A világnak érdekében áll, hogy béke legyen minél előbb – Elkezdődött az MCC Budapest Peace Forum

Szalai: Elemi érdeke Európának a béke 

A Mathias Corvinus Collegium által szervezett Budapest Peace Forum célja, hogy a lehető legtöbb oldalról járja körbe, miért elemi érdeke Európának is a mielőbbi békekötés – hangsúlyozta köszöntőjében Szalai Zoltán. Az MCC főigazgatója emlékeztetett, az MCC azért is viseli különösen a szívén a mielőbbi béke ügyét, mert Ukrajna legnyugatibb megyéjében, Kárpátalján, Beregszász városában saját központtal rendelkezik, ahol a helyi magyar kisebbséghez tartozó tehetséges fiatalok képzéséért dolgozik.

Szijjártó: Csak a béke jelent biztonságot Magyarországnak 

Európában békéről beszélni bátorság nélkül nem megy, néhány országban pedig egyenesen lehetetlen nagy nyilvánosság előtt így tenni – mondta a külügyi és külgazdasági miniszter beszédében. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az MCC-nek megvolt a bátorsága ekkora szakmai konferenciát rendezni a témában.  

Az Európai Unió politikáját bírálva a miniszter rámutatott, az EU belelovallta magát a szankciós hisztériába, másrészt pedig hagyta, hogy az USA beleprovokáljon minket egy olyan versenybe, mely arról szól, hogy ki segít többet Ukrajnának. Szijjártó felhívta a figyelmet a háború súlyos következményére, a világ blokkosodására. Hangsúlyozta, a magyar érdek az, hogy béke legyen minél előbb, mert csak a béke jelent biztonságot Magyarországnak.

A Budapest Peace Forum az MCC-ben neves megszólalók béke melletti kiállásával folytatódott. Az első panelben beszélt Omar Ashour, a Doha Institute for Graduate Studies professzora, Riva Ganguly, az indiai Külügyminisztérium korábbi államtitkára, Kishore Mahbubani, az ENSZ BT korábbi elnöke, Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója és Frank Füredi, az MCC brüsszeli központjának vezetője.

A békéhez vezető út építése

Jeffrey Sachs: Hallgatni kell a békét sürgetők hangjára 

Jeffrey Sachs szerint a 21. század már nem Amerika évszázada. Ezt bizonyítja, hogy Ukrajnában valójában már 9 éve háborús krízishelyzet van, amelyet csak elmélyíteni sikerült. A professzor emlékeztetett, Ukrajna és Oroszország nem sokkal a háború kitörése után, török közvetítéssel már majdnem megállapodott, de az USA vétózott. Szerinte a NATO-nak az Egyesült Államokon mellett hallgatnia kellene olyan országokra is mint Magyarország és Törökország, akik a béke és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozzák. Sachs rámutatott, szereti Ukrajnát, de az USA véleményével ellentétben a fegyverszállítások nem hoznak békét, nem mentik meg Ukrajnát, az ukrajnai emberek életét.  

Omar Ashour kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben a békeszerződések többsége összeomlott. A béke kezdeményezése és fenntartása súlyos kihívást jelent. Úgy vélte, manapság kevés a béke, de sok a kezdeményezés. A professzor figyelmeztetett, a béke drága, de nem drágább, mint a háború. A béketeremtésbe be kell fektetni, amely költségvetésbeli áldozatokkal is jár.

Riva Ganguly szerint Ázsiában másképp látják a globális békét. India úgy tekint az ENSZ-re, mint a békés megoldások fő fóruma. De az ENSZ-et meg kell reformálni, mert nem tükrözi a valóságot, hanem a második világháború után kialakult helyzetet mutatja – tette hozzá az indiai Külügyminisztérium korábbi államtitkára. A szakértő emlékeztetett, a háborúnak Ázsiára is van hatása, a világ lakosságának jelentős része ugyanis a régióban él, tehát a stabilitás és béke megőrzése itt különösen fontos. 

Kishore Mahbubani, az ENSZ BT korábbi elnöke videóüzenetben beszélt. Sok sikert kívánt a fórumnak, mert a békére nagy szüksége van a világnak. Elmondta, a G7 országok a világrend őreiként tekintenek magukra, de gondolataik a múlt évszázadot írják le. Az igazság az, hogy ők a "régi uralmat" őrzik, és ez veszélyes.  

