Az üzbegisztáni Taskent és a tádzsikisztáni Dusanbe egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe a gyors motorizáció és a magas szintű légszennyezés miatt. Annak ellenére, hogy a népesség és az erőforrások eltérőek, mindkét város romló levegőminőséggel küzd. A járművek elavultak és környezetszennyezőek, az elektromosjármű-infrastruktúra egyelőre meglehetősen gyenge. A szmog jelentette kihívásra adott válaszok eltérnek, azokat az egyes városok társadalmi-gazdasági viszonyai határozzák meg. 

Taskentben példátlanul megnőtt a járművek száma az utakon. A mintegy 2,6 millió lakosú város gépjárműveinek száma a 2021-es körülbelül 3,1 millióról 2023-ra 4,6 millióra nőtt. Ez a motorizációs hullám jelentős mértékben hozzájárul a levegőminőség romlásához. A csúcsidőszakokban Taskent levegőminőségi indexe (AQI) gyakran meghaladja a 160-at, ami a metropolisz levegőjét az „egészségtelen” kategóriába sorolja, és ez a szint időnként 200 fölé emelkedik. A nagy szennyezőanyag-kibocsátású A-80-as benzinnel üzemelő gépjárművek kibocsátása Üzbegisztán nemzeti kibocsátásának mintegy 60%-át teszi ki. 

Dusanbe alig egymilliós város, így kisebb járműparkkal rendelkezik a „szomszédvárénál”, de hasonló problémákkal küzd az utakon közlekedő régebbi járművek miatt. Tádzsikisztán károsanyag-kibocsátásának közel 88%-a a közlekedésből származik, mivel sok autó évtizedes, és nem rendelkezik korszerű kibocsátás-szabályozó technológiával. Dusanbe levegőminősége gyakran romlik, mivel ezek a járművek magas szén-monoxid- és nitrogén-oxid-kibocsátást okoznak, különösen a szigorú járműkibocsátási előírások hiányában. Az AQI Dushanbe-ban rendszeresen az „egészségtelen” zónában mozog, különösen a száraz évszakokban, amikor a szennyező anyagok megmaradnak a légkörben.

A gyors urbanizáció, a népességnövekedés és a hatékony szennyezéscsökkentő intézkedések hiánya miatt mindkét város nagymértékben ki van téve a levegőminőség romlásának. A szennyezés egészségügyi következményei súlyosak: csak Taskentben a légzőszervi megbetegedések és a szív- és érrendszeri problémák növekedése közvetlenül a PM2,5 részecskéknek való magas kitettséggel hozható összefüggésbe. A kutatások szerint ugyanis a PM2,5 részecskéknek való hosszú távú kitettség krónikus légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, ami növeli a korai halálozás valószínűségét a városi lakosság körében.

Dusanbéban az egészségügyi terhek hasonlóan aggasztóak. A tanulmányok azt mutatják, hogy a szennyezéssel összefüggő betegségek, különösen a gyermekek és az idősek körében, egyre nagyobb számban fordulnak elő. A levegőminőség javítása nélkül Dusanbe a közegészségügyi kiadások növekedését és a munkaerő termelékenységének betegség miatti csökkenését kockáztatja. Az általános életminőségre gyakorolt hatás miatt a közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorol a kormányra, hogy hatékonyabban kezelje a környezeti problémákat. 

 

A légszennyezés elleni küzdelemre tett erőfeszítések részeként mindkét városban létezik kezdeményezés az elektromos járművek bevezetésének előmozdítására. Az üzbég kormány ösztönzőket vezetett be az elektromos járművek vásárlói számára. Adókedvezményeket kínál az elektromos autókra és az EV-infrastruktúrára, és megköveteli, hogy az állami tulajdonban lévő szervezetek fokozatosan cseréljék le flottájukat elektromos járművekre, 2030-ra a cél a 100%-os lecserélés. Célul tűzték ki, hogy 2030-ra 20%-kal növeljék az elektromos járművek arányát az utakon. Ennek a célnak azonban csak egy töredéke teljesült, mivel az EV-k elterjedtsége jelenleg még mindig nem éri el a járműpiac 5%-át. A kormány nemzetközi cégekkel való partnerséget is vizsgál, hogy helyi EV-gyártást hozzon létre, ami csökkentheti a költségeket és elérhetőbbé teheti az EV-ket az üzbég fogyasztók számára. Az üzbég Uzavtosanoat JSC és a BYD Auto közös vállalatot indított az elektromos járművek helyi gyártására, amelynek kezdeti célja évi 50 000 jármű, amely idővel 300 000-re nőhet. Addig is marad az import: az ország 2024 elején közel 13 000 EV-t hozott be elsősorban Kínából. Taskentben egyre több töltőállomás található, és a tervek szerint 2030-ra országszerte 1600 töltőállomás létesül a növekvő EV-flotta befogadására. 

