A világ számtalan véres háborúnak, valamint az ártatlan lakosság ellen elkövetett kegyetlen atrocitásnak volt már tanúja. A nemzetközi jog azonban mindig is lemaradásban volt egyfelől a különböző kegyetlen hadviselési módzserek és fegyverek betiltását, másfelől pedig a tilalmak megszegőinek felelősségre vonását biztosító intézmények létrehozása tekintetében. Jól ismert a Cicerónak tulajdonított aforizma: „inter arma enim silent lēgēs”. Mindennek következménye a „büntetlenség kultúrájának” kialakulása lett, mikor is az elkövetőket még a legszörnyűbb bűnökért sem vonták felelősségre. A második világháborút követően a Nürnbergi Charta elfogadásával született meg a „supreme crime”, vagyis a legfőbb bűnök kategóriája. Melyek ezek a bűncselekmények és milyen sajátos történetek állnak mögöttük? Ki ragaszkodott ahhoz, hogy a Nürnbergi Charta a „béke elleni bűntettet” is tartalmazza, és miért vált Lviv városa fontossá e bűncselekmlnyi kategóriák megalkotásában? Hogyan fejlődött a nemzetközi büntetőjog intézményi rendszere és elszámoltathatóság fórumai? Milyen eredményeket könyvelhet el, és milyen hiányosságokkal kell megküzdjön? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a vádnak és a védelemnek? Ezekről és más hasonló kérdésekről Beti Hohler, a Nemzetközi Büntetőbíróság Főügyészi Hivatalának tárgyalóügyésze és Michael Herz, a Nemzetközi Büntetőbíróság Védői Hivatalának jogásza beszélget az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetőjével, Sándor Lénárddal.

Beti Hohler a nemzetközi büntetőjog és büntetőeljárás elismert szakértője, aki széles körű gyakorlati és tudományos tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás területén. Különböző feladatkörökben eljárva széles körű tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi bíróságok előtti bonyolult nemzetközi büntetőügyekben. Jelenleg a Nemzetközi Büntetőbíróság Főügyészi Hivatalának tárgyalóügyészseként dolgozik, és emellett tagja az Nemzetközi Büntetőbíróság Fellebbviteli Tanácsának is.

Michael Herz jelenleg a Nemzetközi Büntetőbíróság Védői Hivatalának jogásza Jogi tanácsadást nyújt azoknak a védőknek, akik a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt vád alá helyezett terhelteket védik, és képviseli a védelem érdekeit a bíróságon. Korábban a volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (ICTY) fellebbviteli bíráinak, valamint a Ruandai Nemzetközi Törvényszék (ICTR) ügyészeinek dolgozott számos ügyben. Az angliai és walesi ügyvédi kamarai tagsága mellett Michael szerepel a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyvédi listáján, és jelenleg a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyvédi kamarájának titkára.

Sándor Lénárd az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője. Korábban Magyarország Ügyészségén dolgozott, majd az Alkotmánybíróság főtanácsadója, és az Európai Parlamentben szakmai tanácsadója volt. Kutatási területe a gazdasági globalizációval összefüggő nemzetközi jogi kérdésekhez kapcsolódik.

REGISZTRÁCIÓ