Olvasási idő: 9 perc
A mostani különleges élethelyzet sok kihívást rejt mindannyiunk számára. Hogyan lehet egy vagy több gyerek mellett otthonról dolgozni, mindeközben az iskolai távoktatást támogatni, megfelelő napirendet kialakítani, egészséges ételt az asztalra varázsolni, a bezártságból adódó feszültségeket kezelni, és egyúttal a helyzettel kapcsolatos szorongásokat is enyhíteni? - Szőnyi Lídia, az MCC Család Műhely kutatótanárának írása a Képmás Magazinban.
Elég jó szülő és elég jó gyerek
A ránk szakadó elvárások tengerében, amire a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanság még három lapáttal rátesz, nehéz megtalálni az arany középutat. Amikor összecsapnak a fejem felett a hullámok, szeretek Donald W. Winnicott „elég jó anya” fogalmához visszanyúlni, és emlékeztetni magam, hogy nem kell tökéletesnek lenni ahhoz, hogy lelkileg egészséges gyermekeket neveljünk fel. Érdemes azt a keskeny mezsgyét megtalálni, amikor hagyjuk a gyermeket egyedül alkotni, tapasztalni, dönteni és megküzdeni a kihívásokkal, de ott vagyunk, amikor szüksége van ránk. Feszültségek, problémák, nehézségek minden szülő-gyerek kapcsolatban előfordulnak, ettől még nem leszünk rossz szülők. Ugyanakkor fontos, hogy a nehézségek kezelésében a megoldásra koncentráljunk, és ebbe bevonjuk a gyermeket is. Sokunknak ilyen kihívás most az otthonról végzett munka és a gyerekek nevelése, akik talán nehezen értik meg, hogy az otthonlét nem szünetet jelent.
Csináljunk egy családi gyűlést!
Ilyenkor a férjem sejti, hogy a kontrollvesztés állapotában szeretném valamiképp megteremteni a kontrollt, ezért maximálisan támogat a kupaktanács lebonyolításában. Már nagyon sok jó tapasztalatot szereztünk a módszer kapcsán. A technikát Jane Nelsen „Pozitív fegyelmezés” című könyvéből tanultuk, és már sokszor átsegítette a családunkat olyan kihívásokon, mint a hiszti vagy a testvérkonfliktusok kezelése, esetleg a családi nyaralás során betartandó biztonságos szabályok megalkotása.
Találjuk meg a saját megoldásainkat!
A családi kupaktanácsok alapgondolata, hogy jobban együtt tudunk működni, ha mindnyájan elmondhatjuk a témával kapcsolatos érzéseinket és véleményünket, illetve részt vehetünk a tervezésben és a probléma megoldásában. Ezek a beszélgetések segítenek az együttgondolkozásban, az együttműködésben és a felelősségtudat fejlesztésében is. Érdemes a mostani kihívások kezelésében is kipróbálni a módszert.
Mindnyájan tudjuk, hogy kell egy jó napirend és kellenek szabályok, hogy hatékonyan és gördülékenyen tudjuk a napjainkat szervezni. A közösségi médiában keringenek előre megírt napirendek és családi szabályok, de ebben a témában is érdemes a saját megoldásainkat megkeresni, és nem egy külső, előírt mintát magunkra erőltetni. Az sem feltétlenül hatékony, ha a gyermek bevonása nélkül írunk elő napirendet és fogalmazzuk meg a rájuk vonatkozó szabályokat.
Hogyan is néz ki a családi gyűlés?
1. Szükségünk lesz egy elnökre, aki megnyitja a gyűlést, elkezdi a problémamegoldás folyamatát és körbeadja a „beszélő tárgyat” (az elnöki szerepet a jövőben felváltva fogjuk betölteni, a tapasztalatok szerint már a négyéves gyerekek is szuperül megoldják a feladatot). Kell egy titkár is, aki papírra veti a meghozott döntéseket. Ezen kívül szükségünk lesz még nyugodt időre és egy olyan helyszínre, ahol körbe tudunk ülni.
2. Fontos tartozék a „beszélőtárgy” is. Ez egy olyan eszköz (plüss, labda, nekünk fakanál) amit körbeadunk, és mindig az beszélhet, aki ezt a kezében tartja, így szép sorban mindenki elmondhatja a véleményét. Ezzel a kis praktikával remekül gyakoroljuk egymás meghallgatását és az önfegyelmet is.
3. A családi gyűlésnek mindig vannak napirendi pontjai, amiket a két gyűlés közötti időben együtt gyűjtünk össze, egy központi helyen (pl. hűtőszekrényen) kifüggesztett papíron („Ezt majd megbeszéljük együtt a családi gyűlésen.”). Az első kupaktanácson mondjuk el a gyerekeknek azt is, hogy miért gondoljuk fontosnak ezeknek a megbeszélésnek a bevezetését. Ha az első gyűlésünk témája a szabályrendszer kialakítása, akkor beszéljünk arról is, hogy miért fontos ez a családunknak.
