Németország célja, hogy 2030-ra legalább 65%-kal, 2040-re pedig 88%-kal csökkentse a kibocsátásokat az 1990-es szinthez képest. Végső soron 2045-re az üvegházhatású gáz-semlegesség elérése a cél. A határidők a 2019-ben először elfogadott, majd 2021-ben módosított nemzeti klímavédelmi törvény részét képezik, amely éves csökkentési célokat ír elő az egyes ágazatok számára, biztosítva, hogy az elmaradt célokat a következő években pótolják.

Németország törekvései összhangban vannak a 2015-ös Párizsi Egyezménnyel, ahol 195 ország vállalt kötelezettséget arra, hogy az évszázad végéig maximum 2°C-kal engedik emelkedni a globális átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest. Emellett az érintett felek törekednek arra, hogy a növekedés mértéke ne haladja meg az 1,5°C-ot. Ennek eléréséhez az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) iránymutatásai alapján 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást kell elérni globálisan. Az előrehaladás ellenőrzésére az IPCC jelentéseket készít, amelyek nyomon követik a vállalások teljesítését.

Kép forrása: Umweltbundesamt, 2024

 

A kibocsátás csökkenésének okai

A legfrissebb adatok szerint 2023-ban Németország 10%-os visszaesést jelentett az üvegházhatású gázok kibocsátásában, ami az eddigi legjelentősebb csökkenés az 1990-es újraegyesítés óta. Ez az eredmény 673 millió tonna összkibocsátást jelent.

A 2023-as rendkívüli csökkenés számos tényezőnek tulajdonítható:

  1. Energiaválság: Az elmúlt években tapasztalt energiaválság jelentősen hozzájárult a német gazdasági lassuláshoz és az energiafogyasztás csökkenéséhez. A magasabb energiaárak növelték a termelési költségeket, csökkentették az ipari termelést és versenyképességet, valamint visszafogták a fogyasztói kiadásokat is. Bár a kormányzat által nyújtott támogatások enyhítettek az azonnali terheken, az intézkedések hosszabb távon növelték a költségvetési nyomást.
  2. Gazdasági lassulás: A német gazdaság 0,3%-kal zsugorodott a magas energiaárak és az export gyenge külföldi kereslete miatt. A lassulás különösen az energiaigényes iparágakat érintette, amelyek csökkentették termelésüket és ezáltal kibocsátásukat.
  3. Enyhe tél: A 2023-as tél enyhébb volt a szokásosnál, ami alacsonyabb fűtési igényt és csökkentett kibocsátást eredményezett az épületek szektorában.
  4. Megújuló energiaforrások: Németország folyamatos erőfeszítései a megújuló energiaforrások bővítésére kulcsfontosságú szerepet játszottak. Az erőművek kibocsátása 20%-kal csökkent, mivel az energiafogyasztás csökkenése mellett a megújulók az elektromos áramfogyasztás majdnem 52%-át fedezték. Emellett a francia atomerőművekből származó importált áram is jelentős volt.

Ágazati kibocsátások alakulása

  • Energia: Az energetikai ágazat, amely Németország kibocsátásának harmadáért felelős, jelentős csökkenést ért el a megújulók növekvő aránya és a teljes energiafogyasztás 4%-os csökkenése miatt. Az importált elektromos áram, beleértve a francia atomerőművekből származó áramot is, rendkívüli növekedést mutatott, ami szintén nagymértékben hozzájárult a német kibocsátási számok csökkenéséhez.
  • Ipar: Az ipari kibocsátás 7,7%-kal csökkent, miközben az ipari össztermelés csak 1,2%-kal esett vissza. Az energiaigényes iparágak, mint a vegyipar és a fémipar jelentősebb visszaesést tapasztaltak 8%, illetve 5,3%-os csökkenéssel. A szén-dioxid-kvóták árának növekedése 2019 óta tovább ösztönözte az energiahatékonysági fejlesztéseket ezekben az ágazatokban.
  • Épületek: Az épületek kibocsátása több mint 7%-kal csökkent, ez a trend elsősorban az enyhe télnek köszönhető. Németország azonban törvényt fogadott el az olaj- és gázfűtési rendszerek fokozatos megszüntetéséről, ami várhatóan mérsékli a kibocsátást ebben az ágazatban.
  • Közlekedés: A közlekedési ágazat, amely a teljes kibocsátás 20%-áért felelős, nem mutat jelentős csökkenést. Annak ellenére, hogy a járművek hatékonysága általánosan javuló tendenciát mutat, a megnövekedett közúti forgalom és a nagyobb járművek ellensúlyozták a potenciális előnyöket.
  • Mezőgazdaság: A mezőgazdaság kibocsátása historikusan a harmadával csökkent 1990 óta, 2022-ben pedig a teljes kibocsátás 8%-át tette ki. Nagy változás 2023-ban itt sem tapasztalható.
  • Hulladék és Egyéb: Ez az ágazat a teljes kibocsátás kevesebb mint 1%-áért felelős, 1990 óta azonban 91%-os csökkenést ért el a hulladékgazdálkodási gyakorlatok javulása miatt.

