Egy állam/régió gazdasági trendjeit meghatározzák a belső és külső tényezők és az azokra adott válaszok. Közép-Ázsia történelmi örökségben és erőforrásokban gazdag régió, amelynek földrajzi fekvése abba az irányba determinálja a térséget, hogy az Ázsia és Európa közötti kereskedelem meghatározó szereplőjévé váljon. Ahogy a térségek országai – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – fokozatosan erősítik kapcsolataikat számos kereskedelmi trendet fedezhetünk fel, melyek új paradigmaként jelennek meg a regionális kapcsolatok területén. Ilyen például az úgynevezett multivektoros politikák konfigurációjának meghatározása vagy a geopolitikai eseményeknek a globális és regionális szintű következményeihez kapcsolódó kockázatok azonosítása. Mindezek mellett a regionális kereskedelmi kapcsolatok területén is vannak olyan kulcsszavak, területek melyek sajátos módon jelennek meg a térségben.

Még 2023. június 8. és 9. között Kazahsztánban került megrendezésre az Asztanai Nemzetközi Fórum, melynek egyik központi témája a közép-ázsiai kereskedelmi kapcsolatok és a régiónak a globális kereskedelemben betöltött növekvő szerepe volt. 

A 2019-es világjárvány, valamint 2022. februárjában kirobbant orosz-ukrán háború következményeként a világgazdaság egyes régióban a globalizációs trendet a regionalizációs trend kezdte el felváltani. Ezzel párhuzamosan a közép-ázsiai országok célja a regionális kereskedelmi együttműködés kiterjesztése és a független, fenntartható gazdasági növekedés biztosítása maradt. A több mint 79 millió lakost számláló közép-ázsiai piaca, gazdasági helyzet, valamint földrajzi predesztináltsága olyan gazdaságpolitika kialakítását tette/teszi szükségessé, amely elősegíti a regionális együttműködések és kereskedelmi kapcsolatok új szempontból történő megközelítését.

Erősödik a régión belüli kereskedelem

A közép-ázsiai országok gazdaságai az elmúlt bő húsz év során jelentős előrehaladást értek el. Az ezredfordulótól eltelt két évtized során a régió GDP-je éves átlagban 6,2 százalékkal bővült, és 2023-ban elérte a 446 milliárd dollárt. 2000 óta a régió külkereskedelmi forgalma pedig hétszeresére nőtt. 2022-ben a közép-ázsiai országok külkereskedelmi forgalmának értéke közel 190 milliárd dollár volt.

Ebben a tekintetben a régió területileg legnagyobb országa (2,7 millió km2), Kazahsztán Közép-Ázsia kereskedelmi bajnoka, a régió teljes kereskedelmének 80 százalékával. Üzbegisztán Kazahsztán legnagyobb kereskedelmi partnere Közép-Ázsiában, a kétoldalú kereskedelem 2022-ben elérte az 5 milliárd dollárt és a két ország közötti középtávú cél, hogy a kereskedelmet 10 milliárd dollárra növeljék.

A papírmentes kereskedelem és a közlekedési hálózatok korszerűsítése

Az egyik legfeltűnőbb tendencia a közép-ázsiai regionális kereskedelemben a jelentős infrastrukturális beruházások volumene. Az olyan országok, mint Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán tudatosan modernizálják közlekedési hálózataikat, amely magában foglalja az utak, vasutak és repülőterek korszerűsítését a gördülékenyebb és gyorsabb kereskedelmi útvonalak elősegítése érdekében. Kiváló példa erre az infrastruktúra fejlesztésre fókuszáló gondolkodásra a Transz-Kaszpi-tengeri Nemzetközi Közlekedési Útvonal, más néven Középső folyosónak (Middle Corridor) a fejlesztésével kapcsolatos munkálatok. A kereskedelmi útvonal Oroszországot megkerülve Közép-Ázsián keresztül köti össze Kínát és Európát így biztosítva a Kelet-Nyugat irányú szárazföldi kereskedelmet.

Az így továbbfejlesztett kereskedelmi infrastruktúra regionális szinten csökkenti a szállítási költségeket és az időtartalmat, ami Közép-Ázsiát még vonzóbb kereskedelmi partnerré teszi Kína és Európa számára. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések másodlagos hatásainak következményei között említhető még a régió gazdasági növekedésében kimutatható százalékos arány, valamint a térség országainak a globális piacokba történő integrációja.

Azonban a közép-ázsiai országok – kiváltképp Kazahsztán és Üzbegisztán –az infrastrukturális fejlesztések mellett a digitalizáció terén is az élen járnak, mivel úgy vélik, hogy a papírmentes kereskedelem megfelelő hidat és alapot biztosít a gyorsabb regionális kereskedelem növekedéséhez. E tekintetben figyelemre méltóak azok a tevékenységek, melyek jelenleg a közép-ázsiai régió és az ázsiai-csendes-óceáni régió között a határokon átnyúló papírmentes, digitális kereskedelem elősegítéséről szólnak, s amelyek keretmegállapodásának ratifikációs folyamata már megkezdődött. 

A papírmentes kereskedelmet elősegítve 2023 májusában elindult a Közép-Ázsia Átjáró (Central Asia Gateway) nevű kereskedelmi információs portál a régió országai, valamint a térséggel kereskedelmi kapcsolatokat folytatni szándékozó országok elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos folyamatainak a tájékoztatása céljából. A kereskedelmi információs portál az összes ország kereskedelmet segítő portáljáról származó információkat egyesítve könnyű hozzáférést biztosít a vállalkozások számára a határokon átnyúló kereskedelmi formaságokra vonatkozó információkhoz, figyelembe véve a régión belüli, a régión kívüli országaiba irányuló kereskedelem sajátosságait, ezzel erősítve a regionális kereskedelmi kapcsolatokat a nemzetközi partnerekkel.

Közép-Ázsia integrációja a globális kereskedelembe

Közép-Ázsia a világ egyik utolsó régiója, ahol az országok fele nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO). Ugyanakkor az elmúlt években az ezzel kapcsolatos helyzet változni kezdett. A térség három országa – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán – tagja a WTO-nak, két másik ország – Üzbegisztán és Türkmenisztán – pedig jelenleg is a szervezethez történő csatlakozási folyamatokról egyeztet.

Ugyanakkor a közép-ázsiai országok a regionális és globális kereskedelmi liberalizáció kiemelkedő támogatói. Minden ország résztvesz a Független Államok Közösségén belüli regionális kereskedelemben. A régióban két nemzet, Kazahsztán és a Kirgizisztán tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is.

Ma Közép-Ázsia gazdasági és kereskedelmi fejlődésének meghatározó pontján áll. Az infrastruktúra fejlesztésére, a gazdaság és kereskedelem digitalizációjára, a regionális együttműködésre, a kereskedelmi partnerek diverzifikációjára összpontosítva a régió a globális kereskedelem jelentős szereplőjévé válik. Ahogy ezek a tendenciák tovább fejlődnek, Közép-Ázsia összeköttetése meghatározza a nemzetközi kereskedelem jövőjét. A régióban a kereskedelemben és a regionális összeköttetések területén ma érzékelhető trendek és irányok akár hasznos példaként szolgálhatnak a közép-kelet-európai országok számára a saját, régión belüli kereskedelemmel kapcsolatos fejlesztések szempontjából.