„A Kúria és az Alkotmánybíróság viszonya rendezett”

A Kúria elnöke volt az MCC Jogi Iskolájának vendége, 2021. március 17-én. Prof. Dr. Varga Zs. Andrással az online eseményen dr. Sulyok Márton, a Közjogi Műhely vezetője beszélgetett. A diskurzus középpontjában az Alkotmánybíróság és a legfelső bíróság, a Kúria közötti alkotmányos viszony állt, így a rendezvény folytatása volt az előző félévben „Jószomszédi (v)iszony” címmel tartott beszélgetésnek, amelyek keretében az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökei vitatták meg a legfontosabb kérdéseket.

A Kúria elnöke a beszélgetés során elmondta, az alapvető különbség a két bíróság között – államszervezetben elfoglalt helyüket leszámítva – az értelmező tevékenység feszességében van, szerinte a Kúria javára. Ez a társasbíráskodásra tekintettel abban is megnyilvánul, hogy az Alkotmánybíróság eljárása során adott esetben jobban kidomborodhat a bírói individuum és személyes attitűd. Ezen felül természetesen alapvető különbség van az eljárástípusok számában és kötöttségeiben is.

Varga Zs. András kiemelte, a Kúrián – a sajtóban a korlátozott precedens-rendszer részeként hivatkozott – ún. jogegységi panaszeljárásában hozott döntések száma egyre növekszik, és az eljárásnak olyan „extra biztosíték” szerepe van, amely a bírói gyakorlatban máig fellelhető párhuzamosságok, következetlenségek felszámolására szolgál. Az Alkotmánybíróság jogegységi határozatok felülvizsgálatával kapcsolatos hatásköre természetesen ezen döntésekre is kiterjed, de a két bíróság viszonya alapvetően rendezett.

Az együttműködés egyik bizonyítéka az a jogegységesítést is elősegítő ún. joggyakorlat-elemző munka, amely 2012 óta folyik már a Kúrián. Az egyik joggyakorlat-elemző csoport a következő időszakban az Alaptörvény 28. cikkének a bírói gyakorlatban való érvényesülését vizsgálja majd kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki bírák és külsős jogi szakértők részvételével. A joggyakorlat egységének alakítása egyébként régóta feladata az igazságszolgáltatás csúcsszervének, ugyanakkor ez nem mindig érvényesült ilyen hangsúlyosan.

A beszélgetés végeztével a főbíró, kérdésre, röviden beszélt a Velencei Bizottságban végzett munkájáról, a Bizottság céljáról, tevékenységéről is. Ennek keretében beszámolt arról is, hogy az utóbbi 10 évben az Európai Unió és az Európa Tanács kapcsolatrendszerében – tekintettel az egyes tagállamokra nézve is – látható feszültségeket hordoz az, hogy a jogállamiság kérdését mindkét szervezet „saját jogon” értelmezi. Mivel az Unió kötelező, a Velencei Bizottság viszont ajánlás-jellegű szabályozást alakít ki egyes kérdésben, ez furcsa helyzetet idéz elő. Ebben a perspektívában, illetve az emberi jogok, alapjogok védelmének összefüggésében Varga Zs. András az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának (EUB) kapcsolatát az Alkotmánybíróság és a Kúria kapcsolatához hasonlította, azzal, hogy az EUB hosszú évek óta ellenáll annak az elvárásnak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága emberi jogi kérdésekben külső kontrollszervévé váljon.