A nyilvánosság elé kerülő tartalmakat a történelem során mindig valamilyen formában ellenőrizték - kezdetben uralkodók, később az államok, esetleg maga az egyház.
A Remény Farm megálmodói és egyben vezetői, Juhász Anna és Goldmann Dávid mesélnek arról, hogy városi emberből hogyan váltak sikeres gazdákká, miként gondolkodnak a fenntarthatóságról, és miért fontos az ember és a természet kapcsolata.
A Téka legújabb adásában Adámi Zsanettel, paralimpikonnal, négyszeres világcsúcstartóval és egyetemi oktatóval beszélgettünk olyan kérdésekről, hogy mennyire nehéz gyermekként azokkal a kihívásokkal és nehézségekkel szembesülni, amelyek az élsporttal járnak?
Csak úgy érdemes tudományt művelni, ha képesek vagyunk saját, szűken vett szakterületi burkainkból kitekinteni, a tudományos eredményeket a széles közönség számára is lefordítani.
Szécsényiné dr. Fekete Irén, aki már hat évtizede a ritmikus gimnasztika, a tánc és a testnevelés világában tevékenykedik mesél nekünk az életéről és a megfelelő mozgás fontosságáról.
A történelemtankönyvek mögött álló újgenerációs fejlesztési folyamatok eredményeiről beszélgetett Dr. Nánay Mihály, Dr. Kovács Örs és Fodor Richárd a Tanuláskutató Intézet podcastjában.
Egy klasszikus diszciplína új megközelítéseiről és fejlődési irányairól Dr. Nánay Mihály és Dr. Kovács Örs történelemtanár szakértőkkel beszélgetett Fodor Richárd a Tanuláskutató Intézet podcastjában.
Milyen trendek jelennek meg az oktatástechnológiában? Hogyan kapcsolódik a pedagógia és oktatástechnológia? Mi az edtech (oktatástechnológia) szerepe a tanításban?
Milyen trendek jelennek meg az oktatástechnológiában? Hogyan kapcsolódik a pedagógia és oktatástechnológia? Mi az edtech (oktatástechnológia) szerepe a tanításban?
A digitális önvédelem témaköre sok kérdést vet fel a mindennapokban, főleg, ha fiatalok kerülnek a téma fókuszába. Mennyire engedjük netezni a gyerekünket?
Mik a légimentők kulisszatitkai? Hogyan zajlik a légimentés, és miért világszínvonalú a magyar mentős ellátás? MCC Podcast Dr. Constantinovits Miklóssal!
Az MCC Középiskolás Programja a kiemelkedően tehetséges, szorgalmas és motivált középiskolás tanulók számára 2023 tavaszán ismét meghirdeti az MCC Középiskolás Ösztöndíjprogramját.
Mai adásunkban egy nagyon fontos, ám megosztó kérdést fogunk körbejárni: létezik-e keresztény feminizmus, mit jelent a keresztény nőpolitika és vajon mennyire népszerű a fiatalok körében?
Az epizódban Leszkó Miklóssal, a Hungarian-American Business Leaders Scholarship jelenlegi ösztöndíjasával beszélgettünk a programról, amely következő évfolyamára 2023. április 16-ig várja a jelentkezőket.
Napjainkban pedig talán még igazabb ez az állítás, mint valaha: a politikai kommunikáció szinte teljes egészében elfoglalta a politikai cselekvés palettáját.
A múlt megismerése, az emberi közösségek történetének bemutatása és az erről szóló narratívák birtoklása már az első civilizációk kialakulásával fontos igényként jelentkeztek.
Pál Emesével, az MCC szakmai koordinátorával beszélgettünk a szakmai megítélésről, a coaching folyamatról, valami kitérünk arra is mely kompetenciák elengedhetetlenek a szakmához.
A meggyőző és manipulatív érvekről, illetve az álhírekkel szembeni védekezésről beszélgettünk Constantinovits Milánnal, az MCC szakmai főigazgató-helyettesével.
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) közelmúltbab bemutatott átfogó tanulmánya részletesen tárja fel a nyugat-európai működőtőke befektetések gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci hatását régiónkban az 1990-es évektől napjainkig.
Nemrég megalakult a Mathias Corvinus Collegium Építészet és Emlékezet Műhelye, erről is szól az MCC Podcast legújabb adása Erhardt Gáborral, a műhely vezetőjével.
Jeruzsálem egyik ferences kolostorából jelentkezünk, nem messze az utolsó vacsora helyszínétől, ahol a közösség elöljáróját, Várnai Jakab atyát, teológust, a jeruzsálemi Studium Theologicum oktatóját kérdezzük a szentföldi keresztények helyzetéről.
A hangunk a vokális névjegyünk, ahhoz viszont, hogy kellő magabiztossággal és erővel képviseltessük magunkat a beszédünkön keresztül, belső munkára, önismeretre és rengeteg gyakorlásra van szükségünk.
A nyilvánosság elé kerülő tartalmakat a történelem során mindig valamilyen formában ellenőrizték - kezdetben uralkodók, később az államok, esetleg maga az egyház.
A kalózok jelenléte Szomáliában egyáltalán nem új jelenség. Amióta 2005-ben a kalóztámadások száma több, mint a hatszorosára nőtt a régióban, az itt történő incidensek a világ minden tájáról idevonzották a figyelmet.
A pártra zúduló politikai össztűz és kritika ellenére a Zöldek továbbra is élvezik elkötelezett szavazóik bizalmát, ugyanakkor a választók többségére ez már korántsem igaz – öt év alatt több mint megduplázódva, 25%-ról 56%-ra nőtt, azok száma, akik immár semennyire sem tudnak azonosulni a Zöld Párttal. Ezzel a Baerbock-Habeck miniszterpáros fémjelezte párt Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált.
II. József jól ismert személy a magyar történelemben: a központosítani kívánó, magát magyar uralkodónak meg sem koronáztató király rendeleteivel erősen felkorbácsolta a nemzeti indulatokat. Halálakor ezek nagy részét ugyan visszavonta, de a kedélyek csillapítására ez nem volt elég. Mi történt utána?
Sajátos helyzet elé néz Belgium a június 9-ei szavazások kapcsán: az országban európai parlamenti, szövetségi és regionális választásokat is tartanak, mindezt a júliusig tartó soros elnökségük alatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy döntenek mind a képviselőház, és a regionális parlamentek, illetve az EP-be delegálni kívánt képviselők személyéről is.