A MCC Jogi Iskolájának Közjogi Műhelye által szervezett interaktív workshop nagy sikerrel zajlott le az MCC Kinizsi Pál termében. „Az internet sötét oldala: A dark web és az emberi jogok” című esemény fő kérdésköre az internet átlag felhasználó számára elérhetetlen oldala, a dark web működésének megértése, valamint az ott végbemenő folyamatok emberi jogokhoz való kapcsolódási pontjainak feltérképezése. A beszélgetésre felkért előadók a téma elismert fiatal szakértői voltak: Dr. Ambrus István, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének habilitált docense, Dr. Mezei Kitti, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa, valamint Dr. Dornfeld László, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatója.
Témájukat tekintve Mezei Kitti előadásában először a kérdéskörhöz kapcsolódó általános felvetéseket vizsgálta, majd a gyermekpornográfia hatásait elemezte a dark web tükrében. (E kérdéseket Mezei bővebben tárgyalja „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban” című kötetében.)
Ambrus István a dogmatikai kérdések fontosságát hangsúlyozta. A digitalizáció és a dark web tükrében az elkövetési tárgy szempontjából – többek között – azt a kérdést vizsgálta, hogy lehet-e az adat önmaga bűncselekmények elkövetési tárgya, valamint mik a bűncselekmény-fogalom határai az online térben. Kitért arra az esetre is, hogy előkészületnek minősül-e ha nincs bűncselekményre való felhívás, csak „vállalkozás”, vagyis például az interneten valaki magára vállalja, hogy megöl bizonyos politikusokat. („Digitalizáció és büntetőjog” címmel az érdeklődők további fontos kérdéseket is olvashatnak a szerzőtől a workshop témájához kapcsolódó kérdésekben.)
Dornfeld László, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatója a kábítószer-kereskedelem kérdéseit mutatta be a dark web szempontjából.
Cikkemben szeretném a felvetett témákat részletesebben bemutatni, és javaslatot tenni egy lehetséges kezdeményezésre, amely segítene visszaszorítani a dark web negatív hatásait.
A dark web, mint téma az életünk egy olyan szeletét világítja meg, amely láthatatlan ugyan és hajlamosak vagyunk megfeledkezni létezéséről, azonban nagy mértékben alakíthatja mindennapjainkat, ezért érdemes beszélnünk róla. Fontos az is, hogy a jog eszközeit minél hatékonyabban bevessük az internet ezen részén végbemenő bűncselekmények megakadályozása érdekében.
A témához kapcsolódó általános kérdések közül legelőször azt szeretném tárgyalni, hogy egyáltalán hogyan érjük el a dark webet, mi is ez pontosan, és milyen tevékenységek jelennek meg itt.
Az általunk mindennaposan használt keresőmotorok, azaz a „surface weben" elérhető internetes oldalak csupán az internet egészének nagyon kis szeletét képesek elérni. Amit nem tudunk elérni, az a deep web részét képezi, amelynek egy szelete az illegális tevékenységekről híres dark web. A deep web kialakulása a „The Onion Projecttel" kezdődött amelyen kezdetben az Amerikai Egyesült Államok dolgozott, hogy az ügynöki tevékenységek során megvédje a kormányzati kommunikációt. 2006-tól ez a rendszer bárki számára elérhetővé vált, és megszületett a TOR (The Onion Router), amely segítségével elérhetjük az internet rejtett tartalmait. Ez a keresőmotor – és maga a dark web is – nagyfokú anonimitást ad a felhasználók számára, amely következtében a bűncselekmények elkövetőinek azonosítása rendkívül nehézzé válik.
