A gazdasági globalizáció az elmúlt fél évszázad során a világ jellegadó sajátosságává vált. Térnyerésével az üzleti működés egyre inkább transznacionálissá, a vállalati ellátási láncok pedig globálissá váltak. A globalizáció által kínált gazdasági és üzleti lehetőségek mellett azonban a transznacionális üzleti működés káros hatással van az államok közérdekvédelmi szabályozására. Az ennek következtében kialakuló úgynevezett „race to the bottom” vagyis a „lefelé licitáló verseny” jelensége például az állami szabályozási és intézményrendszer általános gyengüléséhez vezet. Emellett a transznacionális üzleti működés megnövekedése hozzájárult a nemzetközi beruházásvédelmi jog kialakulásához, amely a nemzetközi jog többi területéhez képest az államok szuverén jogköreinek jóval erőteljesebb nemzetközi bírói felülvizsgálatára biztosít lehetőséget. Ennek megfelelően az általa működtetett mechanizmus a nemzetközi jog többi részéhez képest jóval mélyrehatóbban érinti és befolyásolja a nemzeti főhatalom gyakorlását, amelynek során előnyben részesíti a transznacionális gazdasági érdekek védelmét az államok közérdekvédelmi szabályozási törekvéseivel szemben. Vajon hamis ígéret marad a gazdasági globalizáció? Mi az összefüggés a neoliberális gazdaságfilozófia és az „eredendő bűn” között? Milyen helyzetben vannak a közép-európai országok? Hogyan lehet megszeledíteni és emberarcúvá alakítani a globalizációt? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ professzor M. Sornarajah, a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) világhírű nemzetközi jogászprofesszora, akivel Sándor Lénárd, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője beszélget.

Professor M. Sornarajah a Szingapúri Nemzeti Egyetem nemzetközi jogászprofesszora, emellett több nyugati és ázsiai egyetem vendégprofesszora. Számos könyv szerzője, ezek között a Cambridge University Pressnél jelent meg „The International Law on Foreign Investment” című könyve a nemzetközi beruházásvédelmi jog egyik legfontosabb szakkönyve világszerte. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) mellet működő jogvitarendő tanácsadó testület állandó tagja.

Sándor Lénárd korábban az Alkotmánybíróság főtanácsadója és az Európai Parlament szakmai tanácsadója volt, miközben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktatott nemzetközi jogot. Jogász és MBA szakos közgazdász, doktori dolgozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen védte meg. Kutatási területe a globalizáció nemzetközi jogi kérdéseihez, illetve ezzel összefüggésben a közérdekvédelmi szabályozáshoz kapcsolódik.

Regisztráció