Olvasási idő: 3 perc

Politikai (in)stabilitás a Balkánon címmel rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskolája. A hazánk közvetlen szomszédságában található Balkán-félsziget kontinensünk egyik legizgalmasabb szeglete, mégis keveset tudunk a térség országaira jellemző politikai folyamatokról, feszültségekről, kihívásokról. Az érdeklődők első kézből értesülhettek az „Európa puskaporos hordóját” érintő legfontosabb fejleményekről. A rendezvény aktualitását többek között az is adta, hogy Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában egyaránt választásokat tartottak október 2-án, ami nagyban befolyásolhatja a délkelet-európai politikai dinamikákat.

A konferencia első panelbeszélgetésének résztvevői arra keresték a választ, hogy az orosz–ukrán háború miként hat a nyugat-balkáni stabilitására. Rajko Petrović, a belgrádi Institute of European Studies szakértője szerint a fegyveres konfliktus nagyon fontos téma Szerbiában. Az Oroszországot még semmilyen módon nem szankcionáló balkáni ország az európai vitafolyamatok kereszttüzébe került – tette hozzá Petrović, s megjegyezte, hogy a háború kimenetele a koszovói status quót is megváltoztathatja. Senada Šelo Sabić, horvát külpolitikai elemző szerint a háború alapjaiban változtatta meg az európai viszonyokat. A zágrábi Institute for Development and International Relations úgy véli, a Horvátországhoz hasonló szerényebb érdekérvényesítő képességű országok számára elengedhetetlen, hogy a háború ne terjedjen Ukrajna határain túl, és hogy a hatalmi egyensúly ne boruljon fel a Balkánon. A szakértő bírálta az Európai Unió cselekvőképtelenségét, jelezve, hogy az egyre inkább Kelet-Ázsiára fókuszáló Egyesült Államok többé nem fogja Európa biztonságát garantálni. Šelo Sabić asszony hangsúlyozta, hogy Szerbiának az EU-hoz kell tartoznia és fel kell hagynia a kelet és nyugat közötti kettős játszmájával. Német Ferenc, a KKI kutatója szerint Horvátország és Görögország egyre inkább kezd a Balkán motorjává válni, valamint hangsúlyozta, hogy a régiónak a háború hatásain kívül olyan strukturális kihívásokkal is szembe kell néznie, mint az öregedő társadalom, valamint a fiatalok nyugatra vándorlása.

Az est további részében a Szarajevói Egyetem kutatói, Jasmin Hasanović és Osman Sušić, valamint az Aljazeera Balkans külpolitikai műsorvezetője, Harun Karčić Bosznia-Hercegovina társadalmi–gazdasági–politikai kihívásait ismertette a 2022. októberi általános választások kiértékelésének apropóján. A szakértők egyetértettek abban, hogy a boszniai politikai folyamatok az ország határain túl is érzékeltetik hatásukat, valamint, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaság továbbra is a délszláv háborút követően kialakult alkotmányos struktúrák, az „etnokrácia” fogja. A European Security and Defence College és a Centre for Study of Democracy bolgár szakértői, Neli Kiriolva és Mariyan Sabev pedig arra keresték a választ, hogy mi lehet az oka a folyamatos kormányválságoknak Szófiában, illetve, hogy számíthatunk-e újabb előrehozott parlamenti választásra az országban kialakult politikai patthelyzet elmozdítása érdekében. Az elemzők kiemelték, hogy a gyenge kormányzati struktúrák miatt Bulgária nem képes eredményesen érvényre juttatni geopolitikai érdekeit, az országban átfogó reformokra, a végrehajtó hatalmi ág részéről pedig több szakértelemre lenne szükség. A panelbeszélgetés végén az előadók között élénk vita bontakozott ki Bulgária energiapolitikai lehetőségeit illetően.