Olvasási idő: 11 perc

A svéd védelem megerősítése, a NATO-tagság átértékelése és az Ukrajnának nyújtott támogatások megnövelése. Ludvig Filhm, a svéd hadsereg felderítő katonája szerint ez a három pont kulcsfontosságú a svéd védelempolitika újragondolása kapcsán az orosz-ukrán konfliktus árnyékában. A joghallgató katona a Heimdal Egyesület, egy évszázados konzervatív svéd diákszövetség irodájában, Uppsalában tartott interjúban osztotta meg nézeteit arról, hogy Svédországnak miért kell ma újragondolni önvédelmi doktrínáját.

Miközben az Európai Unió országai a háború közepette azzal küzdenek, hogy egységes álláspontot találjanak az Oroszországgal szembeni fellépés kapcsán, szeretném kiemelni egy olyan észak-európai ország nézőpontját, amely történelmileg mindig is szemben állt a nagy medvével, és ismét szembe kerülhet vele hosszú elszigetelődés után. E cikk célja, hogy jobban megértsük egy konkrét uniós ország, nevezetesen Svédország gondolkodásmódját a jelenlegi konfliktus tekintetében.

E célból ültem le egy rövid fika-kávészünetre Ludvig Filhm-mel, aki a svéd hadseregben szolgál felderítőként, emellett joghallgató és a Fria moderata Studentförbundet (A Szabad Mérsékelt Diákok Szövetsége) védelempolitikai titkáraként tevékenykedik. Az FMSF a jobbközép Mérsékelt Párthoz kötődik, de önálló szerepet tölt be és liberálisabb szemléletet képvisel, mint maga a párt. Ludvig továbbá a védelempolitikával foglalkozó svédországi NATO blog szerkesztője.

Mi volt Svédország elképzelése a nemzeti védelmi stratégiáról a közelmúltban?

Történelmileg az 1900-as évektől kezdve a légierő volt az, amibe a legtöbbet fektettünk. Tulajdonképpen a légierőnk volt a legerősebb. A haditengerészet sem volt kifejezetten gyenge, de a légierő volt a legfőbb prioritásunk, és a GDP-t tekintve, globális összehasonlításban Svédország volt az, amelyik a legtöbbet fektetett a légi hadviselésbe.

Melyek voltak az elmúlt évtizedek fordulópontjai?

A Krím után jelentős változás következett be a biztonsági doktrínánkban. Ha a Lisszaboni Szerződés létrehozásának időszakából indulunk ki, az EU-hoz való csatlakozás idején, Fredrik Reinfeldt miniszterelnök (2006-2014, mérsékelt párti) kormányzása idején Svédország a semlegesség országa volt, szövetségektől mentes. De papíron az EU-csatlakozás ezt megváltoztatta a kölcsönös védelmi záradék 42. cikkével, amely kimondta, hogy minden európai országnak segítenie kell egymást válság vagy háború esetén. A csatlakozással Svédország már nem volt teljes mértékben semleges, még akkor sem, ha sok politikus a semlegesség mellett foglal állást mindmáig.

Sokáig azt hittük, hogy Európában nem lesz több háború, de 2022-ben megláttuk, hogy az oroszok katonai eszközökkel akarnak politikai célokat elérni. Tehát mindenképpen újra kell építenünk a hadseregünket. A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése egyértelmű jele ennek a lépésnek. 2007-ben eltörölték a sorkatonaságot, ám az ország 2018 elején újra bevezette az intézményt, hogy 2025-re a jelenlegi 60 ezerről 90 ezerre növelje a katonák számát. Az eredeti tervek szerint 4000-8000 fiatalra van szükség éves szinten, először az önként jelentkezők közül válogatunk, ha azonban nem sikerül betölteni a kvótát, akkor egy szigorúbb unszolásra sor kerülhet.

Hogyan néz ki a sorkatonai behívás folyamata Svédországban?

A sorozásról annyit érdemes elmondani, hogy először is a 18 év felettiek kapnak egy behívót, amelyben meghívják egy sor fizikai teszt elvégzésére, és ha sikeresen teljesíti ezeket a teszteket, megkérdezik, hogy érdekli-e a katonai hivatás. Ha nincs elegendő jelentkező, akkor ez már nem egy kedves kérés, hanem határozott kötelezettség. Most, Ukrajna lerohanása után még több emberre lesz szükség, akik kötelező szolgálatot teljesítenek, így a vita a mikorról és a hogyanról zajlik most a parlamentben.

