Olvasási idő: 2 perc

Az alkotmányozással kapcsolatos jelenlegi viták alapvetően politikai tartalmúak, hiszen az Alaptörvény semmiben nem akadályozza a jogállami működést – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén, amelyen alkotmányjogászok mondták el véleményüket az 1989-es alkotmány, valamint a 2011-ben született Alaptörvény legitimitásáról, valamint politikai pártok által hangoztatott, egy esetleges új alkotmány megalkotásának szükségességéről és realitásáról. A beszélgetést Pócza Kálmán, az MCC Alkotmánypolitikai Műhely vezetője moderálta.

Az eseményen a szakértők először arról beszéltek, hogy mennyire tekinthetők legitimnek az elmúlt évtizedek alkotmányai. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint az 1989-es alkotmány komoly hiányokkal küszködött ilyen téren, ugyanakkor tartalmi értelemben egy teljesen új konstrukció volt a korábbihoz képest. Az 1990-ben létrejövő Alkotmánybíróság gyakorlata pedig megtöltötte további tartalommal és szerinte legitimitást is biztosított számára. Úgy véli, a 2011-ben megalkotott Alaptörvény legitimitása viszont erősen megkérdőjelezhető, véleménye szerint elsősorban keletkezésének körülményei miatt.

Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék vezetője szerint stabil alkotmányos kultúrára lenne szükség, és az lenne az ideális, ha az alkotmányban rögzíteni lehetne a demokratikus minimumot, azokat az alapelveket, amelyekben minden politikai erő egyetért. A szakember szólt az 1994 és 1998 közötti alkotmányozási kísérletről, amelynek kudarca ágyazott meg szerinte a 2011-ben megalkotott Alaptörvénynek: „Egy politikai dokumentum született arra válaszul, hogy a magyar lakosság többsége elégedetlen volt a demokratikus rendszerváltással” - fogalmazott az alkotmányjogász. Hack Péter szólt arról is, hogy a jelenlegi, alkotmányozással kapcsolatos viták alapvetően politikai tartalmúak, hiszen az Alaptörvény semmiben nem akadályozza a jogállami működést. Szerinte attól, hogy egyesek politikai ízlésével, ideológiai nézeteivel, értékrendjével nem esik egybe egy alkotmány, az még nem teszi azt illegitimmé.

Smuk Péter, a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja az alkotmány stabilitásának fontosságát hangsúlyozta, aminek szerinte természetes módon nem kedveznek a gyakori módosítások. Szerinte a jelenlegi Alaptörvény esetében fontos legitimációt jelentett volna, ha azt egy népszavazással is megerősítik.