cooperation Council) csúcstalálkozóját, akkor elmondható, hogy a régió a türk világ mellett (melyet ebben az értelmezésben Törökország teremt meg) az arab világgal is szorosabb kapcsolatba lépett. Mindezek ellenére azonban még mindig nagy kérdés marad, hogy a régió hogyan lesz képes kihasználni ezeket az együttműködéseket, ugyanis Közép-Ázsiában a játék még mindig a régi, azonban a szereplők egyre többen vannak.

Közép-Ázsia identitása a nemzetközi politikai és világgazdasági környezetben az előző, 2023-as évet követően geopolitikai és világgazdasági értelemben is egyfajta evolúciós tendenciát mutat, melynek köszönhetően már nem csupán Nyugatot és Keletet (Európát és Ázsiát) összekötő folyosóként vagy energiabázisként szolgálni, hanem egyre meghatározóbb térséggé kezd kirajzolódni. Ma az öt közép-ázsiai ország a Szovjetunió és a korábbi arab világ romjai közül emelkedik ki, úgy, hogy a különböző történelmi és geopolitikai interakciók folyamatosan hatnak rá. Míg azonban korábban ezt a régiót a nemzetközi politika általában más országok által uralta területnek tekintette, mára ez a felfogás megváltozni látszik.

A Kína és az Egyesült Államok, valamint az Oroszország és Európai Unió közötti mély politikai és ideológiai szakadék ellenére a közép-ázsiai országok mindenkivel stratégiai partnerséget vagy stratégiai együttműködést igyekeznek kialakítani, hogy egyenlő távolságban vagy egyenlő közelségben tartsák maguktól a nagyhatalmakat, mindezt egy formálódni látszó közép-ázsiai egység közepette.