Olvasási idő: 2 perc

Az MCC Jogi Iskola mellett működő Közjogi Műhely rendhagyó kerekasztal-beszélgetést szervezett 2021. október 25-én délután. Magyarország Emberi Jogok Európai Bíróságán szolgáló strasbourg-i bírája, Prof. Dr. Paczolay Péter és a magyar állam képviseletéért felelős agent (állami képviselő), Tallódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium munkatársa Sulyok Mártonnal, a Közjogi Műhely vezetőjével és egymással beszélgettek az EJEB működésével kapcsolatos keretekről és folyamatokról, valamint a konkrét ügyek kapcsán szükségessé váló mindennapi teendőkről.

A beszélgetés során az európai emberijog-védelem kapcsán az idei nyár óta felmerült aktualitások egyes kérdéseit is érintették a vendégek. Többek között szó esett a 15. és 16. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2021. augusztus 1-i hatályba lépésével kapcsolatos újítások hatásáról az Emberi Jogok Európai Egyezménye által nyújtott védelemre. E körben a kérelmek benyújtási határidejének csökkentését, és az ezekre adott tagállami visszhangokat érintették, illetve a szubszidiaritás Egyezménybe kerüléséről és ennek szerepéről is eszmét cseréltek. A beszélgetés során azt is körbejárták a beszélgetőtársak, hogy mit is jelent, hogy az EJEB-től a tagállamok felsőbíróságai ún. "tanácsadó véleményeket" kérhetnek, és eddig ezt milyen ügyekben tették. 

Paczolay Péter és Tallódi Zoltán értékelték a Bíróság, a Kormány (ennek keretében az agent), a Kúria és az Alkotmánybíróság szerepét és tevékenységét konkrét olyan konkrét ügyek kapcsán, amelyek az utóbbi fél években nagyobb jelentőségűként kerültek az EJEB vagy a Kormány (agent) elé. 

Az EJEB működésével kapcsolatos eljárási kérdések kapcsán szó esett az ún. "Rule 39" alkalmazásáról, amely kiemelkedően súlyos esetekben kiszabható ún. ideiglenes intézkedéseket érint az EJEB részéről. A vendégek rávilágítottak az ezzel kapcsolatos eljárások gyakorlati nehézségeire mind a Bíróság mind az érintett állam hatóságai szempontjából. 

Hallgatói kérdésekre válaszul szó esett továbbá az NGO-k EJEB előtti eljárásban betöltött szerepéről, konkrét példákon keresztül, illetve arról, hogy az EJEB keretében folytatott társasbíráskodásnak milyen különbségei vannak például egy alkotmánybírósági deliberációs folyamathoz képest.