Olvasási idő: 3 perc
Az ember mindig is alkalmazkodott a körülötte lévő világ változásaihoz, és ez várhatóan a jövőben is így lesz – világított rá dr. Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója Klímaváltozás – múlt, jelen, jövő című előadásán Székesfehérváron, hozzátéve, hogy a „klímakatasztrófa” és „klímavészhelyzet” fogalmak használata napjainkban erős túlzás, a köznyelv ezeket tévesen használja.
A jelenlévők az előadáson olyan, mindenkit foglalkoztató kérdésekre kaphattak választ, mint pl. „Mi okozza a klímaváltozást, mi áll a háttérben, milyen komplex fizikai, kémiai rendszernek az eredménye gyakorlatilag ez a jelenség?” és „Milyen múltbeli események, jelenlegi folyamatok, illetve mik várhatók rövid időn belül a jövőben, mi várható az előrejelzések, szimulációk alapján?”
Ha nem lenne Nap, akkor nem lenne éghajlat a Földön – kezdte az előadó, majd komolyabb hangra váltva elmondta, az éghajlati rendszer egy rendkívül bonyolult fizikai rendszer. Nagyon sok minden kapcsolatban áll nagyon sok mindennel, mindent a Nap irányít. – kezdte az előadó. Megtudtuk, hogy a jelenkori éghajlatváltozás az éghajlat tartós és jelentős mértékű változását jelenti, helyi vagy globális szinten. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, csapadékra, széljárásra. Az emberi tevékenység fel tudja gyorsítani a klímaváltozást, de le is tudja lassítani.
Az ipari korszak kezdete óta az emberi tevékenység közel 59 százalékkal növelte a CO2-koncentrációját, a kutató szerint ez több, mint ami természetesen megtörtént 20 ezer éves periódus alatt.
Mint minden éghajlati változás, a jelenlegi is hordozza a szélsőségeket. A légköri események által kiváltott extrémitások 10 év alatt 22 százalékkal nőttek globálisan, Európában közel 40 százalékkal. Szárazságok, aszály által sújtott területek növekedése, melegebb és gyakoribb forró napok és trópusi éjszakák, a szárazföldek nagy részén hőhullámok, nagy csapadékot adó események, árvizek, az intenzív trópusi ciklonok aktivitása nő.
A hőtágulás miatt trópusi vizeken megemelkedik a tengerszint. A mérsékelt övi nyugati szelek erősödése lesz jellemző és ennek következtében növekvő viharciklonszám. Extrém hideg telek Észak-Amerikában és extrém enyhe telek várhatók majd Európában. A növekvő hőmérséklet, a csapadék változása régiónként változó lesz.
Az előadás végén a Kárpát-medence és Magyarország jövőjét illetően a kutató megállapította, hogy hazánkban 2100-ra jellemző lesz az átlaghőmérséklet megnövekedése és az extrém hőség. A hideg időszakok száma viszont csökken. Az átlagcsapadékban változás nem következik be, de az árvizek száma a nyugati és a keleti országrészben növekedni fog, az alföldi területeken mérsékelten csökkenhet. Nagy csapadék, villámárvizek lesznek majd jellemzőbbek. Kevesebb hóval számolhatunk, a nyarak melegebbek lesznek, a telek pedig enyhébbek.
A beszélgetés végén alkalom nyílt kötetlenebb beszélgetésre, kérdésfeltevésekre is.