Közel egy éve vagy a hadsereg tagja. Mennyire előnyös katonának lenni Svédországban? Milyen karrierlehetőségek várnak a katonákra itt északon?

Ha a katonai élet anyagi oldaláról ejtünk pár szót, egy friss újonc, mindent beleszámítva, 900 eurót, közel 330 ezer forintot kaphat havonta, és e mellé jár lakás és élelmezés. Később, ha az illető hivatásszerűen űzi a katona létet, akkor már rosszabb fizetésre számíthat, mint civil svéd társai. A hadseregbe önkéntesen belépők többsége hazafias lelkülettel közelít ehhez a szolgálathoz, hogy megvédje a hazáját. Gyakori, hogy egy évig teljesíted a katonai szolgálatot, majd további egy-két évig a hadseregben dolgozol alkalmazott katonaként, mielőtt elkezdenéd az egyetemi tanulmányaidat.

Milyen veszélyt lát Svédország Oroszországban? Hogyan sértette meg Oroszország Svédország szuverenitását az elmúlt évtizedekben?

A svéd szuverenitás megsértése Oroszország részéről nem új jelenség. 2013-ban orosz repülőgépek hatoltak be a svéd légtérbe, és a légierő nem tett semmit, ugyanis éppen nyaraltak. A svéd fegyveres erők vezetője kijelentette, hogy háború esetén a jelenlegi haderőstruktúrával egy hétnél tovább sem lennének képesek megvédeni Svédországot. Ez a sokk vezetett a gondolkodásmód megváltozásához, amit a krími események követett.

A hadsereg újjáépítése mostanra egyre sürgetőbb kérdéssé vált. A GDP 1%-ának a hadseregre fordított kiadásai az előrejelzések szerint 1,5%-ra, sőt a következő években akár 2%-ra is emelkedhetnek. A nehezebb úton tanultuk meg a gyengeségeinket. Legalább egy hétnél tovább képesnek kellene lennünk megvédeni magunkat.

A hagyományos hadviselés mellett a kiberhadviselés is érinti Svédországot Oroszország tekintetében. A kibertámadások fő áldozatai a vállalatok voltak, ugyanis a svéd COOP üzletek nem tudtak normális módon üzemelni, mivel hetekig nem tudtak pl. kártyás fizetéseket elfogadni a megbénított rendszerek miatt. Svédországnak és az EU-nak a világ olyan pozitív példái felé kell fordulnia, mint például Izrael, amely a hadsereggel együttműködő kibervédelmi startupokat támogat.

Miközben Európa a keleti határai megerősítésére készül, véleményed szerint milyen szerepet fog játszani Svédország a balti államok vagy Finnország megerősítésében?

Az elmúlt években fokoztuk együttműködésünket Finnországgal és a balti államokkal. Katonai szakértőink elemzik a területünk elleni esetleges orosz agresszió forgatókönyveit. Ez azon a meggyőződésen alapul, hogy Oroszország előbb-utóbb betörhet a Baltikumba, és Svédország ki akarja fejezni szolidaritását a kisebb nemzetekkel. Nemcsak az uniós tagság miatt, hanem az úgynevezett Joint Expeditionary Force (Közös Expedíciós Erők) miatt is, amely egy brit vezetésű gyorsreagálású erő, amelynek célja, hogy válság esetén képes legyen önállóan vagy egy ENSZ-, NATO- vagy EU-művelet részeként cselekedni, és amelynek középpontjában Észak-Európa áll.

A Balti-tengeren található svéd Gotland szigetére is összpontosítunk, mivel az egy esetleges balti invázió során stratégiai fontosságú helynek bizonyulhat, amely összekötné a kalinyingrádi exklávét Szentpétervárral. A svéd légierő azonban jelentős szálkának bizonyulhat Oroszország szemében, ezért minden további akció előtt először Gotlandot kellene elvágniuk az anyaországtól. Az egyik forgatókönyv, amire Svédország készül, hogy Oroszország célba veszi Gotlandot amíg a skandináv állam nem NATO-tag, mivel az aktív NATO segítség valószínűtlennek tűnik a közelmúltbéli ukrajnai tapasztalatokra tekintettel az 5. cikkely szerinti garancia nélkül. Gotland elfoglalásával Oroszország ígéretet tenne az konszolidációra, feltéve, hogy Svédország nem csatlakozik a NATO-hoz.

