Brazília egy több mint 200 millió lakosú ország, a világ 8. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő-paritáson nézve), mely ráadásul erőteljes fejlődésben van. A legnagyobb latin-amerikai állam népessége dinamikusan növekszik, ami az ország gazdag természeti kincseivel és a versenyképesség fejlődésével párosítva a 2014-es recessziót követően a világ öt nagy feltörekvő gazdaságának egyikévé emelte Brazíliát; Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika mellé.

Jelentős potenciált tartogatnak a kereskedelmi kapcsolatok

Brazília – hazánk szempontjából értelmezett – jelentőségéről tanúskodik az a tény, hogy a visegrádi országok számára Brazília általában a latin-amerikai régió első számú kereskedelmi partnere (Mexikóval versenyezve), és hogy a kereskedelmi volumenek az elmúlt évtizedben valamennyi visegrádi ország esetében jelentősen növekedtek.

Magyarországon a Brazíliába történő export 2016 és 2017 között 22,4 százalékkal emelkedett szemben az uniós 3,2 százalékos átlaggal.

Habár a növekedés mértéke figyelemreméltó, a Brazíliával folytatott kereskedelem a visegrádi országok teljes kereskedelmének még így is csak mindössze 0,1–1 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a folyamatosan növekvő kereskedelmi volumenek ellenére a két régió – egyelőre – nem meghatározó kereskedelmi partner egymás számára. Ennek javításával kapcsolatban az egyik lehetséges remény az, hogy az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás pozitív hatással lehet a meglehetősen alacsony kereskedelmi volumenre az egyezmény hatálybalépését követően. A szerződés célja az EU és Brazília közötti kétoldalú kereskedelem és beruházások növelése a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok csökkentése révén. Bár a felek között nemrégiben elvi megállapodás született, a végleges szövegeket még nem írták alá, illetve nem ratifikálták, így azok – egyelőre – nem léptek hatályba.

A magyar–brazil kapcsolatokban kiemelkedő az oktatási együttműködés, hiszen Magyarország nem csak egy konkrét, Brazíliára vonatkozó stratégiával rendelkezik, hanem egy átfogó akadémiai programot is indított, hogy nemzetközi diákokat csábítson magyarországi egyetemekre. Ezen ösztöndíjprogram már meghozta gyümölcsét: a brazil hallgatók száma az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt, a csúcsévben mintegy 1350 fővel tetőzött. A Tudomány Határok Nélkül brazil ösztöndíjprogram keretében a magyarországi felsőoktatásban eddig mintegy 2300 brazil diák vett részt. A politikai kapcsolatok terén kiemelendő, hogy Orbán Viktor egyike volt azon kevés – főként konzervatív gondolkodású – államfőnek, akik jelen voltak Bolsonaro beiktatásakor 2018-ban.

Belpolitikai problémák

Bolsonaro szövetsége a szabadpiaci közgazdásszal, Paulo Guedesszel hozzájárult ahhoz, hogy a 2018-as választásokon befolyásos brazil üzletembereket is meg tudjanak győzni, hogy egy olyan kemény jobboldali volt katonatisztre szavazzanak, aki korábban soha nem mutatott érdeklődést a liberális közgazdaságtan iránt. Guedes radikális reformot ígért Brazíliának.

Ezt az ígéretet azonban nem teljesen váltotta be, hiszen az intézkedéscsomag csupán néhány hasznos kormányzati megtakarítást eredményezett a nyugdíjak terén, emellett függetlenítette a központi bankot, és kisebb szabályozási könnyítéseket hozott.

Mikor a Covid19 lecsapott, a kormány vészhelyzetet hirdetett, ami lehetővé tette, hogy a kiadási plafon ellenére nagy összegű átmeneti segélyeket nyújtson. A szegénység 2020-ban csökkent Brazíliában, ellentétben a regionális trenddel – talán többek közt ennek köszönhetően Bolsonaro népszerűsége nőtt. Márciusban a kormány sürgősségi alkotmánymódosítást hajtott végre, amely lyukat ütött a kiadási plafonon, hogy legalább néhány kifizetés folytatódhasson. Jelenleg az elnök csökkenő népszerűségi mutatója miatt kicsi annak az esélye, hogy Bolsonarot egy második ciklusra is megválasztják a jövő évi választásokon. Mindezek mellett az elnök kampánybizottságát vezető Flavio Bolsonaro brazil szenátor kétségét fejezte ki, hogy Paulo Guedes gazdasági miniszter marad-e a kormányban egy második ciklusra.

Útkeresés külföldön

A belpolitikailag instabil helyzetben lévő államfő ráadásul egyre kevesebb külföldi szövetségessel rendelkezik. Amióta hivatali ideje elején az Amazonas esőerdőire vonatkozó pusztító környezetvédelmi politikájával elidegenítette magától az európai hatalmakat – különösképp Franciaországot és Németországot – a brazil elnök egyre inkább elszigetelődött a globális színtéren. Legközelebbi szövetségesét, Donald Trumpot akkor veszítette el, amikor a volt amerikai elnök elbukta a 2020-as amerikai választásokat. Ezután több mint egy hónapig tartott, amíg Bolsonaro gratulált Biden győzelméhez. Emellett az brazil államfő és fiai Covid19 eredetéről tett gondatlan kijelentései – a járványt „kínai vegyi hadviselésnek” nevezték – a távol-keleti kapcsolatok romlásához is vezettek.

Bolsonaro körül a közvetlen környezetében is fogy a levegő. Az elmúlt évben Latin-Amerika államaiban a növekvő egyenlőtlenségek és a Covid19 hibás állami kezelése mind hozzájárultak a baloldali pártok győzelmeihez (Peru, Chile, Honduras, akár Kolumbia).  Így a regnáló jobboldali brazil elnök egyre fokozódó ideológiai ellentétbe kerül szomszédjaival.

Bolsonaro elszigeteltsége a tavaly novemberi római G20-csúcstalálkozón történt kellemetlen jelenetekben csúcsosodott ki, ahol egyedül bolyongott a vezetők tömegében, egyedül evett, és nem jelent meg a búcsúfotón.

Egy héttel később az októberi választásokon fő ellenfelét, a baloldali Luis Inácio Lula da Silva volt elnököt a térségben tett körútja során az európai vezetők szívélyes fogadtatásban részesítettek.

Magyarországi látogatását megelőzően oroszországi útja – amellett, hogy lehetőséget ad arra, hogy Biden elnök orra alá borsot törjön – ritka lehetőséget biztosít a brazil államfőnek, hogy a világ egyik legnagyobb vezetőjével mutatkozzon az októberi brazil választások előtt. Az időzítés azonban nem is lehetett volna szerencsétlenebb az ukrajnai konfliktus eszkalálódását figyelembe véve. Orosz látogatása így a nemzetközi színtéren sokakban ellenérzést válthat ki azáltal, hogy egy ilyen feszült helyzetben biztosítja Putyint támogatásáról.

Bolsonaro mostani külföldi látogatásai által elképzelhető, hogy egy jobboldali hálózat kiépítésén munkálkodik a bizonytalan kimenetelű választásokat figyelembe véve. Ebbe a mintázatba jól illeszkedik a magyar kormányfővel való találkozása is. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ez a magyar miniszterelnök politikai törekvéseibe is passzol, hiszen korábban láthattuk már, hogy Orbán Viktor akár Madridban, akár Varsóban előszeretettel fáradozik egy új, európai, jobboldali-konzervatív tengely kiépítésén. Bolsonaro látogatásával lehet, hogy a szövetségeskeresés immár túlterjeszkedik Európa határain.