Olvasási idő: 3 perc
A Duna menti népek együttműködéséről szóló kerekasztal-beszélgetésnek adott otthont a Mathias Corvinus Collegium. A Duna, mint hajózási útvonal természetes kereskedelmi útvonalat kínál, de a hajózás számos kihívással néz szembe - hangzott el az eseményen.
A Duna-medence valamennyi országa alapvetően része Németország ellátási láncának, de cél a régió országai közötti hatékonyabb kereskedelem. Az energetika területén például számos új kapcsolat válik egyre fontosabbá, mint például a Szerbiából az EU-ba vezető gázvezeték, de vannak más infrastrukturális fejlesztések is, mint például a Budapest-Belgrád vasútvonal. A rendezvény célja, hogy felhívja a Duna menti népek együttműködésének fontosságát valamint, hogy rávilágítson az esetleges hátráltató tényezőkre és megoldást találjon rájuk.
A megnyitón Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója elmondta, hogy a Duna egy nagyon különleges folyó, hiszen tíz országot köt össze a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, többezer kilométeres útja során pedig négy fővárost is érint. Bár vannak a Dunánál hosszabb, szélesebb és vadregényesebb folyók, de ilyen gazdag történelemmel rendelkező nincs – hangsúlyozta a főigazgató, aki szerint a Duna nemcsak a magyarok, hanem a románok, szerbek, németek nemzeti identitásának része is. Elhangzott az is, hogy a történelem során számos elképzelés volt arra, hogy miként működjenek együtt a Duna menti népek, hiszen a térség különleges geopolitikai adottságai nagy potenciált rejtenek magukban.
A rendezvényen részt vett Miahi Sebe, a Romániai Európai Intézet munkatársa, a Romanian Journal of European Affairs társszerkesztője is, akivel Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhely vezetője, valamint Gallai Sándor politológus, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetője beszélgettek. A román szakember elmondta, hogy a Dunával kapcsolatban két fő aggodalma van: egyfelől a Duna stratégiát úgy kellene kialakítani, ami fel tudja venni a versenyt a klímaváltozással, másrészt a közlekedési lehetőségek kérdéskörét is érdemes körbejárni, hiszen a Duna menti országok hosszú éveken át nem használták ki a folyó által kínált gazdasági lehetőségeket. Demkó Attila szerint a térség országai az évezredes közös történelem, az úthálózat, valamint a Duna által is össze vannak kötve egymással, így hatalmas kiaknázásra váró potenciált rejt még magában a térség. Az együttműködésnek azonban vannak hátráltató tényezői is, mint például az orosz-ukrán háború, vagy Koszovó helyzete – tette hozzá a biztonságpolitikai szakember. Az eseményen abban egyetértettek a szakemberek, hogy a nehézségek ellenére érdemes egy közelebbi együttműködést kialakítania a Duna menti országoknak, hiszen ebből az együttműködésből hosszútávon csak profitálhatnak a résztvevő országok.
