Reading time: 3 minutes

Az afrikai kontinensre nehezedő kihívások, mint például a túlnépesedés, a terrorizmus, a klímaváltozás és az államok sérülékenysége kiemelt veszélyt jelentenek a helyi lakosság megtartásában. Ezek azonban korántsem jelentenek akkora elszívó erőt, mint a telekommunikációs eszközök és a közösségi média ereje, amelyek hatására Afrikából több tízmillió bevándorló hagyhatja el hazáját egy jobb élet reményében. A Mathias Corvinus Collegium pécsi előadásán Marsai Viktor a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a kontinens jelenlegi helyzetéről és jövőjéről.

A 2015-ös migrációs válság Magyarország számára is megmutatta, hogy részesei vagyunk annak a globális térnek, melyben az erőforrásokért való küzdelem napi szinten tetten érhető. A globális klímaváltozás Afrikában is szemmel látható változásokat eredményezett: a kontinens átlaghőmérséklete emelkedik, a területek elsivatagosodnak a hőmérsékletváltozásnak és a túl sok öntözésnek köszönhetően, a termőterületek fogynak, amely a lakosság túlnépesedésével együtt fegyveres konfliktusokhoz és elvándorláshoz vezet.

Az afrikai kontinens népessége a 20. században tizennégyszeresére emelkedett, és a jelenlegi trendek szerint a következő 50-100 évben is folyamatosan nőni fog: 2100-ra a világ lakosságának 40 százaléka afrikai lesz. A demográfiai viszonyokból következik továbbá az is, hogy jelenleg a lakosság 60 százaléka 30 év alatti, ami miatt a következő 15 évben 400 millió új munkahelyre lenne szükség, hogy az aktív lakosságot el tudja tartani a kontinens. Az aktuális előrejelzések alapján ebből közel 200-250 millió munkahelyet tudnak majd helyben biztosítani. „A jelenlegi helyzetben pedig felmerül a kérdés, hogy a telekommunikációs eszközök és a közösségi média által informált fiatalok megelégszenek-e azokkal az életkörülményekkel, amelyet hazájuk nyújtani tud. Sajnos számos esetben halljuk és tapasztaljuk, hogy az afrikai fiatal férfiak nem ideológiai okokból csatlakoznak terrorszervezetekhez, hanem sok esetben kitörési pontnak, egyfajta karrierlehetőségnek tartják, amellyel tekintélyt, pénzt és sok esetben akár feleséget is szerezhetnek maguknak. Ebben a társadalompolitikai helyzetben valós alternatívának tűnik az európai országokba történő elvándorlás, ahová a jobb élet reményében érkeznek.” - számolt be a kutató saját afrikai élményeiről és tapasztalatairól.

Az afrikai kontinens 2000 és 2011 között jelentős változásokon ment keresztül, a 60-as évek óta összesen mintegy 2500 milliárd dollár fejlesztési segély érkezett, mégis számos olyan stratégiai kérdésben nem sikerült előrelépniük, mely a helyzetet stabilizálná és egy békés, a nyugati befektetők számára is kedvező környezetet tudna biztosítani. „Afrikában ma a legnagyobb veszélyt az államberendezkedések hiánya okozza. A kulturális különbségek és a történelmi folyamatok miatt nincs legitimációja és tisztelete a központi hatalomnak, sok esetben az állam fogalmát sem ismerik a lakosok. Amíg ezeket az állami berendezkedéseket nem sikerül megszilárdítani, nem sikerülhet előteremteni azokat a feltételeket sem, amelyek a migrációt visszaszorítják.” - mondta el Marsai Viktor.