Olvasási idő: 3 perc

A jog és a hatalom kérdéskörei elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A jognak csak úgy szüksége van a hatalomra, mint fordítva. A fizikai erőszak, valamint a gazdasági és politikai hatalom világában a jognak az a különleges feladata, hogy biztosítsa a hatalommal való visszaélések megfékezését. Arról, hogy ez a kölcsönhatás hogyan valósult meg a 20. század nemzetközi kapcsolataiban Prof. Dr. Christian Hillgruber, a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Egyházjogi Intézetének igazgatója és Közjogi Tanszékének vezetője adott elő a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézetének 2023. március 22-én mintegy 60 érdeklődő előtt megrendezésre kerülő pódiumbeszélgetésén.

A rendezvényt Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója nyitotta meg, aki az egymás megértésén alapuló bilaterális párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta a nemzetközi kapcsolatokban, kiemelve azonban, hogy ez nem mindig elégséges ahhoz, hogy hatással bírjon a jog és a hatalom viszonyára a világpolitika színpadán.

Prof. Dr. Christian Hillgruber bevezető előadásában hangsúlyozta az általánosságban, de a nemzetközi jogban különösen megfigyelhető jogalkotás és a jogalkalmazás közötti feszültséget, amiért többek között a nemzetközi jogot erő nélküli jognak nevezik. Hillgruber kiemelte továbbá, hogy a Nemzetek Szövetségének létrehozásával megkezdődött a nemzetközi közösségben a jog előretörése, amelynek köszönhetően az államok közössége egyúttal egy jogi közösségnek is tekintették magukat. Ennek megfelelően az államok jogi minimumokat alakítottak ki, amelynek keretében a nemzetközi jognak kiemelt szerep jutott. Hillgruber kitért ezen kívül a nemzetközi jog történelmi fejlődésére is, hangsúlyozva, hogy annak normatív realizmusa a II. világháború tanulságaiból vezethető le. Abban az időben a hatalomért folytatott harc egyúttal a harc a „megfelelő jogért” is volt. Hillgruber beszélt még a jelen világpolitikai helyzetben különösen fontos államok önvédelemhez való jogáról, történelmi példákon át szemléltetve azt.

Az előadást követő pódiumbeszélgetés során, amelyet Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem 19. és 20. századi európai történelem professzora és az MCC Magyar-Német Intézetének vendégoktatója moderált, Hillgruber kitért az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepére és nyomatékosította, hogy a nemzetközi jog szerint minden állam egyenlő, Észak-Korea csak úgy, mint Németország. Hillgruber, mint a közjog professzora, a közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva elmondta, hogy az újonnan elfogadott német választási törvényt hatalmi számítások alakították és a törvény részleteit vizsgálva nem mondható biztosra, hogy azt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani.

A pódiumbeszélgetést követő állófogadás keretében az érdeklődők és az előadó kötetlen formában folytathatták a kialakult élénk eszmecserét.