„Nem meglepő” kilátástalanság

Az Eurostat adatai szerint 2020 során Romániában volt a legmagasabb a lakosság csökkenésének aránya. Amennyiben az összes európai országot figyelembe vesszük, Románia a második legrosszabban teljesítő ország a statisztikában Moldovát követően. (A chisinaui Fejlesztési és Társadalmi Kezdeményezési Intézet kimutatásai szerint 1991 óta Moldova lakossága 1,5 millió fővel csökkent. Amennyiben ez a trend folytatódik, a kelet-európai ország lakossága az 1950-es szintre fog lecsökkenni.) A jelenség nem tekinthető újdonságnak. Az ország 2007-es uniós csatlakozása és 2017 között közel 3,5 millió román emigrált külföldre. „Románia kivándorlási mintázata jelentősen megváltozott a 2000-es években. A 2007-es uniós csatlakozás fordulópontot jelentett az ország számára” – húzza alá a tényt az OECD azon kutatása, mely a romániai kivándorlásra összpontosít. A kivándorlás ráadásul leginkább a munkaképeseket érinti: az emigrálást választók kétharmada 18 és 39 év közötti.

A rendszerváltás, de különösen 2007 óta Románia társadalmi szövete teljesen átalakult. Az idős lakosság aránya megnőtt, a románok száma az össztársadalomban 90%-ról 83,46%-ra, a németeké pedig 4,44%-ról 0,18%-ra csökkent. Egyedül a magyarajkú lakosság aránya stagnál kb. 6,1%-on. „A fiatalok elhagyják a vidéket, mivel se munkát nem találnak, sem szórakozási lehetőséget, vagy bármilyen infrastruktúrát, amire szükségük lenne” – fogalmazott Sebastian Burduja, a Romániáért Paktum (PACT for Romania) civilszervezet alapítója a Prospect Magazine-nak. „Nincsenek megfelelő utak, közegészségügy, iskolák és kórházak – nem meglepő hát, hogy mindenki kilátástalannak éli meg a helyzetet…” – tette hozzá.

Míg 1990-ben Románia lakossága 23,21 millió fő volt, ez mára lecsökkent mindössze 19 millióra. Az aktív munkaképes lakosság is kétmillió fővel csökkent 1990 és 2018 között. Évente átlagosan 200 ezer ember hagyja el Romániát. A szomorú adatok ráadásul nem javulnak. 2021 januárjában a román Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) kimutatta, hogy újabb 142.600 fővel csökkent a lakosság, mely így már mindössze 19,186 millió fő. „A csökkenés fő oka az alacsony születésszám, ami miatt a halálozások száma 120 273-mal több a születésekénél” – fogalmazott az INS.

A leginkább a fiatal lakosságot érintő trendnek súlyos következményei vannak az állami büdzsére, a társadalmi hozzájárulási költségvetésre, illetve a gazdaság és a szociális élet minden aspektusára.

Kivándorlók, munkavállalók, fiatalok

A Világbank szerint három- és ötmillió közé tehető az elvándorolt románok száma. Ebből legalább 2,6 millió munkaképes, mely az ország munkaerejének egyötödét teszi ki. Ráadásul a kivándorlás legsúlyosabban a vidéket érinti, különösen az elmaradottabb területeket. A vidékről elvándoroltak többsége vagy csak az ünnepekre jön haza, vagy még akkor sem, mely az Ukrajnában jellemző cirkuláris migrációval szemben egy végleges kivándorlás jellemzőit mutatja. (Az ukránok jellemzően csak idénymunkák vállalása céljából hagyják el országukat.) 2009 és 2018 között egy OECD-felmérés során a román lakosság 26%-a jelezte, hogy szívesen költözne külföldre, ha biztosan kapna állást. (Az ilyen típusú felmérésben egyedül Moldova előzi meg Romániát Európában.) Ennek ellenére az Európai Unió adatai szerint mindössze minden hetedik román kivándorló rendelkezik munkaszerződéssel az emigrálás pillanatában.

Az OECD kimutatásai szerint a romániai kivándorlók 93%-a tíz országban összpontosul, főként Európában. Ezen országok Olaszország, Németország, Spanyolország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Magyarország, Franciaország és Kanada.

Hasonlóan súlyos a helyzet a képzett munkaképes lakosság elvándorlási adataiban. A külföldön dolgozó román orvosok száma több, mint 14 ezer. (Ez az összes romániai orvos egyharmadát jelenti.) Bár Románia kivándorolt lakossága jelentős pénzösszeget utal haza évente az otthon maradottaknak, ez nem pótolja azt a gazdasági kiesést, amit az emigrálásuk okoz az országnak.