Hogyan járul hozzá Svédország Ukrajna megsegítéséhez?

Svédország jelenleg 400 önkéntest küldött Ukrajnába, és a közösségi média korában kíváncsian figyelhetjük meg, hogy meddig maradnak a harctéren, mert amíg kellően felbuzdítanak minket az online videók, a háború kemény valósága elég gyorsan kiszúrhatja ezt a buborékot. Katonai szempontból a parlament az ukrán fegyveres erők közvetlen támogatására tett javaslatot, összesen 500 millió svéd korona (18 milliárd forint) értékben. Svédország 10 ezer könnyű páncéltörő fegyvert (AT4), védőfelszerelést, sisakokat és 150 ezer tábori fejadagot biztosított Ukrajna számára.

Szerinted milyen változásokat indít el a svéd társadalomban a jelenlegi válság és a 2015-ös bevándorlási katasztrófa?

2015-ben a svédek humanitárius nagyhatalomnak tartották magukat, és ehhez a gondolkodáshoz az is hozzátartozik, hogy semlegesen és szövetségektől mentesen megoldjuk a saját kihívásainkat, ám az élet ránk cáfolt.  Nem volt reális, hogy mindenki előtt megnyissuk a határainkat, hiszen sok emberen tudtunk segíteni, de nem mindenkin. Alábecsültük Oroszországot is, és most a nehezebb úton tanultuk meg, hogy a bevándorlásról és az önvédelemről alkotott korábbi elképzeléseinket a valósághoz kell igazítani. Az emberek hazafias érzülete újra fellángolhat az önvédelem megszervezése során, és így a háború kialakulásának esélyét is csökkenthetjük.

A válságok közepette azonban egyértelműen elfordultunk a korábbi hidegháborús doktrínától, amely a békében a szövetségkötés szabadságát, a háborúban pedig a semlegességet célozta meg (alliansfrihet i fred syftande till neutralitet i krig). Szintén említésre méltó, hogy a 8 nagy párt közül 7 támogatja Ukrajna támogatását. Egyedül a szocialista baloldali párt érvelt a svéd semlegesség mellett, de amikor meghoztuk a második döntésünket az Ukrajnának történő fegyverszállításról, mind a 8 párt megszavazta azt. Nagy az egység ebben az erőfeszítésben.

A svéd NATO-tagság támogatottságának növekedését is látjuk ebben az időszakban, de ez nagyrészt az ukrajnai háborúnak tulajdonítható. Ezt megelőzően a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy 30% ellenezte, 30% támogatta a NATO-t, 40%-nak pedig nem volt véleménye.

Az igazi pozitív változást azonban abban látom, hogy egyre többen vesznek részt a párbeszédben, mivel korábban nem sok svédet érdekelt a biztonságpolitika. Az ország megvédésére való hajlandóság fenntartásához elengedhetetlen, hogy az emberek felismerjék, hogy jelenleg egy válságot élünk meg. Ha két évvel ezelőtt megkérdezték volna az embereket, hogyan reagálnának egy svédországi háborúra, sokan azt mondták volna, hogy talán külföldre mennének, hogy biztonságban érezzék magukat, de most úgy gondolom, hogy sokkal többen ragadnának fegyvert egy agresszor ellen, hogy megvédjék a demokráciánkat. Afelé kell törekednünk, hogy a korábban ideálisnak vélt bevándorló és katonai célpont országunkból kiábrándítsuk a nemkívánatos elemeket!

Egy személyes kérdés, miért ajánlanád manapság a fiataloknak a katonai szolgálatot?

Az ezredben történő kiképzések megtanítottak arra, hogyan lehet gyorsabban és hatékonyabban kezelni a feladatokat. A katonaságban a fizikai és mentális képzés mellett megtanulják a tisztelet és udvariasság értékét, mely készségek egyszerre hasznosulhatnak a diákéletben és a civil pályán is egyaránt.

- írta: Szabó Bence, a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola hallgatója, az Oikos svéd think-tank vendégkutatója