Olvasási idő: 7 perc
A Nemzetközi Jogi Műhely által szervezett országos szakmai képzési hétvége a nemzetközi büntetőjog fejlődését és kihívásait, a hazai igazságtétel problémáját, valamint időszerű geopolitikai kérdéseket elevenített meg Sopronban. A szakmai beszélgetéseken neves elméleti és gyakorlati, hazai és külföldi szakemberek egyaránt részt vettek, a hallgatók pedig izgalmas vitaversenyen mérhették össze érveiket és internship lehetőségekről is tájékozódhattak. A szakmai beszélgetések, a tanulás és fejlődés mellett azonban jutott idő várásnézésre és kirándulásra is.
A Nemzetközi Jogi Műhely tanulmányi hétvégéjén résztvevő hallgatók Nürnbergtől Hágáig járták be a nemzetközi büntetőjog fejlődésének sokszor rögös és nehézségekkel teli útját. Bepillantást nyerhettek a hazai igazságtétel alkotmányos kérdéseibe és nehézségeibe, a nemzetközi bűntettek és a nemzetközi büntetőbíráskodás jellegadó sajátosságaiba, de emellett terítékre került a hazai jogalkotás és jogalkalmazás kapcsolata a nemzetközi büntetőjoggal. Az ukrajnai fegyveres konfliktussal összefüggésben a diákok választ kaphattak arra a fogós kérdésre is, hogy vajon feltartóztatták-e az amerikai feltartóztatási doktrínát, avagy milyen szerepe és relevanciája van a történelmi tapasztalatnak és a korábbi gondolkodók meglátásainak az ukrajnai konfliktus megértésében.
A tanulmányi hétvége a hazai történelmi tapasztalat megismerésével és megértésével vette kezdetét. Horváth Attila jogtörténész professzor és alkotmánybíró a nemzetközi büntetőjog és a hazai igazságtétel összefüggéseire és nehézségeire világított rá. A diákok képet kaptak a kommunista rendszerben elkövetett embertelen bűntettekről, valamint a rendszerváltoztatást követően az elszámoltatást övező politikai és alkotmányossági vitákról. Az Alkotmánybíróság döntései, az elévülés problémája, a sortűzperek és az Alaptörvényben elfogadott változások mellett Horváth Attila professzor úr elemezte azt is, hogyan ítélték meg az igazságtétel kérdését a többi rendszerváltó országban.
A nemzetközi bűntettek kialakulását és fejlődését Beti Hohler, az Nemzetközi Büntetőbíróság Főügyészi Hivatalának tárgyalóügyésze és Michael Herz a Nemzetközi Büntetőbíróság Védői Hivatalának jogásza vitatták meg, amelynek során izgalmas történetek és érdekes anekdoták elevenedtek meg. A beszélgetés rávilágított arra, hogy milyen történelmi körülmények adtak lendületet a nemzetközi büntetőbíráskodásnak az 1990-es évek során, amely végül elvezetett az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásához. A szakértők hangsúlyozták a komplementaritás elvének jelentőségét, valamint a nemzetközi büntetőbírói fórumok egymásra gyakorolt hatását és egymás közötti párbeszédét. Az olyan új kihívásokkal, mint az ekocídium vagy az autonóm fegyverek használata, illetve az ezekkel összefüggő jogfejlesztés terén kiemelték, hogy a nemzetközi vitarendezés más területeihez hasonlóan a nemzetközi büntetőbíráskodás is az államok konszenzusán alapul, így a jogfejlesztés lehetőségét végső soron az ő elkötelezettségük alapozhatja meg.
A nemzetközi büntetőjoggal összefüggő jogalkotás és jogalkalmazás rejtelmeibe Jancsó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára, valamint a Costopulos Orestis, a Központi Nyomozó Főügyészség, főügyész-helyettese kalauzolta el az MCC-s diákokat. A büntetőjogi szakértők elsőként a nemzetközi büntetőjog létjogosultságát és célját vitatták meg a hazai történelmi tapasztalatok tükrében. Ezt követően fény derült arra, hogyan biztosítja nemzeti jogalkotás a nemzetközi bűntettek üldözését a belső jogban és milyen nehézségek merülhetnek fel a nemzetközi joganyag átültetése során. Szó esett a hazai és a nemzetközi büntetőbíráskodás közötti különbségekről, valamint arról, hogy a nemzetközi bűntettek miatt folyó nemzeti büntetőeljárások büntetőjogi és kriminalisztikai értelemben miben különböznek a hagyományos bűnügyekben zajló nyomozásoktól.
Végül, de nem utolsó sorban Michael N. Anton, a Hillsdale College és a Claremont Institute szakértője, George W. Bush és Donald J. Trump korábbi amerikai elnökök nemzetbiztonsági tanácsadója, és Sándor Lénárd, a Nemzetközi Jogi Műhely vezetője folytatott beszélgetés az amerikai feltartóztatási doktrína megszületéséről és jelentőségéről, valamint a szemügyre vették a jelenleg zajló ukrajnai konfliktusban történő mellőzését. A beszélgetés elemezte az úgynevezett „bölcsek”, s közöttük George Kennan életútját és szerepét a második világháborút követő amerikai külpolitikai elvek lefektetésében és a szovjet-kommunizmus terjeszkedési törekvéseinek feltartóztatására irányuló amerikai doktrína kidolgozásában. Fény derült arra, hogyan látta George Kennan Oroszország természetét és viselkedését, és arra is, hogy bár politikai értelemben ellenlábasok voltak, mégis hogyan teljesítette be Ronald Reagan elnök a Kennan által kidolgozott feltartóztatási politikát. A beszélgetés végül azt elemezte, hogy az amerikai külpolitika jelenleg hogyan „tartóztatta fel” a feltartóztatási doktrínát.
Az előadásokat és szakértői beszélgetéseket követően vette kezdetét a diákok vitaversenye, amelynek során a csapatok abban a kérdésben mérték össze érveiket, hogy vajon indokolt-e nemzetközi különbíróság felállítása az ukrajnai konfliktus során elkövetett bűntettek kivizsgálása és megbüntetése kapcsán. A fordulatokban, izgalmakban és tanulságokban gazdag versenyt városnézés követte, majd a Nemzetközi Büntetőbíróságról érkezett szakértők tájékoztatást adtak a nemzetközi büntetőbírósági fórumok által kínált internship lehetőségekről. A tanulmányi hétvége a Lővérekben tett kirándulással zárult.
A tanulmányi hétvégére ellátogatott az MCC főigazgató-helyettese, Lánczi Péter, valamint a Büntetőjogi Műhely vezetője Csúri András is. Köszönettel tartozunk a zsűrizésben nyújtott munkájáért az Akadémiai Igazgatóság vezetőjének, Grécziné Havasi Benignának, valamint a Nemzetközi Igazgatóságot képviselő Papp Dóra Zsuzsannának. Szintén köszönettel tartozunk a szervezési és moderálási munkákban segítséget nyújtó MCC-s diákoknak.