A deep web-en számos ártalmatlan tevékenység is végbemegy, azonban a dark web az internet legtöbb veszélyét rejtő zuga. Mind itt, mind pedig a surface weben találkozhatunk sajnos gyermekpornográfiával, illetve gyerekek kizsákmányolására törekvő személyekkel. A Sweetie 2.0 chatbot (a Terre des Hommes projektje) kifejezetten a gyermekekre vadászó pedofilok azonosítása érdekében jött létre. A Sweetie 2.0 chatbot globálisan használható a gyerekekkel szemben webkamerán keresztül elkövetett szexuális bűncselekmények elleni küzdelemben. Az új modellt a 2013-ban lebonyolított „Sweetie 1.0” projekt tapasztalatai, munkautasításai és chat-naplói alapján hozták létre, hogy a lehető legjobban szimuláljon egy fiktív 10-11 éves kislányt. A modell fejlesztésének fontos szempontja volt, hogy legyen egy stratégia annak megállapítására, hogy a chatpartnernek rossz szándékai vannak-e a beszélgetés során.
A dark web híres a kábítószer kereskedelemmel foglalkozó oldalak sokaságáról is. Az egyik legfontosabb aspektusa a téma vizsgálatának a bizalmi kérdés, amelyet ezek a kábítószer kereskedelemmel foglalkozó oldalak úgy építenek ki, hogy az eBay online piacteréhez hasonló komplex rendszereket hoznak létre, valamint a jogviták eldöntésére adminisztrátorokon keresztül mediációs eszközöket is igénybe vesznek. Mint azt tudjuk, ezekben az adásvételi ügyletekben a fizetőeszközök kriptovaluták. Bár a Bitcoin lassan elavulttá válik, ennek ellenére az ügyletek 95%-ában alkalmazzák még. A legismertebb kábítószer kereskedelemmel foglalkozó oldal, a Silk Road három évig működött, azonban a hasonló dark web oldalak általában nem tudnak ilyen sokáig fennmaradni. A szakirodalomban a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó dark weben található oldalak életkorát az emberi életkorok mintájára három csoportba osztják: a gyermekkor az oldal 18 hónapos koráig tart, a felnőttkor ez után kezdődik, majd a halál az oldal megszűnésének időpontja.
Nemcsak ezek, az esemény során is felvetett témák kapcsolódnak azonban a dark web illegális tevékenységeihez. A digitális társadalom kiépítése, mint minden ország közigazgatásának és versenyszférájának érdekét szolgáló cél olyan veszélyeket hordoz, amelyekről sokszor nem szeretünk beszélni. Bár kétségkívül a digitalizáció a jövő, a legtöbbünk által használt keresőmotorokkal elért adatmennyiség csak körülbelül 3%-a a világhálón ténylegesen létező adatnak. Azok az oldalak, amelyeket nem tudunk speciális keresőmotor nélkül elérni, a deep web részeit képezik. Ennek további szelete az illegális tevékenységekről is ismert dark web.
Elsőként az adatvédelem körébe tartozó egyes bűncselekményeket említeném. A ‘surface web’-en, azaz az általunk mindennaposan használt oldalakon megosztott információk, képek és jelszavak könnyen kerülhetnek olyan illetéktelen személyek kezébe, akik ezután a dark web-en pénzfizetés ellenében árulják ezeket. A megszerzett személyes adatokkal nagyon könnyen visszaélhetnek a jövőben, ezért is fontos a maximális védelmükre törekedni. Ilyen cselekményre magyar példa a bankkártya adatokkal kereskedő 33 éves győri férfi, G. Adrián esete, aki 7844 – nagyrészt külföldi bankok által kibocsátott – bankkártya adatait szerezte meg és kínálta eladásra többek között az Alphabayen illetve a Wall Street Marketen.
