A fegyveres konfliktusok, katonai kiadások, fegyverkereskedelem, valamint a leszerelés és fegyverzetellenőrzés témaköreivel foglalkozó Stockholm International Peace Research Institute áprilisban megjelent elemzése szerint a pandémia ellenére tovább folytatódik az a trend, miszerint a kormányok egyre több forrást allokálnak katonai célú kiadásokra: a 2021-es globális kiadások 0,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2020-as és 12%-kal, mint a 2012-es adatok.

Ez azt jelenti, hogy a COVID-19 világjárvány gazdasági hatásai nem állították meg a katonai kiadások 2015 óta megfigyelhető folyamatos emelkedő tendenciáját.

A legelkötelezettebbek

A SIPRI adatai szerint a 15 legtöbbet költő ország összkiadásai elérik az 1 717 milliárd dollárt, ami a globális katonai kiadások 81%-át teszi ki. Az Egyesült Államok (a világ katonai kiadásainak 38%-a) és Kína (14%) továbbra is messze a két legnagyobb beruházó a védelmi kiadások terén. Volt azonban néhány figyelemre méltó változás a top 15-ös rangsorban a 2020-as és 2021-es adatok között: az Egyesült Királyság és Franciaország egy-egy helyet lépett előre, így 2021-ben a negyedik, illetve a hatodik legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkeztek. Szaúd-Arábia 2021-es katonai kiadásainak 17%-os csökkenése után a nyolcadik helyre esett vissza – 2020-ban negyedik volt. Irán 11%-kal növelte védelmi kiadásait 2021-ben, emiatt 20 év után újra felkerült a top 15-ös rangsorra. 

Az Egyesült Államok katonai kiadásai 2021-ben összesen 801 milliárd dollárt tettek ki. Az ország továbbra is jelentős beruházásokat eszközöl a K+F-be (a beszerzési finanszírozás csökkentésével párhuzamosan), ami arra utal, hogy jelenleg az új technológiák fejlesztését helyezi előtérbe a régi rendszerekre fordított nagyszabású kiadásokkal szemben. A nukleáris vonatkozású kiadások nőttek a leginkább, ami az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának tervezett megújítását és korszerűsítését tükrözi. A 2021-es év egyben a közel két évtizedes afganisztáni nemzetközi katonai jelenlét végét is jelentette. Az Egyesült Államok 2001 és 2021 között közel 85 milliárd dollárt fektetett az afgán nemzeti biztonsági erők megerősítésébe. Kína, a világ második legtöbbet költő országa 2021-ben a becslések szerint (a kínai védelmi kiadások nem nyilvánosak) mintegy 293 milliárd dollárt fordított biztonságára, ami 4,7%-os növekedést jelent 2020-hoz és 72%-os növekedést 2012-höz képest. Kína katonai kiadásai 27 egymást követő éve nőnek, ami a SIPRI katonai kiadási adatbázisában szereplő országok közül a leghosszabb megszakítás nélküli növekedési sorozat. India katonai célú költései 2021-ben 76,6 milliárd dollárra rúgtak, ezzel a harmadik helyre került a ranglistán. A kiadásai 2020-hoz képest 0,9%-kal, 2012-höz képest pedig 33%-kal nőttek. A Kínával és Pakisztánnal fennálló feszültségek és határviták miatt – amelyek időnként összecsapásokba torkollnak – India prioritásként kezeli fegyveres erőinek modernizálását és az önállóságot a fegyvergyártásban.

A hazai fegyveripar megerősítése érdekében a 2021-es indiai katonai költségvetésben a tőkekiadások 64%-át hazai gyártású fegyverek beszerzésére irányozták elő. 

