Az Egyesült Államok drónrakétával likvidálta Ajman az-Zaváhirít, az al-Káida vezetőjét, miközben az erkélyen állt kabuli otthonában – közölték amerikai tisztviselők. Ez a legnagyobb csapás a fegyveresekre azóta, hogy Oszáma bin Ládent több mint egy évtizeddel ezelőtt agyonlőtték. Az afganisztáni tálib kormány nem erősítette meg Zaváhirí halálát, akinek egyébként 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére, és aki korábban közreműködött a 2001. szeptember 11-ei csaknem 3000 ember halálát okozó Egyesült Államok elleni támadások koordinálásában.
Halála egyértelműen ideiglenes turbulenciát okoz a terrorszervezetnek, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az al-Káidameglehetősen visszaszorult az elmúlt években a fiókszervezetek tevékenysége okán (as-Sabáb, JNIM a Száhelben, Boko Haram 2015-ig). Noha vezetője halálának körülményei azt mutatják, hogy az Egyesült Államok továbbra is képes csapást mérni célpontjaira még ellenséges környezetben is, valamint kérdéseket vet fel a tálibok szélsőséges csoportokkal való viszonyrendszerével kapcsolatban, azonban mégsem tűnik valószínűnek, hogy Zaváhirí kiiktatása jelentős változást hozna a terrorszervezet működésében, mivel tulajdonképpen a 2001. szeptember 11-ei merényleteket követően az Egyesült Államok terrorellenes tevékenysége miatt már korántsem jelentettek akkora fenyegetést.
A merénylet az Egyesült Államok szemszögéből
„Most megtörtént az igazságszolgáltatás, és ez a terroristavezér nincs többé” - mondta augusztus1-jén Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke. Biden azt is közölte, hogy több hónapos tervezés után engedélyezte a csapást, amely során nem haltak meg civilek vagy családtagok. A dróntámadás az első ismert amerikai akció Afganisztánon belül az Egyesült Államok és szövetségeseinek kaotikus 2021-es kivonulása óta.
„Bíráltam Biden elnök döntését, hogy kivonja az USA csapatait Afganisztánból, de ez a csapás azt mutatja, hogy még mindig megvan a képességünk és az akaratunk, hogy megvédjük országunkat” - mondta Tom Malinowski, az Egyesült Államok demokrata képviselője. Az USA sikerként könyvelte el az akciót, amelyet a terrorizmus-ellenes küzdelmük részeként állítanak be.
Az al-Káida a múltban
Annak ellenére, hogy az al-Káida Oszáma bin Láden 2011-es halála óta nagyrészt kikerült a köztudatból, mégis számos terrortámadás mögött áll, ezek közül a legjelentősebbek:
- A terrorszervezet 2013-ban 800 embert ejtett túszul egy algériai gázüzemben, akik közül 69 embert öltek meg.
- A csoport magára vállalta a Charlie Hebdo 2015-ös párizsi merényleteit.
- Vállalták a felelősséget a floridai haditengerészeti légiállomáson 2019-ben elkövetett lövöldözésért is, amelyben három ember vesztette életét.
Emellett az elmúlt két évtizedben több más, főként a Közel-Keletet, Észak- és Kelet-Afrikát ért terrortámadás köthető hozzájuk, vagy valamely velük kapcsolatban álló szervezethez 2011 előtt (Bin Láden likvidálása előtt) és után is:
- 1998-ban felrobbantották az USA kenyai és tanzániai nagykövetségét (225 halott, több száz sebesült).
- 2005. február 28-án a dél-iraki Hilla városában egy bombákkal megrakott autó hajtott bele az iraki nemzeti gárda újoncainak tömegébe, 125 ember halálát okozva.
- Szintén ugyanebben az évben július 15. és 17. között egy háromnapos öngyilkos merényletsorozatban 150 embert öltek meg és 260-at megsebesítettek Irakban.
- Ugyanezen év szeptember 14-én az al-Káida vállalta a felelősséget egy egynapos, több mint tucatnyi bagdadi merényletsorozatért, amelyben körülbelül 160 ember vesztette életét, többségük síita volt. Az al-Káida első iraki emíre, Abu Muszab az-Zarqáwí akkori nyilatkozatában kifejtette, hogy „totális háborút” indít az iraki síiták ellen.
- 2013-ban az al-Káidához köthető terroristák több mint 800 túszt ejtettek Algériában, az eset során több tucat ember vesztette életét.
- A szomáliai Daalloo Airlines 159-es járatán 2016 februárjában öngyilkos merénylet történt.
Az Egyesült Államok vezetése továbbra is figyelemmel kíséri a terrorszervezet működését, mert véleményük szerint Zaváhirí eltávolítása nem akadályozza meg az al-Káida ismételt felemelkedését.