A tádzsik kormány megközelítése a gazdasági korlátok miatt konzervatívabb. Bár az EV-ket pozitívan ítélik meg, a magas importköltségek és a töltőinfrastruktúra hiánya továbbra is jelentős akadályok. A kabinet tárgyalásokat folytat a fejlesztési ügynökségekkel az elektromos buszok és taxik kísérleti projektjeinek finanszírozásáról, hogy teszteljék a tömegközlekedés nagyobb léptékű villamosításának megvalósíthatóságát. Jelenleg a dusanbei járművek kevesebb mint 1%-át teszik ki az elektromos járművek, de egyre nagyobb az érdeklődés az elektromos buszok mint környezetbarát tömegközlekedési lehetőség iránt. Dusanbe célul tűzte ki, hogy 2025 szeptemberére az összes városi taxit elektromos járművekre állítsák át egy szélesebb körű nemzeti elektromos közlekedési kezdeményezés részeként. Ez a lépés összhangban van Tádzsikisztán 2023-2028-as elektromos közlekedésfejlesztési programjával. 2024 közepére több mint 4350 taxi működött a városban, amelyek közül körülbelül 2450 már elektromos meghajtású volt. Dusanbe 136 EV-töltőállomást is létrehozott az átállás támogatására, és a kormány forrásokat különít el az átállás ösztönzésére, a magánszektor jelentős befektetéseivel, valamint a fejlesztési partnerek támogatásával. A programot környezetvédelmi és gazdasági célok egyaránt vezérlik. Emomali Rahmon elnök korábban támogatta az elektromos járművekre vonatkozó adó- és vámmentességeket, hogy ösztönözze az importot, ezzel is kezelve a légszennyezést és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Tádzsikisztán jelentős vízenergiával rendelkezik, amely az ország villamosenergiájának 95%-át termeli, így az ország több elektromos járművet támogathat, és csökkentheti az üzemanyagimporttól való függőségét, miközben elősegítheti a dusanbei levegő tisztulását. Hogy megkülönböztessék az elektromos taxikat a hagyományos taxiktól, az EV taxik zöldre vannak festve, ezzel különböznek a hagyományos sárga taxiktól.

Mindemellett Üzbegisztánban olyan politikákat vezettek be, amelyek célja a városi területeken a szénre való támaszkodás csökkentése és a zöldterületek növelése a szennyezőanyagok elnyelésének elősegítése érdekében. A kormány elindította a „Zöld Taskent” kezdeményezést is, amelynek keretében 2030-ig 200 millió fát ültetnek a levegőminőség javítása és az egészségesebb városi környezet megteremtése érdekében. Bár ezek a politikák ígéretesnek tűnnek, a végrehajtás kihívást jelent. Taskent lakosai egyre kritikusabban ítélik meg a változások lassú ütemét, egyesek autómentes övezeteket és gyalogosövezetek kiterjesztését szorgalmazzák.

Tádzsikisztánban a gazdasági korlátok miatt a szakpolitikai lehetőségek korlátozottabbak. A kormány kisebb környezetvédelmi projektekre összpontosít, például a levegőminőség ellenőrzésének fokozására és a közvélemény figyelmének felhívására a csökkentett autóhasználat előnyeire. Szakértők azonban azzal érvelnek, hogy a járműpark és az infrastruktúra korszerűsítésébe történő jelentős beruházások nélkül ezek az intézkedések önmagukban nem biztos, hogy elegendőek a tartós javuláshoz. Dusanbe szennyezéscsökkentési stratégiája nagymértékben támaszkodik a külső finanszírozásra és a nemzetközi szervezetekkel való partnerségekre. 

A közös kihívások kezelésére a regionális együttműködés hatékony stratégia lehetne, különösen, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi évtizedben, Mirzijojev üzbég elnök hatalomra kerülése után folyamatosan javulnak. A tisztább közlekedést célzó szakpolitikák terén való együttműködéssel és a műszaki szakértelem megosztásával mindkét ország felgyorsíthatná az elektromos járművek bevezetését és csökkenthetné a szennyezést Közép-Ázsiában.