A Közgazdasági Iskola Elemző Műhelyének tagjai arra keresték a választ, hogy a magyar borászatok esetében melyek a hatékony működés mozgatórugói, és hogy milyen birtok- és pinceméret mellett érhető ez el. A magyar piacon hiánypótló kutatást a műhely tagjai, Harczi Beatrix, Sallai Dóra és Sass Boglárka (Kovács Zoltán műhelyvezető és Rábai László, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatójának támogatásával) a legnevesebb borszakmai rendezvényen, a 2023. március 3-án tartott Borkonferencián több mint 200 fő előtt mutatták be.

Előző részünkben bemutattuk a módszertanunkat és eredményeink első részét (EBITDA hányados, bruttó profitabilitás és ROE mutató).

Kutatási eredmények II.

A ROE-hez hasonlító mutató, a Return on Assets (ROA – Adózott eredmény / Átlagos eszközállomány) alapján az ideális intervallum 5-15% arra, hogy milyen hozama van az adott borászatnak a teljes eszközállományra vetítve. A vizsgált mintában 2021-ben az átlagos ROA 2,7% volt.

  • A 0-50 M Ft közötti borászatok 40%-a,
  • az 50-200 M Ft közötti borászatok 45%-a,
  • a 200-350 M Ft közötti borászatok 25%-a,
  • a 350-1000 M Ft közötti borászatoknak a 42%-a,
  • az 1-3,5 Mrd Ft közöttiek 87%-a,
  • a 3,5 Mrd Ft felettiek 100%-a haladja meg mindkét mutató piaci átlagát.

Felvethető újra a magas eszközállomány és alacsony jövedelemtermelő képesség konfliktusa a kis és közepes pincék esetében (mint az EBITDA és AEE esetében). Ezzel függ össze az is, hogy az 1 milliárd forint árbevétel alatti pincészetek alacsony hozamot tudnak realizálni az eszközállományukra vetítve, míg e feletti kategória ideális megtérülés mellett tud működni.

Az eszközarányos adósság (Bruttó adósság / eszközök) megmutatja a vállalat a mérlegfőösszeghez képest mekkora hitelállománnyal működik, és abban az esetben jó, ha ez a mutató 50% alatt van. A kisebb borászatok nagyobb arányban finanszírozzák magukat hitelből, a 200 millió forint árbevétel alatti borászatok fele, míg a 200 millió forint árbevétel feletti borászatoknak már csak a 10%-a finanszírozza magát hitelből 50%-nál nagyobb arányban. Kritikusnak a 50 millió forint alatti borászatok finanszírozási kitettsége tekinthető az 50-60% közötti aránnyal. Azonban árnyalhatja a képet, ha a hitelek egy részéről feltételezzük, hogy tulajdonosi, nem pedig banki hitelt jelent. Ennek a vizsgálatára nem volt lehetőségünk ezen kutatás keretében. Tehát kijelenthető, hogy a hitelági finanszírozás jellemző a teljes sokaságra, ugyanakkor a kis pincék esetében a forrásállományon belüli aránya magasnak tekinthető.

Ami még érdekes kérdéseket vet fel a magyar piaccal kapcsolatban, az az egyes borászatok exporthányada (Exportértékesítés nettó árbevétele / Értékesítés nettó árbevétele), ami a vállalat exportértékesítésének arányát jelenti a teljes értékesítési volumenhez képest. Az ideális arány 15% felett lenne Magyarországon, azonban azzal a problémával szembesülünk, hogy a vizsgált borászatok kevesebb mint 20%-a folytatott érdemi exporttevékenységet. Ezek a borászatok az elmúlt 5 évben, jellemzően tokaji borászatok és az 1 milliárd forint feletti volumenborászatok voltak. Az exportáló borászatok 100 millió forintnál nagyobb árbevétellel rendelkeztek, és jelentős, 20-25%-os exporthányadot a nagy 3,5 milliárd forint árbevétel feletti volumenborászatok tudtak produkálni. 

Utolsó mutatóként a készletek forgási sebességét érdemes elemezni, ami azt foglalja magába, hogy átlagosan hány nap alatt értékesíti a borászat a készleteit. Az ideális az a magyar borászatoknál, hogy 365 nap alatti értéket érnek el. 

  • A 0-50 M Ft közötti borászatok 40%-a,
  • az 50-200 M Ft közötti borászatok 80%-a,
  • a 200-350 M Ft közötti borászatok 50%-a,
  • a 350-1000 M Ft közötti borászatoknak a 58%-a,
  • az 1 Mrd Ft felettiek 100%-a képes az ideális 1 éven belül értékesíteni a készleteit.

Az 50-200 és a 350-500 millió forint árbevételű sávban gyorsabb készletforgással dolgoznak, míg az 500-1000 millió forintos sávban nehezebbnek tűnik a készletek értékesítése. Az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek jellemzően gyorsan forgó készletekkel dolgoznak.

Összegzés és lehetőségek

Közepes méretű borászatok pénzügyi mutatói gyengébben teljesítettek, ráadásul az elmúlt évek hatásai sem kedveztek nekik, ezek összessége stratégiai kérdéseket indukál. Eredményességi mutatók alapján a 200-350 millió forint közötti árbevételű borászatoknál van a legnagyobb szórás, átlagosan gyengébben teljesítenek a többi kategóriához képest. Emellett 2018 és 2022 között a legnagyobb mértékben az 500-1000 hl bort értékesítő (közepes méretű) borászatok tűntek el. Ezek alapján felfedezhető egy törékeny pont a stratégiában. Két esetben tudnak jól működni a borászatok: ha megkülönböztető stratégiát folytatnak – magas átlagos eladási ár, kis volumen, prémium borászatok –, vagy ha költségvezető stratégiájuk van – alacsony átlagos eladási ár, nagy volumen, volumenborászatok. Ha a kettő közé esik egy borászat, tehát közepes méretű, sok akadállyal fog szembesülni és döntenie kell, hogy melyik irányba mozdul el.

Jelen tanulmány egyfajta betekintés a borászatok pénzügyi teljesítményébe, ami nem fedi le az összes borászatot, viszont kaphattunk egy pillanatképet a jelenlegi helyzetről, így egyfajta kiinduló pontként tud szolgálni a későbbi kutatásokhoz. Az iparágra jellemző, hogy a borászatok 80%-a kisborászat (350 millió forint alatti), míg a 20%-a teszi ki a piac több mint 85%-át. A 200 millió forint árbevétel alatti borászatoknál a legnagyobb az értékcsökkenés az árbevételhez képest, azaz náluk történt a legtöbb beruházás, tárgyieszköz-vásárlás a vállalat méretéhez képest, emellett a 200-350 millió forint közötti árbevételű borászatok 25%-a tudta meghaladni a 2021-es átlagos bruttó profitabilitási szintet, ami a többi borászathoz képest alacsonynak mondható. 2018 és 2022 között 35 olyan borászat tűnt el, amelyeknek a forgalomba hozott bortételeinek a mennyisége 500-1000 hl között van, ami összefüggésben lehet azzal, hogy kétfajta borászatnak sikerült eredményesen külföldi piacra lépnie az elmúlt 5 évben: tokaji prémium borászatoknak és az 1 milliárd forint feletti volumenborászatoknak.

A jövőben érdemes lenne megvizsgálni a magyar borászatok működési hatékonyságát az alábbi szempontok mentén is: