Ez az időszak egybeesett a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) függetlenedő országok létrejöttével. Később, a 2000-es évek elején a mindkét régióval kapcsolatban egy aktívabb, többdimenziós török külpolitika volt megfigyelhető. Ennek egyik eleme volt, hogy Ankara ezekkel az országokkal a gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok mellett a stratégiai védelmi kapcsolatok fejlesztésére is egyre jobban fókuszált és amely együttműködések hipotetikusan elképzelt csúcspontja a közép-ázsiaiak türk országokat és Törökországot (Azerbajdzsánnal együtt) egyfajta katonai szövetségbe, a Turán Hadseregbe történé egyesítése lett volna.

Ankarában az elmúlt években ismét komolyabban kezdett el kibontakozni egy olyan diskurzus, amely a türk államok egységes hadseregének létrehozásának gondolatát támogatja. Ez a téma pedig csak még aktuálisabbá vált a 2022-es januári kazahsztáni, valamint a 2022-es február 24.-i eseményeket követően, majd pedig a karabahi háború újabb fellángolását után ismét aktuálissá vált a türk államok egyetlen unióba (beleértve a katonait is) történő egyesítésének témája. 

Mivel 2024 júliusában Kazahsztán ad otthont a „Birlestik-2024” (Egység-2024) elnevezésű hadgyakorlatnak, melyben a Kazahsztán mellett Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is részt vesz a Turáni Hadsereg témája – amelyet időről időre felvetnek a közép-ázsiai és a környező országok katonai szakértői – ma még aktuálisabba vált.

Mivel Törökország a hegyi-karabahi háború során a konfliktusban történő passzív (nem katonai) részvételének köszönhetően képes volt megmutatni modern haditechnikai szertárának előnyeit. Ezt követően több magas rangú török katonatiszt és diplomata is javaslatot tett már az úgynevezett Turáni Hadsereg megalakításának felgyorsítását, amely a Törökországgal szövetséges államok területén konkrét biztonsági missziók végrehajtását és egy katonai védelmi szervezet létrejöttével a türk világ geopolitikai szerepvállalását is képes lehetne döntően megerősíteni.

Ez az irány lehet Ankara Közép-Ázsia politikája?

Törökország közép-ázsiai külpolitikájával összefüggésben négy kulcsfontosságú célkitűzést kell megemlíteni. Ezek: 1.) hozzájárulás a közép-ázsiai államok államépítési folyamatához. 2.) gazdasági és politikai reformok támogatása Törökország által. 3.) a közép-ázsiai országoknak a globális közösségbe (értsük ez alatt a türk világot) való integrációjának támogatása és 4.) a kölcsönös érdekeken és a szuverén egyenjogúságon alapuló bi- és multilaterális kapcsolatokon fejlesztése. 

A türk világ országainak fegyveres erejének esetleges egyesítéséről a török védelmi miniszter 2020-as kazah fővárosi látogatása után kezdtek el egyre többen egyre több gondolatot megfogalmazni. (Megjegyzés: ez az utazás a karabahi háború tetőpontján történt).

Moszkvában az erről a témáról folytatott beszélgetések természetesen sok kérdést váltották ki. Még a honvédelmi miniszternek is meg kellett szólalnia, amikor is egy interjújában Szergej Sojgu komolytalannak tartotta a türk államok katonai blokkjának létrehozásának lehetőségét, ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos erők valóban erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a Turán Hadsereg valósággá váljon.

Azonban felvetődik a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak a közép-ázsiai türk országoknak egy ilyen jellegű közös hadsereg létrehozása esetén? Ha a realitások talaján maradunk akkor a válasz az, hogy ma nem sokat adhat a közép-ázsiai türk államoknak a Turáni hadsereg, mivel az elképzelés továbbra is inkább egy informális szándéknyilatkozat, nem pedig egy működő szervezet, melyhez bárki csatlakozhat. Ugyanakkor az is igaz, hogy a valóságban számos katonai együttműködési megállapodás létezik Törökország és Közép-Ázsia országai – Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán – között, amelyek közös hadgyakorlatokról, katonai egyetemi hallgatói cserékről, közös tisztképzésekről és haditechnikai együttműködésekről egyaránt szólnak. Emellett pedig Törökország a Türk Államok Szervezete (Organization of Turkic States, OTS) keretében a nem katonai szférában szintén aktívan együttműködik a közép-ázsiai türk országokkal.

Annak ellenére, hogy hosszú ideig közép-ázsiai országokban is erős támogatást élvezett a Turán hadseregnek az eszméje az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása és a 2022. januári kazahsztáni események után azonban a helyzet némileg felértékelődött. A CSTO (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) bizonyította hatékonyságát a kazah eseményekben történő szerepvállalása kapcsán. Illetve Kazahsztán elnökének kritikus helyzetben tett lépései (külső erők behívása a rendteremtés érdekében) megmutatták, hogy e szervezet keretein belül az Oroszországgal folytatott valódi, kézzelfogható katonai együttműködések elsőbbséget élveznek a közép-ázsiai országok számára, mint a Törökországgal fennálló hipotetikus katonai szövetség.

Ki kell e lépni más katonai-védelmi szervezetekből a közép-ázsiai országoknak, ha létrejönne egy türk katonai szervezet?

Ha pusztán hipotetikusan feltételezzük, hogy a közép-ázsiai türk államok – Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – szövetséget akar kötni egy olyan országgal, amely tagja a NATO-nak, akkor ez lehetetlen lenne anélkül, hogy azok a közép-ázsiai országok, melyek tagjai a CSTO-nak annak lehagyása nélkül csatlakozzanak más védelmi-katonai szervezethez. Ezt a Kollektív Biztonsági Szerződés 1. cikkelye is kimondja, amely értelmében a szervezetben részt vevő államok nem köthetnek katonai szövetséget, nem vehetnek részt államcsoportosulásokban, valamint más, a szervezetben részt vevő államok ellen irányuló katonai akciókban.

Ugyanakkor a szervezet alapokmánya nem tiltja meg a tagországoknak, hogy kilépjenek a szerződésből. A 11. cikkely értelmében a tagok kiléphetnek a CSTO-ból, ha legalább hat hónappal korábban értesítik a többi résztvevőt a szándékáról, és eleget tesznek minden, a jelen Szerződésből való kilépéssel kapcsolatos kötelezettségének.

Általánosságban elmondható azonban, hogy ez túl távol áll a valóságtól ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyük egy ilyen forgatókönyvet. Ugyanakkor vannak olyan szakértők, akik olyan alternatív álláspontot képviselnek, amely értelmében a türk szellemhadsereg víziójának igen is van relevanciája és létjogosultság a jelenlegi geopolitikai folyamatok közepette. Ezen álláspontot támogatók úgy vélik, hogy senkit sem hagyhat közömbösen egy ekkora katonai szervezet létrehozásának kérdése. A katonai szövetség, amelyről beszélünk, egy 10 millió katonából álló erős egyesített hadsereget feltételez, amely a lehetséges jövőben automatikusan arra kényszeríti az olyan nagyhatalmakat, mint Oroszország és Kína, hogy vegyék figyelembe Törökország „véleményét”.

Jelenleg a Turán Hadsereg csak egy hosszútávra mutató hipotetikus vízió. Azonban egy gyorsan változó világban, különösen az instabil katonai-politikai és gazdasági helyzet hátterében, a legváratlanabb fejlemények is lehetségesek.