Frank Füredi szerint a háborút egymást erősítő tényezők tartják fenn. A professzor rávilágított, a háború Oroszország és Ukrajna között zajlik, ilyen értelemben a szuverenitásról szól. Közben proxyháború is dúl NATO és Amerika, illetve Oroszország között. Az MCC brüsszeli központjának vezetője úgy véli, nyugaton nem értik a nemzeti érdek fontosságát, mely fontos késztetőerő lehet a béketárgyalásokra.

Hogyan változik meg a világ a háború hatására?

Az MCC Peace Forumának második paneljében a szakemberek a háború világra gyakorolt hatását igyekezték feltárni.

Caroline Galacteros, a GEOPARMA elnökasszonya úgy véli, ha a vezető hatalmak álláspontja nem változik, a konfliktus nem zárulhat le a közeljövőben. Rámutatott, a katonailag teljesen tönkretett Ukrajna még a NATO segítségével sem biztos, hogy érdemi válaszokat tudna adni Oroszországnak. A háborúnak akkor lehet vége, amikor újra emlékezni fogunk arra, hogy Európa biztonságát a béke és az egymástól való kölcsönös függőség biztosítja – mondta a szakértő. 

Mohammed Ahmed Gain, az African Institute for Peacebuilding and Conflict Transformation elnöke szerint a világhatalmak leragadtak a múltban. Az erőszakhoz kapcsolódó emlékeik indítják el a háborút, így hát átalakulásra lenne szükség: koncentráljunk az erőszak emléke helyett a békés felejtésre – tette hozzá. Úgy véli, ennek a háborúnak nem lesz győztese, megnyerhetetlen háborút vívnak ugyanis a felek, a konfliktus befagyott. Gain szerint Ukrajna feltehetően csak egy báb, egy másik hatalmat képvisel, ami kísértetiesen emlékeztet minket a hidegháború időszakára.

William Ruger, az American Institute for Economic Research elnöke szerint nem tudjuk megjósolni, merre tartanak majd a folyamatok. Hangsúlyozta, a háború még jó ideig folytatódni fog, elvégre sokaknak érdekében áll finanszírozni azt. El kell ismerni Ukrajna bátorságát és az önvédelemhez való jogát – emelte ki –, de ettől még nem finanszírozhatjuk ezt a vérontást a végtelenségig – el kell kerülni az eszkalációs spirlált.

Michael von der Schulenburg, az ENSZ korábbi német diplomatája és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet munkatársa sem lát békelehetőséget belátható időn belül. Úgy véli, év végére kialakulhat egy – nem tárgyalásos, inkább de facto – tűzszünet, ám a béke lehetősége még távolinak tűnik. A diplomata szerint ugyanakkor a törekvések középpontjában ennek kell állnia. Aggasztó szerinte, hogy a felek egyelőre abban sem tudnak megegyezni, miről is szól ez a háború.

A diplomáciának meg kell értenie a konfliktus lényegét és az emberi veszteségeket is számba kell venni.

Az ukrán-orosz háborús konfliktus soha nem látott kihívás elé állítja a diplomáciát – hívta fel a figyelmet az Ankara Haci Bayram Veli Egyetem graduális képzéseiért felelős igazgatóhelyettese. Suay Nilhan Acikalin szerint ugyanis a háború jellege eltér az eddigi konfliktusoktól és a diplomáciai szakirodalom nem szolgál kézzelfogható megoldásokkal. Suay Nilhan Acikalin olyan nagyhatalmak mint Törökország közvetítő erejének fontosságát hangsúlyozta. Van remény a békére, de ehhez széles körű egyeztetés szükséges, nem csak Ukrajna és Oroszország között.

A Katari Egyetem és Durham Egyetem kutatója azt emelte ki, hogy nem lehet kizárólag nyugati módszerekkel meghatározni e háború kapcsán a diplomácia módszereit és irányát. Betul Dogan Akkas arról beszélt, hogy a civilizációs kultúrák és nemzetek céljai nagyon különbözők lehetnek, így az egyoldalú nyomásgyakorlás szerinte nem vezethet eredményre.

A diplomáciának meg kell értenie a konfliktus lényegét és a különböző álláspontokat, csak erre építve beszélnünk sikeres diplomáciáról a béke érdekében – reagált Arta Moeini. Az Institute for Peace & Diplomacy kutatási igazgatója úgy véli, ma erre egyik fél sem hajlandó. Sokan elfelejtik, hogy nem csak az orosz és az amerikai-ukrajnai álláspont létezik, hanem a világ 70%-ának álláspontja is, akik békét sürgetnek.