4. Az elején érdemes beszélgetni a kialakult helyzetről, mert nagyban segíti a közös gondolkozást, ha érzelmileg nem vagyunk leterhelve. A koronavírussal kapcsolatos beszélgetésekben segíthet Deliága Éva cikke vagy a The National Child Traumatic Stress Network (NCTSN) által összeállított anyag.
5.
Két gyűlés között is külön figyelmet szentelhetünk a jócselekedeteknek és az elismerésre méltó tetteknek, emlékeztetve egymást, hogy ezért majd gratuláljunk a családi gyűlésen. Ez a módszer hosszútávon csökkenti a gyerekek közötti konfliktusok, illetve a fegyelmezés körüli nehézségek előfordulását, és pozitív légkört teremt a családunkban.
6. A probléma megbeszélésénél koncentráljunk a megoldásra! A cél egymás segítése a megoldás megtalálásban. A gyerekek nagyon kreatívak tudnak lenni, de ha nem szoktak hozzá, hogy bevonják őket a problémamegoldásba, akkor időre lesz szükségük, mire megtanulják ezt. A szabályrendszer kialakításánál például feltehetjük a kérdést: „Milyen szabályokat kell betartani, hogy mindnyájan jól érezzük magunkat itthon, és a feladatainkat is el tudjuk végezni?” Először érdemes minden javaslatot összegyűjteni, majd együtt átbeszélni őket, és a bántó vagy nem megvalósítható ötleteket kihúzni a listáról. Érdemes csoportosítani a javaslatokat, és a gyermekek számára is áttekinthető számú szabályt alkotni.
7. A szabályainkat (más témáknál később a megoldást vagy döntést) írjuk le, kisebb gyermekek esetén piktogramokkal rajzoljuk le. Alá is írhatjuk ezt a „szerződésünket”, ezzel is erősítve a felelősségvállalást!
8. Mondjuk el a gyerekeknek, hogy a következő kupaktanácson megbeszéljük, hogy hogyan sikerült a szabályokat betartani. Kitalálhatunk különböző jutalmakat is. Lehet például jóság-lisztet gyűjteni, amikor az előre megbeszélt szabályok betartásáért egy kanál lisztet teszünk az erre a célra kijelölt befőttesüvegbe, majd a következő családi gyűlésre sütünk belőle süteményt. Azt is beszéljük meg a következő ülésen, hogy mi segített hozzá ahhoz, hogy sikeresen betartsuk a szabályokat.
9. Ne essünk kétségbe, ha elsőre kudarcot vallunk! A hibák arra vannak, hogy tanuljunk belőlük! Nyugodtan tűzzük újra napirendre a témát és csiszoljuk még inkább magunkra a szabályrendszert vagy a napirendet! (Módosítható napirend minta)
10. A családi gyűlésen ne csak problémákat és feladatokat oldjunk meg, hanem gondoskodjunk a jó hangulatról is. Ebben segít a gyűlés elején az elismerés vagy hálakör, a végén pedig csináljunk valami jó dolgot közösen: társasjátékozzunk, közben együk meg a jóság-sütit, vagy találjunk ki bármilyen közös tevékenységet, amit mindnyájan élvezünk.
További tippek családi gyűlés-témákra
Szabályalkotás: Milyen szabályokat kell betartani, hogy mindnyájan jól érezzük magunkat itthon, és a feladatainkat is el tudjuk végezni?
Konfliktuskezelés: Hogyan előzzük meg a konfliktusokat? Mit tegyünk, ha elfeledkezünk magunkról és veszekedni kezdünk? (tippek: nyugikuckó, ahova elvonulhatunk, amikor feszültek vagyunk, vagy nonverbális jel Jane Nelsentől: „ha valaki veszekedni kezd, meghúzzunk a fülcimpánkat, csendben figyelmeztetve egymást, hogy azt ígértük, nem lesz veszekedés.”
Pozitív légkört elősegítő ötletek: Alkossunk családi jelmondatot! (pl. Megoldást keresünk, nem a másikat hibáztatjuk! / Szeretjük és segítjük egymást! / Észrevesszük a jó dolgokat!) Alkossunk közös családi címert, amiben megjelennek ezek a családi jelmondatok! Beszéjük meg, hogy miért jó ehhez a családhoz tartozni! Beszéljük meg, hogy ki mit tud tenni az otthoni pozitív légkör megteremtéséért!
További fontos témák: házimunka beosztása, közös szórakozás megtervezése, családi étkezések megtervezése.
További információ a módszer kapcsán: Jane Nelsen „Pozitív fegyelmezés” c. könyve
forrás: https://kepmas.hu/hu/hogyan-lehet-gyerekek-mellett-otthonrol-dolgozni-csinaljunk-egy-csaladi-gyulest