Szeretném kiemelni az egyik talán legszörnyűbb dark web-re jellemző bűncselekményt, az emberkereskedelmet. Évente több millió ember tűnik el világszerte, s bár sokakat megtalálnak, rengetegen lesznek emberkereskedelem áldozatai. Különösen érzékenyen érinti ez a probléma a nőket és gyerekeket, akik az áldozatok jelentős többségét teszik ki. Az emberkereskedelemnek szinte mindig része a szexuális kizsákmányolás, amely gyakran a dark web-en keresztül kerül stream-elésre. Az egyik legismertebb nemzetközi jogeset, amely az elkövető azonosításával végződött, Peter Scully esete. Az ausztrál állampolgár egy jövedelmező nemzetközi, gyermekek szexuális zaklatására irányuló szervezetet épített fel. Pénzért cserébe video stream-eket kínált a dark weben a szexuálisan zaklatott és kínzott gyermekekről. Az áldozatok között volt egy ötéves, akit Scully és két nőtársa szexuálisan bántalmazott és megkínzott. A leghírhedtebb videó, amelyet Scully készített, a Daisy's Destruction volt, amelyet webhelyén adott el ügyfeleinek akár 10.000 dollárért. Ez volt az a videó, amely végül az elkövető felismeréséhez és az áldozatok kiszabadításához vezetett. Nagyon kevés eset ér azonban véget sikerrel, hiszen a dark web működése teljesen eltér az általunk ismert internetétől, és szinte lehetetlen azonosítani az elkövetőket.
Mint azt kérdésemre válaszolva a workshop-on részt vevő előadók kifejtették, a nemzetközi együttműködés e területen történő szorosabbá tétele sem vezetne eredményre. Legfeljebb regionális, hasonló jogrendszerek közötti együttműködést tartanak kivitelezhetőnek.
Több civil kezdeményezés nyújt részleges megoldást a problémára, amelyeket érdemes lehet röviden szemügyre vennünk. Az egyik figyelemreméltó innovatív megoldás, az Ashton Kutcher és Demi Moore által 2012-ben alapított Thorn. A szervezet arra összpontosít, hogy a gyermekek online szexuális zaklatásának megszüntetésére irányuló lehetséges technológiai megközelítések innovációs fázisába fektessen be, tehát új technológiák kifejlesztésével küzdenek a tárgyalt bűncselekmények ellen. Az Amerikai Egyesült Államok bűnüldöző szervei számára ingyenesen biztosítják a hozzáférést a fejlesztésekhez. Jelenleg ez a szervezet rendelkezik az első olyan mérnökökből és adatvédelmi szakértőkből csapattal, amely kizárólag a gyermekek online szexuális zaklatásának leküzdésére szolgáló új technológiák fejlesztésére összpontosít. Céljuk a videókon szereplő gyermekek azonosítása, a platformok megfelelő felderítése és a nyilvánosság figyelmének felhívása a problémára. Az ilyen kezdeményezések azok, amelyek segítségével megoldást látok a probléma visszaszorítására.
A magam részéről szorgalmaznám a nemzetközi együttműködés minden lehetséges formájának megerősítését, akkor is, ha ez csak regionális szinten lehetséges. Természetesen ez felvet problémákat is, hiszen a megerősített együttműködéssel több állam is megpróbálhatna visszaélni, azonban javaslom, hogy csak és kizárólag az emberkereskedelem, gyermekpornográfia, snuff filmek és hasonló tartalmak tekintetében építsük ki a lehető legszélesebb nemzetközi együttműködést. Mivel az emberek élethez való joga, valamint emberi méltósághoz való joga a tét, amely alapjogokat a világon szinte egységesen kodifikálja a legtöbb alkotmány, véleményem szerint dűlőre lehetne jutni a kérdésben a jogrendszerek és jogi kultúrák adott esetben jelentős eltérése mellett is.
Természetesen figyelembe kell vennünk a kérdés tárgyalásakor, hogy a deep web önmagában nem destruktív felület. Menedékhelyet jelent például olyan politikai aktivistáknak, akik diktatúrákban élnek, és más fórumokon nem nyílik lehetőségük a szabad véleménynyilvánításra. A nagyfokú és kontrollálatlan anonimitás azonban az emberiség legrosszabb oldalát hozza előtérbe, ezért keretek közé szorítására mindenképpen erőfeszítéseket kell tennünk. Az, hogy valaha megoldást tudunk-e nyújtani az ebben a cikkben felvetett problémákra, a jövő zenéje...