Az okok

„Az európai országok lakosságának elöregedése és a munkaerőhiány együttes hatása esszenciális komponenssé tette a bevándorlást és új horizontokat nyitott meg az alacsony szakképzettségű románok számára” – írja az OECD kutatása. Nyugat-Európának munkaerőre van szüksége, a román lakosság pedig menekülni akar az otthoni kihívások elől.

A legnyomósabb indok a szegénység. Romániában a mélyszegénység mértéke ijesztő formákat öltött. A Világbank adatai szerint a vidéki lakosság 70%-a (kb. 9,5 millió ember) él a szegénységi küszöb alatt. A Nemzeti Előrejelző Bizottság szerint Havasalföldön és Moldvában a legsúlyosabb a helyzet, különösen Vászló, Botosán, Teleorman, Mehedinți és Olt megyékben, ahol a GDP az ötöde a bukaresti adatoknak, a munkanélküliség pedig átlagosan 9,8%. (Ugyanez az adat Bukarestben 0,6%, Kolozsváron pedig 2,1%.) Az említett megyékben a hétköznapi élet is komoly kihívásokkal jár. Nemrég Marian Godina rendőr és népszerű író mutatott rá például a tényre, hogy Teleorman megyében egyetlen könyvesbolt sincs, így nem tudja ott kiadni legújabb könyvét. A Román Kiadók Egyesületének elnöke igazolta a tényt, majd hozzátette, hogy míg 2011-2012 során 550 könyvesbolt létezett az országban, jelenleg ez a szám nem haladja meg a 150-et.

Az oktatás is komoly kivándorlási indítékot jelent. Míg az összes kivándorló 2%-a nyilatkozott úgy, hogy az oktatás volt a fő oka kivándorlásának, a kihívás rengeteg fiatalt érint. Az ö többségük rendre Nagy-Britanniában és Belgiumban köt ki.

A romániai politika élet is sokat ront a helyzeten. Corina Stratulat, a brüsszeli Európai Politikai Központ szenior elemzője szerint a román politika leginkább egy „rugdalózó lóra” hasonlít. A felelős politikai folyamatokat konzekvensen tüntetések, korrupció, referendumok, populista kitörések és kormányválságok akadályozzák. Mi sem ékesebb bizonyítéka ennek, minthogy Romániának az elmúlt négy évben négy miniszterelnöke volt, melyek közül egy sem töltött ki két évet az irodában (sőt volt köztük, aki csak 13 napig nevezhette magát kormányfőnek).

A gazdasági kivándorlás rengeteg romániai családot szakított szét. Becslések szerint kb. 350 ezer olyan árva él az országban nagyszüleikkel, akiknek mindkét szülője külföldön dolgozik.

Van-e megoldás?

A romániai helyzet megoldása komoly kihívás, melyre érdemben még egyetlen szereplő sem talált megoldást. Ahhoz, hogy az exodus leállhasson, jelentősen javítani kellene a román életszínvonalon és ellátórendszeren. Ehhez elkerülhetetlen a széleskörű korrupció felszámolása, növelni kell a külföldi és belföldi befektetők számát, amelyek munkahelyeket teremthetnek a fiatalok számára. Az uniós támogatások még transzparensebb felhasználása is javíthat a helyzeten. Kedvező munkakezdési, fiatal házas és családalapító hitel- és adókedvezmények is elősegíthetik a negatív tendenciák megfordítását.

A mindenkori román kormány számos dologgal kísérletezett: támogatás start-upoknak, kis- és középvállalkozásoknak, illetve hazatelepülőknek, ám mind sikertelennek bizonyultak. Az alacsony fizetések és a jólét hiánya továbbra is túl riasztónak bizonyulnak a lakosság számára.

Burduja szerint bővíteni kellene a magánszektort és befektetni az infrastruktúrába. „Súlyos probléma ugyanakkor a képviseltség hiányának érzése és a demokratikus fejlődésbe vetett bizalom hiánya” – teszi hozzá.

Akármi is lesz a megoldás, az út hosszú a sikerrecepttől a trend megfordításáig hosszúnak ígérkezik. Ezek a folyamatok nem kettő, de nem is négy évet vesznek igénybe. Több évtizedes hanyatló trendet kell a jövő generációjának megfordítania Romániában ahhoz, hogy a fiatalok ne külföldön képzeljék el jövőjüket.