A történelem során több olyan példát láttunk, amikor nagyhatalmak egymásnak feszültek egy harmadik országban – emlékeztetett a Handong Global Egyetem professzora. Joon Hyung Kim Koreát hozta fel példának, ahol bár tűzszünet van, de béke nincs. Szerinte territoriális érdekek és felosztás helyett a konfliktusok magját kell megoldani.

Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője megerősítette, a diplomáciának képesnek kell lennie arra, hogy minél több fél álláspontját figyelembe vegye. A nyomásgyakorlás ebben a helyzetben a konfliktus elmélyüléséhez vezet.

Kérdésre reagálva Betul Dogan Akkas arról is szólt, hogy a geopolitikai, gazdasági érdekek mellett az emberi oldalát is figyelembe kell venni a konfliktusnak, csak így tudunk közelebb kerülni a békéhez.

A médiának kulcsfontosságú szerep jut a közvélemény alakításában a béke vagy háború kapcsán

Miként szabad a békéről beszélni? Ez volt az MCC Peace Forum negyedik panelbeszélgetésének címe a konferencia első napján. A diskurzus középpontjában az állt, hogyan beszéljünk a békéről, elsősorban a médiatérben, illetve ki és hol beszéljen a békéről? Mennyire szorulnak háttérbe a különböző vélemények és milyen szinten egyoldalú a nyugati média megközelítése? Kinek és miért volt érdeke a háború eszkalálása és fenntartása és milyen lehetséges békeforgatókönyvek képzelhetőek el? A témát Boris Kalnoky, az MCC Média Iskolájának vezetőjével Sohrab Ahmari, a Compact Magazine alapítója és szerkesztője;Thomas Fazi, újságíró, író, az Unherd rovatvezetője; Kohán Mátyás, a Mandiner újságírója és Zeyad Moustafa, az Albayan újság szerkesztője járták körül.

Zeyad Moustafa szerint itt nem lehet egy win-win helyzetről beszélni, hiába nyer Oroszország, az nem jelenti, hogy gazdasági és emberi győzelmet is fog aratni. Álláspontja szerint ugyanakkor a megoldás az ilyen helyzetekre mindig diplomácia úton tud megszületni.

Thomas Fazi szerint vannak olyan hatalmak, akik nem érdekeltek a békében. Az olasz újságíró úgy véli, ez a háború valójában Amerika és Oroszország között zajlik, gazdasági téren pedig Amerika és az EU között. Rámutatott, erősebb gazdasági és nemzetközi ösztönzőkkel kellene elérni, hogy a nagyhatalmak tárgyalóasztalhoz üljenek.

Sohrab Ahmari ugyanezt a gondolatmenetet folytatva kifejtette, a háború az amerikai gazdaság és elit egy részének érdekeit képviseli. Bár elvileg mindenki békét akar, de valójában az amerikaiak többségét nem nagyon érdekli a háború, mivel nincs személyes érintettségük. A gazdasági elit viszont hidegvérrel és cinikusan nézi ezt a háborút és azon van, hogy ez a helyzet minél jobban kiszolgálja az érdekeit, azaz csak Kína maradjon versenytársának.

Boris Kálnoky azon kérdésére, hogy miért beszélünk ennyit a békéről, ha ez ennyire nehéz, Kohán Mátyás azon véleményének adott hangot, hogy vannak olyan nemzetek, amelyeknek nincs a nemzeti érdekük ellen a háború. Sőt vannak olyan országok, amelyek kifejezetten azt a propagandát hirdetik, hogy aki békét akar, az oroszokkal van. A magyar reakció eléggé behatárolja az ország kereteit. Úgy gondolja, a béke nem oroszpárti, hanem azt jelenti, hogy kezdjék meg a béketárgyalásokat, amelyek során kell az érdekeket egyeztetni.

Eközben Fazi a média szerepét hangsúlyozta: a nyugati narratíva nagyon sokat torzít ezen a helyzeten, amelyben Putint egyfajta vérszomjas diktátorként ábrázoljak.

Abban a résztvevők egyetértettek: a médiának óriási szerepe van abban, hogy a közvélemény miként értesül a háborúról. Korántsem mindegy, hogy a sajtó háborúpárti, a fegyverszállítások helyességét hangsúlyozza, vagy áldozatokról és a béke szükségességét helyezi előtérbe.

Minimalizálni kell az emberi áldozatokat, ez fontosabb mint a gazdasági érdekek

A háború egyértelmű következménye az energiaárak elszabadulása – jelentette ki Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke. Az amerikai egyetemi tanár és szakember arra is figyelmeztetett, hogy a nyugat-urópai vállalatok a magas energiaárak miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek, kevésbé versenyképesek, mint például a tengeren túli társaik.

