Valter Attila már tavaly is komoly sikereket tudott felmutatni, amikor a legnagyobb magyar kerékpáros verseny, a Tour de Hongrie összetett győztese lett, majd élete első háromhetes versenyén a 176 induló közül a 27. helyen végzett az őszre halasztott Girón. A 2021-es Giro 2021. május 30-án ér véget, és a labdarúgó Eb, valamint a tokiói olimpia kezdete előtt érdemes néhány pontban összefoglalni, hogy a magyar sport számára milyen jelentőséggel bírnak, illetve milyen további lehetőségeket teremthetnek Valter Attila eredményei.
Egy sikeres sportág a professzionális és a szabadidősport határán
A kerékpár több szempontból is különleges sportág. Miközben napi szinten rendkívül sokan űzik, szervezett – különösen professzionális – keretek között viszonylag kevés sportolót fog össze, akik ráadásul különböző, a nemzeti hagyományok szerint eltérő figyelemben részesülő szakágak (pl. országúti-, pályakerékpár, BMX stb.) között oszlanak meg. A professzionális csapatok szerveződése, versenyrendszere is markánsan különbözik a népszerűbb csapatsportágaktól. Ennek ellenére a nyugati világban a legnépszerűbb sportágak közé tartozik, kiemelkedő eseményei, köztük a három nagy körverseny (Tour de France, Giro d'Italia, Vuelta ciclista a España) a nyári olimpia és a labdarúgó világbajnokságot követő kategóriába tartoznak a média és a szponzorok érdeklődése szempontjából egyaránt.
A kerékpár a modern nyugati sportélet egyik legkorábban professzionalizálódó sportága volt. A századfordulón jelentős közösségi figyelemben részesült, többek között a vidéket „felfedező”, környezeti és kulturális örökséget kerékpáros túrák során készített fotókat bemutató kezdeményezéseknek köszönhetően, amelyek rendkívül népszerűnek bizonyultak számos nyugat-európai nagyvárosban (pl. Barcelona, Párizs). Népszerűségének alapját napjainkban is az biztosítja, hogy speciális ötvözési lehetőségét kínálja az egyéni teljesítménynek és a csapatmunkának, a gépi technológiának és az emberi erőfeszítésnek.
A sportág gyorsan alkalmazkodott a műszaki fejlődéshez, valamint a társadalmi változásokhoz, ami új szakágak kialakulását eredményezte és lehetővé tette, hogy különböző habitusú és eltérő célokat megfogalmazó személyek egyaránt kibontakoztathassák képességeiket a sportág keretében. A kerékpár a 21. században is a legnépszerűbb sportágak közé tartozik a német nyelvterület államaiban, Franciaországban, a mediterrán régióban és az angolszász világban. Népszerűsége, széles körű elterjedtsége mellett komoly eszközigény is jellemzi, amik együtt azt is lehetővé tették, hogy a piaci elemek és szempontok akkor is meghatározzák, ha szabadidősportként tekintenek rá.
Közép-Európából az elitbe
A XX. század tragikus eseményei más sportágakhoz hasonlóan a kerékpározás hazai fejlődését is több alkalommal megtörték és hosszú időn át akadályozták a professzionális szemlélet, környezet kialakulását. Bár a legendás 1952-es helsinki olimpián két versenyszámban (kétüléses verseny és repülőverseny) is pontszerző helyen végeztek a magyar indulók, a következő évtizedekben nem tartozott azon kiemelt sportágak körébe, amelyektől komoly nemzetközi sikereket vártak. Ennek következtében hiába alakult ki a sportágnak egyre népesebb hazai bázisa, valamint vált egyre elterjedtebb hétköznapi közlekedési eszközzé, a nemzetközi élmezőny rendkívül távolinak tűnt Magyarországról.
Az utóbbi évtizedekben azonban Szlovákiában (Peter Sagan és Juraj Sagan) és Szlovéniában (például Tadej Pogacar és Primoz Roglic) is láthattunk példát arra, hogy megfelelő támogatás és menedzselés mellett a régióból származó versenyző a sportág meghatározó alakjává emelkedhet. Ezek a sikerek (azon kívül, hogy az érintett versenyzők és az őket támogató stáb egy globális szinten jelentős sportág élmezőnyéhez csatlakozhat) számos további lehetőséget nyitnak meg a szabadidősport, valamint a kerékpározáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztések és a sportfelszerelések gyártása terén is. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a lokális közösség, valamint a hozzá kapcsolódó helyi gazdasági szereplők nemzetközi színtéren is versenyképesnek és sikeresnek bizonyuljanak.
Valter Attila 1998-ban született Csömörön, több sportággal (pl. kézilabda, gördeszka, BMX) is kísérletezett míg végül a kerékpár mellett kötelezte el magát, amely sportágban egykor édesapja is profi versenyző volt, pályafutását pedig edzőként segítette. 2016-ban tagja volt Mountain bike XCO világbajnokságon 7. helyen végző váltónak. Több egyéni sikert követően 2019-ben szerződtette a lengyel World Tour csapat, a CCC Team, amelynek versenyzőjeként nyert a 2020-as magyar körversenyen és megnyílt előtte az út a nagy európai versenyek világába: a CCC nevezte a 2020-as Giróra is. Bodrogi László 2000-es években elért sikerei után a második magyar volt, aki háromhetes európai körversenyen indulhatott, sőt dobogóra állhatott, majd 2021-ben már a francia Groupa FDJ versenyzőjeként a katalán és az olasz körversenyen ért el sikereket. A Csömörről induló karrierút így vezetett a Dolomitokon át egy magyar kerékpársport egy új fejezetéhez.
Borítókép: Valter Attila / Facebook.
