Olvasási idő: 2 perc

A Budapest Lectures legutóbbi vendége Hilmar Þór Hilmarsson professzor volt az izlandi Akureyri Egyetemről, aki a NATO tervezett északi bővítéséről, illetve az európai integráció jövőjéről beszélt.

Az orosz-ukrán háború következményeként számos európai ország értékelte át biztonságpolitikáját, így nem kellett sokat várni, hogy az eddig „de jure” semleges Svédország és Finnország kérelmezze csatlakozását a NATO-ba. Hilmarsson többek között kifejtette, hogy az orosz fél aggályai a NATO bővítését illetően valamilyen szinten jogosak voltak, ugyanakkor semmi nem indokolhatta a katonai agressziót Ukrajna ellen, ráadásul az orosz stratégia ebben az esetben kontraproduktívvá is vált, hiszen előidézte a szövetség további bővülését az ország közvetlen szomszédságában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a „de facto” helyzetben nem lesz számottevő változás, ugyanis mind Svédország, mind Finnország régóta szorosan együttműködik az Észak-atlanti Szövetséggel.

Az európai integrációt illetően megjegyezte, hogy az minden eddigi nehézsége ellenére összességében sikeresnek mondható, főleg a gazdasági növekedés szempontjából. Ukrajna felvételével kapcsolatbab azonban a jelenlegi retorikával ellentétben akár több év vagy akár évtized múlva sem garantálható, hogy ország minden kritériumnak megfeleljen, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ezen kívül kiemelte a V4 csoportot is, mely nagymértékben profitált az együttműködésből és az EU egyik legjelentősebb, mára szinte megkerülhetetlen csoportosulásává vált.