Olvasási idő: 3 perc
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Mathias Corvinus Collegium pécsi képzési központjában tartott előadást Iszlám: a háború vagy a béke vallása? címmel. Beszélt az iszlám kialakulásról, pontosította az iszlám vallás, az iszlamizmus és a politikai iszlám fogalmát, végül az Európában élő muszlim közösségeket témáját érintette.
Telt házas közönséggel várta az MCC pécsi képzési központja Sayfo Omar előadását, fiatalok és idősek egyaránt érdeklődtek az izgalmas téma iránt. Az előadás végén a vezető kutató a közönség számos kérdésére adott választ.
Egyes iszlámhívők szerint ma sem megengedett a civil áldozat. Mások ellenben a fegyverek bevetését is igazoltnak látják. A kettősségre a magyarázatot a muszlim világ történelmi felépítésében és szervezettségében találjuk. A világon 1,7 milliárd, Európában pedig 25 millió muszlim él. A migráció és az Európát is sújtó terrorizmus kapcsán számos tény és tévképzet terjed a nyilvánosságban a Föld második legtöbb hívet számláló vallásáról - mondta az előadó, aki objektivitásra törekedve azt is hangsúlyozta, hogy az iszlám jogforrásokon alapszik, ezek közül az első a Korán, de a prófétai hagyományok, a közmegegyezés és a helyi szokásjog is meghatározza, hogy a milyen a különböző társadalmi helyzetekre adott úgynevezett isteni ihletés.
Sayfo Omar elmagyarázta mi a különbség az iszlám és az iszlamizmus között. Hangsúlyozta, hogy míg az iszlám maga a vallás, az iszlamizmus egy politikai mozgalom.
Az Európába vándorló fiatal muszlimok sokkal könnyebben radikalizálódnak – emelte ki ezt a tényt a migráció közvetlen hatásaként. Ez valószínűleg a bizonytalansággal, a közösség változásával is magyarázható. Megfigyelhető, hogy a migráció során az iszlám különböző irányzatainak hívei kerülnek Európába, ahol ezek az irányzatok egymással is összeütközésbe kerülnek.
Az este fő kérdése az volt, hogy az iszlám vajon a béke vagy a háború vallásának tekinthető-e. A kérdésre nem adható azonban egyértelmű és határozott válasz. Azt kell látnunk, hogy az iszlám tanításai, jogforrásai elsősorban keletkezésük kontextusában értelmezendők. Jó példa erre a „hitetlenek megölésére” vonatkozó, az Iszlám Állam és az iszlámellenesek által egyaránt gyakran idézett Korán-idézet, amely annak idején a muszlim közösség létét fenyegető háború idején született. Más kontextusban keletkezett idézetek ezzel éppen ellenkezőleg békét és megbékélést hirdetnek. Nagyon leegyszerűsítve tehát az iszlám annak a vallása, amire a közösségnek éppen a legnagyobb szüksége van.