Regionális trendek

Az amerikai kontinens (42%), Ázsia és Óceánia (28%), valamint Európa (20%) együttesen a világ katonai kiadásainak mintegy 90%-át tették ki 2021-ben. A Közel-Kelet a becslések szerint az összes kiadás 8,8%-át adta, míg a legkisebb részarányt Afrika képviselte 1,9%-kal. Az afrikai katonai kiadások 2021-ben 1,2%-kal mintegy 39,7 milliárd dollárra nőttek. A térségre vonatkozó összeg majdnem egyenlően oszlik meg Észak-Afrika (49%) és a szubszaharai Afrika (51%) között. A 2012-21-es évtizedben az afrikai katonai kiadások három különböző tendenciát követtek: először 2012 és 2014 között folyamatosan emelkedtek a számok, majd 2018-ig négy évig csökkenést lehetett tapasztalni, 2021-ig három pedig egymást követő évben növekedés következett be, ami összességében 2,5%-os bővülést jelentett. Észak-Afrikában Algéria és Marokkó, míg a szubszaharai térségben Nigéria, Kenya, Uganda és Angola költ a legtöbbet katonai beszerzésekre. Az amerikai kontinensen az észak-amerikai országok (azaz az Egyesült Államok és Kanada) a 883 milliárd dollárra tehető teljes regionális kiadás 94%-át adták, őket követte Dél-Amerika (5,1%), valamint Közép-Amerika és a Karib-térség (1,2%). Ázsia és Óceánia katonai kiadásai 2021-ben 586 milliárd dollárt tettek ki. A régió kiadásai 3,5%-kal magasabbak, mint 2020-ban, folytatva a legalább 1989 óta tartó töretlenül emelkedő tendenciát. A 2021-es növekedés elsősorban a kínai és indiai katonai kiadások emelkedésének köszönhető. A két ország együttesen a régió összes katonai kiadásának 63%-át adta 2021-ben.

Az európai katonai összkiadások 2021-ben 418 milliárd dollárra rúgtak, ami 3%-kal magasabb, mint 2020-ban és 19%-kal magasabb, mint 2012-ben.

Európa kapcsán két országot érdemes kiemelni: Németországot és Ukrajnát.

Németország – az Egyesült Királyság és Franciaország után a harmadik legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező ország – 2021-ben 56 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, ami a GDP 1,3%-ának felelt meg. Katonai kiadásai így 2020-hoz képest 1,4%-kal alacsonyabbak voltak. Az új német kormány 2021. decemberi megalakulása után jelezte, hogy Németország GDP-jének 3%-át diplomáciára, fejlesztésre és védelemre fordítja. Az ukrajnai orosz invázió fényében 2022 februárjában a kormány bejelentette, hogy a következő években tovább kívánja növelni a katonai kiadásokat, ami egy 100 milliárd EUR-os csomagot jelent. Olaf Scholz kancellár szerint erre azért volt szükség, mert „Ukrajna megtámadásával Putyin elnök nem csupán egy országot akar eltüntetni a világ térképéről, hanem az európai biztonsági struktúrát rombolja le”. Scholz azt is kijelentette, hogy Németország a korábbi politikájával ellentétben fegyvereket fog szállítani az ukrán hadseregnek, a saját haderejének ütőképességét pedig beruházásokkal és fegyverkezési projektekkel fogja növelni.  Nem világos azonban, hogy ez a mostani ígéret hogyan befolyásolja Németország korábbi kötelezettségvállalásait a diplomáciai és fejlesztési kiadások vonatkozásában. 

Ukrajna katonai kiadásai meredeken emelkedtek, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. A kiadások 2014 és 2021 között 72%-kal nőttek, 2012 óta pedig 142 %-kal emelkedtek. Ez a növekvő tendencia 2021-ben megszakadt, amikor Ukrajna katonai kiadásai 5,9 milliárd dollárra estek vissza (8,5%-os csökkenés). A Közel-Kelet katonai kiadásai 2021-ben a becslések szerint 186 milliárd dollárt tettek ki: 2020-hoz képest 3,3%-kal kevesebb, de 2012-höz képest 5,6%-kal többet. A GDP-arányosan 10 legtöbbet katonai célokra költő ország közül hat a Közel-Keleten található: Omán, amely GDP-jének 7,3%-át költötte védelemre (a legmagasabb a világon), Kuvait (6,7%), Szaúd-Arábia (6,6%), Izrael (5,2%), Jordánia (5%) és Katar (4,8%).

Összegzés

A kormányzati források elosztása különösen fontos kérdéssé vált a COVID-19 világjárvány idején. Az országoknak kritikus döntésekkel kellett szembenézniük a különböző típusú kiadások, például a gazdaságélénkítő csomagok, az egészségügyi kiadások és a katonai beszerzések rangsorolását illetően. Ennek ellenére

a katonai célú beruházások, fegyvervásárlások, kutatási és fejlesztési programok töretlen támogatást élveztek 2021-ben is.

Ennek fényében a jelen és a jövő egyik meghatározó kérdése az, hogy a beszerzett eszközöket és a megszerzett tudást mire használják majd a mindenkori kormányzatok, s ezek hogyan hatnak majd a migrációs trendek alakulására.