Ki lesz a terrorszervezet új vezetője?
Az al-Káida összességében véve utódlási válsággal és bizonytalan jövővel néz szembe. Tovább nehezíthetik helyzetüket az agresszív, feltörekvő szélsőséges csoportok elleni rivalizálások is, amelyek 2001. szeptember 11-e után alakultak ki, és Afganisztánban is jelen vannak.
Felmerül tehát a kérdés, hogy Zaváhirí halálát követően ki lesz az al-Káida új vezetője. A nemzetközi sajtó szerint a következő személyek jöhetnek szóba: Szajf al-Adl, Abd ar-Rahman al-Maghrebi, Jazíd Mebrak, valamint Ahmed Dirije, az as-Sabáb nevű al-Kaidához köthető szervezet irányítója. Azonban a hivatalos források megerősítik, hogy a potenciális utódok számbavételétől függetlenül a terrorszervezetnek egyelőre még nincs egyértelmű utódlási terve.
Szajf al-Adl az egyik potenciális jelölt, akitől az arab sajtó szerint retteg a Nyugat, mivel az al-Kaidán belül tiszteletreméltó státusza, rengeteg tapasztalata és megnyerő karizmája van. Emellett rendelkezik azzal a potenciállal, hogy visszacsábítsa azokat az al-Káida disszidenseket, akik az elmúlt időszakban más csoportokhoz csatlakoztak. Al-Adlt az 1998-as tanzániai és kenyai nagykövetségi merényletekkel kapcsolatban is keresi az FBI. Évekig az al-Káida katonai tanácsának vezetője is volt, és hosszú múltra tekint vissza az terrorszervezet vezető köreiben. A 60 éves, egyiptomi születésű szélsőséges aspiránst a nyugati biztonsági szolgálatok régóta tehetséges szervezőnek tartják. Jelenleg azonban Iránban tartózkodik, nem utazhat, és kommunikációját is figyelik, ami miatt kérdéses, hogy van-e esélye betölteni a Zaváhirí után maradt űrt.
Egy másik lehetséges személy Zaváhirí utódjaként annak veje, Abd ar-Rahman al-Maghrebi. Ar-Rahman al-Maghrebi eredetileg marokkói származású, és 2010 óta vezeti az al-Káidához köthető médiumokat. Szakértők szerintakadályokba ütközhet származása miatt, mivel egy olyan szervezetben rendkívül nehéz a legfelső szintre jutni, amelyben történelmileg a szaúdiak és az egyiptomiak dominálnak. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma tavaly kifejezetten globális terroristának nevezte al-Maghrebit. Az Oszáma bin Láden pakisztáni búvóhelyén felfedezett iratok szerint az al-Káida egy másik magas rangú tagja úgy nyilatkozott Maghrebiről: „jó erkölcsei vannak, tud titkot tartani, türelmes, ideológiája megfontolt és rendkívül tudatos”.
Az Abu Ubayda Júszuf al-Annábí néven is ismert algériai Jazíd Mebrak 2020-ban lett az AQIM (al-Qaeda in the Islamic Maghreb – al-Káida az iszlám Maghrebben) vezetője. Szakértők szerint egyértelműen szerepet játszik az al-Káida globális irányításában. A dzsihád veteránjának számít a Száhel-övezetben, ahol az al-Káidához és az Iszlám Államhoz köthető csoportok versengenek a területi hegemóniáért.
Ahmed Dirije 2014 óta irányítja a szomáliai as-Sabáb terrorszervezetet. Vele az al-Kaida egy évtizeddel ezelőtt fűzte szorosabbra a kapcsolatait, és Dirije Zaváhirínek is hűséget fogadott, amikor az as-Sabáb első embere lett. Az al-Káida számára egy afrikai vezető kinevezése kulturális ugrás lenne. Egyes korábbi al-Káida bennfentesek szerint a szervezetet irányító egyiptomi és szaúdi személyiségek gyakran lenézték az afrikai fiókszervezeteket, így nehéz elképzelni, hogy Dirije-t bízzák meg a csoport vezetésével. Dirije ráadásul állítólag évek óta komoly betegségekkel küzd.
Akárki is lesz Zaváhirí utódja, be kell bizonyítania relevanciáját a maguknak egyre nagyobb teret követelő fiókcsoportok és más terrorszervetek előtt. Másrészt pedig az al-Káidát már nem tekintik közvetlen nemzetközi fenyegetésnek, mivel nem rendelkezik külső műveleti képességgel, és jelenleg nem kíván nemzetközi nehézségeket okozni a táliboknak. Azonban
