Olvasási idő: 4 perc

A Közjogi Műhely szervezésében 2022. szeptember 23-25 között a Jogi Iskola 15 hallgatója háromnapos tanulmányúton vehetett részt az MCC Révfülöpi központjában, ahol betekintést nyerhettek a jogalkotás rejtelmeibe a kormányzati és a parlamenti oldal szempontjából is. A hallgatók számára mindhárom napon más szakember tartott előadásokat a jogalkotás és kodifikáció különböző aspektusaira fókuszálva.

John Laughland, az MCC brit történész és politológus vendégoktatója Brexit and the sovereignty of Parliament címmel tartott előadást Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének jogi és politikai vonatkozásairól, illetve a Brexit-et előkészítő és megvalósító parlamenti jogalkotást övező bel- és EU-s politikai vitákról az olyan kérdések kapcsán mint az északír „backstop”, vagy a „soft” és „hard” Brexit kérdése. A hallgatók betekintést nyerhettek a Brexit történelmi és politika- valamint integrációtörténeti gyökereibe, kulturális előzményeibe és következményeibe, valamint a parlamenti jogalkotás érdekességeibe is a brit parlamenti szuverenitás összefüggései között. 

Szombaton Dr. Miskolczi Barna, a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának főosztályvezető ügyésze, két jelentősebb büntető anyagi (2010-2012) és eljárásjogi (2014-2016) kodifikáció korábbi vezetője az Igazságügyi Minisztérium keretei között tartott interaktív szakmai napot olyan kérdésekről mint: ki, mit és miért kodifikál, és mi ebben a kormányzat szerepe, melyek a jogalkotást és kodifikációt befolyásoló tényezők és hogyan modellezhetőek le az előbbiek egy konkrét büntetőtörvényi tényállás alapján. A „ki, mit, miért” kérdések kapcsán hosszasan fejtegette előadónk a hallgatókkal közösen az állatok védelmét a büntetőjog eszközeivel, de szó esett a sentient AI, vagyis a mesterséges tudattal rendelkező entitások magatartásának szabályozásáról is. A tudományos determinizmus és a kvantumfizika ezáltal került összefüggésbe a jogalkotás logikájával és törvényszerűségeivel. A jogalkotást befolyásoló tényezők kapcsán szó esett pl. a halálbüntetésről és az ún. „társadalmi ingerküszöbről”, a jogtudomány és az érdekcsoportok szerepéről, a kompromisszumok szükségességéről, az Alkotmánybíróság szerepéről, valamint arról, hogy mi a jog társadalomban betöltött szerepe és funkciója. 

A tanulmányút második szakmai napján Dr. Csizmadia Tamás, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának korábbi elnöki kabinetfőnöke zárta, aki korábban számos minisztérium berkeiben végzett parlamenti főosztályvezetői, sajtó- és kabinetfőnöki tevékenységet. A második nap a parlamenti jogalkotás folyamatát, mélységeit és kulisszáit tárta fel a hallgatók előtt. Kiderült többek között, hogy mi az az „irnyilvó”, a „tárgysorozat”, mit jelent a „nagyhét” az Országgyűlésben, valamint mi az az „elhangzósor”, ki a PÁT és az is, hogy mi történik az „irományokkal” és hol őrzik a törvények aláírt szövegét. Az előadások érintették a jogalkotást befolyásoló tényezők kapcsán a civil érdekegyeztetés egyes kérdéseit, illetve szó esett arról is, hogy mely kérdéseket rendez a lobbitörvény. 

A szakmai napok előadásai alapján a programon az ország több jogi karáról részt vett MCC-s joghallgatók átfogó képet kaphattak arról, hogy a hatalmi fúzió egyes erőtereiben, a Kormány/minisztériumok, valamint az Országgyűlés és bizottságai berkein belül kik, hogyan foglalkoznak jogalkotással, kodifikációval, és milyen tényezők befolyásolják munkájukat, együttműködésüket.