Ács Zoltán, a George Mason University professzora és az MCC vendégoktatója a háború következményeivel kapcsolatban egyetértett amerikai kollégájával, azonban úgy véli, hogy érdemes megvizsgálni, hogy konkrétan mennyi pénzt költött eddig a világ a fegyverszállítmányokra, valamint arra is emlékeztetett, hogy a háború értelemszerűen sokkal jobban sújtja Európát, mint az Egyesült Államokat. Jelenleg körülbelül 50 milliárd dollár értékben küldött az Egyesült Államok fegyverszállítmányokat Ukrajnának – emelte ki, azonban ez csupán a háború első éve – tette hozzá. Ács Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy ha a konfliktus elhúzódik, akkor a háború költsége is jelentősen megnő. A témával kapcsolatban György László kormánybiztos megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelentős károkat szenved a háború gazdasági hatásai miatt.

Tuomas Malinen, a GnS Economics vezérigazgatója hazája NATO csatlakozását a háború eszkalációjának egyértelmű jeleként értékeli. A finn szakember azonban mindezek fényében figyelmeztetett, egy elszigetelt, sarokba szorított Oroszország senkinek sem érdeke. Az inflációval kapcsolatban megemlítette, hogy Finnországban is jelentősen megnőttek az élelmiszerárak.

Gladden Pappin hangsúlyozta, hogy a háborúnak csak vesztesei vannak, sőt olyan folyamatokat is elindított, amelyek hatását csak később érezzük meg. A háború következményei között szerepel az amerikai dollárral szembeni bizalmatlanság – jegyezte meg, melynek következménye beláthatatlan az Egyesült Államokra nézve. A békével kapcsolatban Ács Zoltán megemlítette, hogy még nem tudni, hogy az milyen módon köttetik majd. Az nyitott kérdés még, hogy hogyan integráljuk vissza Oroszországot a világ vérkeringésébe – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a békével kapcsolatban még nem világos, hogy a világ a koreai vagy a vietnámi példát fogja követni. Egy a lényeg – minimalizálni kell az emberi áldozatokat – hangsúlyozta Ács Zoltán.

A befolyási övezetek tisztázása kulcsa a békekötésnek

Valójában az érdek- és befolyási szférák háborúját látjuk – emlékeztetett a Tsinghua Egyetem vezető kutatója az MCC Budapest Peace Forum első napjának záró beszélgetésén. Zhou Bo kifejtette, az ukrajnai csatatéren orosz, amerikai, ázsiai és európai érdekek csapnak össze.

Erre reagálva Maria Engstrom, az Uppsala Egyetem professzora arról beszélt, hogy az érdekek és befolyási szférák esetén nem is államokról, sokkal inkább régiókról beszélhetünk. A svéd professzor asszony azt is megemlítette, hogy a háborúnak kulturális és társadalmi gyökerei is vannak, hiszen ez esetben egy ország többsége, illetőleg politikai vezetése szeretné eldönteni, melyik civilizációs világhoz kíván tartozni.

Michael A. Reynolds ennek kapcsán egy történelmi példát hozott fel. A Princeton Egyetem docense emlékeztetett, a hidegháború Európában azért maradt „hideg”, mert a nagyhatalmak – bármilyen okból is –, de tiszteletben tartották egymás befolyási szféráját. A Diplomácia Története és Gyakorlata Program társigazgatója szerint a mostani háború arra vezethető vissza, hogy ezek a befolyási szférák feszültek egymásnak.

Szintén történelmi aspektusba helyezte a háborút a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója. Viktor Eszterhai emlékeztetett, a rendszerváltozás után a kétpólusú világrend egypólusúvá vált, a mostani háborús konfliktus pedig a multipolarizáció egyik következménye. Eszterhai szerint ugyanis új szereplők törekednek nagyhatalmi státuszra – Oroszország és Kína – ezáltal a befolyási övezetek felosztása zajlik.

Zhou Bo a beszélgetésben elmondta, Kínának valójában nincs érdeke az orosz-ukrán háborúban. Bár Kína verseng az Egyesült Államokkal, de ennek a gazdasági versenynek a színtere Európa, Délkelet-Ázsia és a világkereskedelem.

A résztvevők egyetértettek, az érdek- és befolyási övezeteket tárgyalóasztalnál érdemes tisztázni, ezek nélkül nem kerülhet sor tartós békére.

Az MCC Budapest Peace Forum szerdán is folytatódik a fővárosban. A hét második felében pedig izgalmas előadások lesznek az MCC különböző képzési helyszínein.