Az ország, amely kínai tőkéből épít hidat, szoros kapcsolatokat ápol az USA mellett Oroszországgal, tudatosan készül az EU-ba, nem mellesleg pedig dinamikusan fejlődnek a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai hazánkkal. Ez Szerbia 2020-ban. Lássuk, mit is jelent mindez.
Szerbiáról először talán Jugoszlávia, a délszláv háború, Belgrád, a Vajdaság, a szabadkai piac, Surda, az erős kézilabda- és vízilabda csapat jut az eszünkbe, pedig az ország gazdasága a 90-es évek sokkhatásai, Montenegró – és ezzel együtt a tengerparti terület – elvesztése, majd pedig a nyersanyagban gazdag Koszovó függetlenedése után kezd magához térni, sőt, dinamikusan bővül.
A (Koszovó nélkül) 6,9 millió lakosú nyugat-balkáni ország egy főre jutó bruttó hazai összterméke (GDP-je) vásárlóerő-paritáson ugyan csak 41 %-át érte el 2019-ben az EU átlagának, de a következő években – hasonlóan az elmúlt néhány évhez – mindenképpen egy dinamikus felzárkózással kell számolnunk. 2020-ban, a pandémia okozta válság évében mindösszesen 2 %-os visszaesést valószínűsítenek az elemzők és 2021-ben ismét közel 5 %-kal bővülhet a szerb gazdaság. Mindez alacsony, 2 % körüli infláció, a szerb dinár stabil árfolyama és példás költségvetési fegyelem mellett valósult, illetve valósulhat meg.
Ezt bizonyítják a működőtőke adatok alakulása is. A beáramló tőkemennyiség 2018-ban és 2019-ben is meghaladta a 4 milliárd USD-t, így 2019-ben közel 44 milliárd USD volt a működőtőke-állomány az országban, jelentősen meghaladva ezzel Horvátország, de Görögország értékét is. A 2019-ben beáramlott tőke 31 %-a ráadásul újrabefektetett tőkejövedelemből származott, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a Szerbiában tevékenykedő külföldi tulajdonú vállalatok elégedettek a befektetési környezettel. A 2019-ben mért 10 % körüli munkanélküliségi ráta is azt mutatja, hogy vannak még tartalékok a foglalkoztatás terén, mindemellett több százezer szerb állampolgár dolgozik Németországban, Ausztriában, vagy újabban Magyarországon és Csehországban.
A gazdasági növekedés egyik motorja az export növekedése. A szerb export 2015 és 2019 között átlagosan évente 7 % felett tudott bővülni, a WTO adatai szerint 2019-ben a szerb kivitel 19,63 milliárd USD-t tett ki, míg az import értéke 26,73 milliárd USD-t ért el, így egyelőre jelentős a külkereskedelmi mérleg hiánya. 2019-ben Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnerei a kivitel tekintetében fontossági sorrendben Németország, Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Románia és Oroszország voltak.
Ezt bizonyítja, hogy Szerbia legfontosabb importpartnerei között Németország, Oroszország, Kína és Olaszország után az ötödik helyen hazánk áll. A Magyarország és Szerbia közötti kereskedelem ugyanis dinamikusan növekedett az elmúlt tizenhárom évben, ráadásul a kétoldalú kereskedelmet jelentős magyar aktívum jellemzi (1. ábra).
A magyar export bővülése szoros összefüggésben van a magyarországi vállalatok szerbiai tőkebefektetéseinek növekedésével. Ennek eredményeképpen az OTP ma már a második legjelentősebb bank Szerbiában, míg a MOL 2018-ban hajtotta végre eddigi legnagyobb szerbiai beruházását: egy üzemanyag raktározási és logisztikai depó központot hozott létre Karlócán (Sremski Karlovci). A 2018. év végén meghaladta a 400 millió eurót a magyarországi vállalkozások Szerbiában befektetett működőtőke-állománya.
A magyarországi vállalatok szerbiai exportsikereit és tőkebefektetéseit a magyar állam is jelentősen támogatja. A belgrádi és szabadkai diplomáciai képviselet mellett az Eximbank és a HEPA is nyitott Belgrádban képviseletet, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Szabadkán és Újvidéken működő irodái pedig a tőkekihelyezés ösztönzése érdekében egy külföldi telephely vagy leányvállalat alapításában, illetve a termelési folyamatok kiszervezésében nyújtanak segítséget. A 2019 őszén a HEPA által meghirdetett Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás keretében vissza nem térítendő támogatást pályázhattak meg magyarországi gazdasági társaságok, mint kedvezményezett szervezetek a Szerb Köztársaság, Montenegró, illetve Bosznia-Hercegovina területén eszközölt vagy megújuló energiatermeléshez kapcsolódó beruházásokra. A 2019. évi pályázaton kilenc magyarországi vállalkozás összesen több mint 9 milliárd Ft támogatást kapott, elsősorban szerbiai beruházásokra. Olyan projektek valósulhatnak meg a támogatások keretében, mint például gyümölcsvelő feldolgozó üzem, bor,- wellness- és konferencia hotel vagy takarmánykeverő üzem létesítése.
Szerbia kiemelten fontos a magyar külpolitika és külgazdaság számára. Figyelembe véve dinamikus növekedését, kiváló külkapcsolati rendszerét, a kiemelkedő magyar-szerb politikai, diplomáciai kapcsolatokat, a magyar kisebbség jelentős szerepét, a magyar vállalkozásoknak érdemes a közeljövőben vigyázó szemüket Szerbiára és Belgrádra is vetniük.
A szerző az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője.
Fotó:europeanwesternbalkans.com