 

A megújuló energia expanziója

Németország jelentős lépéseket tett a megújuló energiaforrások bővítésében. Ezek az elektromos áramfogyasztás 47%-át fedezték 2022-ben, a részarány pedig 2023-ban 52%-ra emelkedett.

A 2000-ben bevezetett, majd számos alkalommal továbbfejlesztett megújuló energia törvény (EEG) kulcsfontosságú szerepet játszott ebben a növekedésben. A törvény elsősorban biztosította a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia közüzemi hálózatba történő betáplálását és támogatta azok pénzügyi ösztönzését. A későbbi módosítások, mint például a 2012-es, 2014-es és 2017-es EEG változások, tovább segítették a folyamatot azáltal, hogy bevezettek havi tarifacsökkentéseket, illetve közvetlen értékesítést és pályázati rendszert a támogatások odaítéléséhez. A legújabb, 2023-as módosítás célja, hogy 2030-ra Németország bruttó villamosenergia-fogyasztásának legalább 80%-át megújuló energiaforrásokból fedezze, támogatva a Párizsi Egyezmény céljainak elérését. Az új törvény alapelvként határozza meg a megújuló energia prioritását és ösztönzőket nyújt a szárazföldi szélenergia és a zöld hidrogén gyorsított bővítéséhez is.

Míg az EEG a megújuló erőforrások térnyerését vitathatatlanul támogatja, a Klímavédelmi törvény legújabb, 2023-as módosítása számos kritikát kapott környezetvédelmi szervezetek részéről. Az új törvény célja, hogy a különböző szektorok összehangoltan érjék el a kibocsátáscsökkentési célokat, nem pedig a korábbi szektorális célrendszer és elszámoltatás alapján. A környezetvédelmi szervezetek szerint a törvénymódosítás veszélyezteti Németország klímapolitikai hitelességét.

Az előrelépések ellenére további intézkedésekre lesz szükség az eredmények fenntartása és javítása érdekében. Hosszú távon a fosszilis erőforrásokról az elektromosságra való átállás, illetve az energiahatékonyság javítása minden ágazatban kulcsfontosságúak lesznek Németország klímavédelmi céljainak eléréséhez.

Jelenleg a legújabb fejlemények közé tartoznak a „klímavédelmi szerződések” és a CO2-kibocsátás árazása, amelyek a kormány által tervezett intézkedések közé tartoznak a kibocsátáscsökkentések fenntartása érdekében. A klímavédelmi szerződések arra ösztönzik az energiaigényes iparágakat, hogy modern, környezetbarát gyártási folyamatokra térjenek át. A 2024 márciusában bejelentett program kompenzálja a környezetbarát eljárások bevezetésével járó többletköltségeket egy 15 éves időtartamra, ezzel közvetlenül csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A klímavédelmi eredmények értékelése

Németország 2023. évi kibocsátáscsökkentési eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a radikális visszaesés mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg. Ez a trend globálisan is megfigyelhető; azok az országok, ahol rövid idő alatt jelentős kibocsátáscsökkentés valósult meg, ott jelentős gazdasági szerkezetváltás is történt. Németország történelmi kibocsátási pályája szintén azt mutatja, hogy az emissziós szintek szorosan összefüggenek a gazdasági ingadozásokkal, így a 2023-as jelentős csökkenés is beleillik ebbe a képbe.

Összességében azonban Németország halad a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok elérése felé, melynek legfőbb mozgatórugója a megújuló erőforrások integrációja, az elektrifikáció és az energiahatékonyság növelése.

 

Források: 

Alkousaa, R. (2024, March 15). Germany on track to reach 2030 targets, Environment Agency says. Reuters. https://www.reuters.com/business/environment/germany-track-reach-2030-targets-environment-agency-says-2024-03-15/

Appunn, K., Eriksen, F., & Wettengel, J. (2024, March 22). Germany’s greenhouse gas emissions and energy transition targets. Clean Energy Wire. https://www.cleanenergywire.org/factsheets/germanys-greenhouse-gas-emissions-and-climate-targets

Ausbau Erneuerbarer Energien Beschleunigen:  Bundesregierung. Die Bundesregierung informiert | Startseite. (2023, March 1). https://www.bundesregierung.de/breg-de/schwerpunkte/klimaschutz/novelle-eeg-gesetz-2023-2023972

BMWK - Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action. (2024, March 12). First round of carbon contracts for difference launched. BMWK. https://www.bmwk.de/Redaktion/EN/Pressemitteilungen/2024/03/20240312-first-round-of-carbon-contracts-for-difference-launched.html

Umweltbundesamt. (2024, March 13). Treibhausgas-Emissionen. https://www.umweltbundesamt.de/themen/klima-energie/treibhausgas-emissionen