Olvasási idő: 3 perc

Az éj leple alatt távozott augusztus 31-én az utolsó amerikai repülőgép Afganisztánból. Ez a momentum is jól jelzi, hogy sikerként semmiképpen nem lehet elkönyvelni a nyugati világ immáron 20 éves afganisztáni misszióját. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői úgy vélik: az Egyesült Államok megközelítése is több szempontból hibás volt a már ismét tálib kézen lévő országgal kapcsolatban.

Az MCC Scruton Kávéházban tartott eseményén a szakértők elsősorban arra keresték a választ, hogy az afganisztáni kivonulás (összeomlás) mennyire tekinthető a Nyugat vereségének és mit ronthatott el a NATO a két évtizedes háború alatt. Demkó Attila szerint a történet gyors sikerekkel indult 20 évvel ezelőtt, amikor sok tálib és al-Kaida vezetőt elfogtak vagy likvidáltak az amerikaiak, de az összeomlás is hasonlóan gyors volt a NATO-csapatkivonás miatt. Az MCC Geopolitikai Műhely vezetője elmondta: Kabulban ünnepeltek a tálibok, de a lakosság jelentős része nem volt boldog. Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója szerint Kabulért szinte sohasem harcoltak igazán a felek, hiszen 1996-ban úgy vonultak be a tálibok a fővárosba, hogy Ahmad Sah Masszoúd visszavonult, 2001-ben az amerikaiak jelentősebb ütközetek nélkül foglalták el a települést és most is szinte harc nélkül esett el Kabul. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Amerikai Tanulmányok Kutatóintézet vezetője úgy látja, hogy az afganisztáni misszió részsiker volt: a 2001 szeptember 11-ei terrortámadások megtorlása megtörtént, de azt nem sikerült elérni a szövetségeseknek, hogy teljesen leálljon az országban a terroristák kiképzése. A szakértők abban egyetértettek, hogy reálisan nem igazán volt más lehetséges kimenetele az afganisztáni missziónak, mint a teljes kivonulás. „A tálibok örültek, hogy egy légicsapás után 100-150-en a paradicsomban vannak, nyugati módszerekkel nem lehet harcolni egy ilyen ellenség ellen” - fogalmazott Demkó Attila. A szakember szerint ugyanakkor a döntések megosztásával talán az összeomlás elkerülhető lett volna, ehhez az európai szövetségeseket jobban be kellett volna vonni a folyamatba. Mártonffy Balázs ennek kapcsán arról beszélt, hogy volt olyan elképzelés, amely szerint több részre bontják a térséget, az amerikaiak a küldetéstudatuk miatt ebbe azonban nem egyeztek bele.

A beszélgetésen szó volt még a többi között az afgán társadalom összetételéről, a nők jogairól, az országban dúló korrupcióról, a tálibok új helyzethez való hozzáállásáról és Kína szerepéről Afganisztán jövőjét illetően. A kerekasztal-beszélgetésről videófelvétel készült, amelyet itt tekinthetnek meg: https://fb.watch/7KZ5blCAMo/