Az iszlamisták viszont nemrégiben bejelentették, megszakítják a kapcsolatot a régi kormányhoz hű maradt külképviseletekkel, ami már arra utal, erőteljes harcot folytat a tálib vezetés nemzetközi elismeréséért. A szélsőségeseknek nagy szükségük van a nemzetközi kapcsolatokra: Afganisztán a hatalomátvétel után az összeomlás szélére került, és a külföldi segélyek mellett a hazautalások mértéke is egyre csökken.

A külföldi nagykövetségek újbóli megnyitását sürgették a napokban a tálibok, noha az iszlamisták 2021 augusztusi hatalomátvétele óta egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan Afganisztán új vezetését. A nemzetközi közösség olyan feltételekhez szabta a diplomáciai kapcsolatok létesítését, mint a női jogokra vonatkozó korlátozások feloldása, valamint a terrorszervezetek visszaszorítása. Még olyan országok is vonakodtak meghozni a döntést, melyek a nemzetközi csapatok kivonulása és a tálib hatalomátvétel után is Afganisztánban maradtak, köztük Kína, Oroszország, de még a sokáig szövetséges Pakisztán is a listán szerepel. A Nyugat részéről nagyobb a tiltakozás, különösen az Egyesült Államok részéről, ahol az is felmerült, hogy terrorszervezetnek nyilvánítják a Talibánt. A javaslattal Nancy Mace republikánus kongresszusi képviselő állt elő, aki abban bízik, a lépés egyértelmű üzenetet küld régiónak: Washington nem fog legitimálni egy terroristák által irányított rezsimet.

Miközben a tálibok a külföldi nagykövetségek újranyitásában reménykednek, bejelentették, többé nem ismerik elAfganisztán azon külképviseleteit, melyek még a régi rendszert támogatják – ezek közé tartozik egyébként a Magyarországhoz legközelebbi, a Bécsben található nagykövetség is. A döntés értelmében a képviseletek által kiállított vízumokat, útleveleket és egyéb dokumentumokat sem fogadják el a tálib tisztviselők, ám az érintett diplomaták, köztük az ausztriai delegáció is, tudatták, továbbra is folytatják szolgálatukat,.

Diplomáciai nagyüzem a Talibán alatt

A hatalomátvétel óta eltelt időszakban a tálibok azon dolgoztak, hogy jelen legyenek a nemzetközi térben: 2023 márciusában arról beszéltek, legalább 14 országba küldtek diplomatákat, köztük Kínába. Január 30-án Pekingben több, mint 300 diplomata adta át megbízólevelét Hszi Csin-ping kínai elnöknek, a tálibok részéről Bilal Karimi egykori szóvivő érkezett a keleti nagyhatalomhoz, mellyel ő lett a világon az első elismert tálib diplomata. A kínai vezetés leszögezte, a diplomata fogadása nem jelenti azt, hogy elismerték volna Afganisztán új vezetőit, de a radikálisok még így is diplomáciai sikerként könyvelhetik el Karimi fogadását. Tavaly októberben pedig a spanyolországi és hollandiainagykövetségekről derült ki, kapcsolatban állnak hazájuk jelenlegi, tálibok vezette külügyminisztériumával. Időközben Kabulban is megkezdődött a képviseletek újranyitása, bár ez idáig zömében olyan keleti országok részéről, mint például Azerbajdzsán, Kína, India, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Oroszország, Szaúd-Arábia, Üzbegisztán, Katar, Törökország. A sorhoz hamarosan csatlakozhat a közép-amerikai Nicaragua, melynek elnöke, Daniel Ortega június végén bejelentette a diplomáciai kapcsolatok normalizálását.

Noha a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, valamint a nagykövetségek újranyitása nem egyenlő a tálib hatalom elismerésével, a szélsőségesek számára mindenképpen győzelem, hogy vannak olyan országok, melyekkel javultak a kapcsolatok – még akkor is, ha a világ nagy része határozottan elutasítja a közeledést, egyebek mellett a nők jogaival kapcsolatos aggodalmak miatt. A tálibok már kormányzásuk elején célba vették a nőket, temérdek intézkedéssel ellehetetlenítve, korlátozva őket: először a középiskolás lányokat tiltották el az oktatástól, szigorították az öltözködési szabályokat, betiltották a szépségszalonokat, később bejelentették, a nők nem járhatnak egyetemre és civil szervezeteknél sem vállalhatnak munkát. Az ENSZ júniusban közzétett felméréséből kiderült, a nők csupán egy százaléka érzi úgy, van befolyása közösségére, a megkérdezettek nyolc százaléka ismer legalább egy olyan nőt, aki 2021 augusztusa óta öngyilkosságot kísérelt meg, és a válaszadók 18 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt három hónapban családtagjain kívül nem találkozott más nőkkel. A nemzetközi tiltakozások ellenére a tálibok belpolitikának tekintik a nőkkel kapcsolatos ügyeket, jellemzően a nyugati hatalmakkal való dohai tárgyalásokon sem kerülnek napirendre.

Átalakulóban Afganisztán gazdasága

Nemzetközi partnerek nélkül viszont felmerül a kérdés, hogy Afganisztán meddig és hogyan tudja fenntartani magát, a donorállamoktól ugyanis nem, vagy jóval kisebb mértékben érkeznek a segélyek. Becslések szerint 2021 augusztusa előtt az afgán költségvetés mintegy 80 százalékát tették ki a nemzetközi segélyek, mely egyértelműen bizonyítja a támogatás szükségességét. A legbőkezűbb donorállam a hatalomátvétel után is az Egyesült Államok maradt, mely idén április végéig 17,19 milliárd dollárral támogatta a tálibok vezette Afganisztánt és az afgán menekültprogramokat. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy 2022-ben az emberi fejlettségi indexen – mely a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján rangsorolja az országokat – Afganisztán 193 ország közül a 182. helyre került. Mögötte zömében polgárháború dúlta afrikai országok, valamint Jemen szerepelnek.

Afganisztán gazdasági helyzete az elmúlt években tehát jelentősen romlott a segélyek elmaradása következtében: gazdasága 27 százalékkal zsugorodott, az országban egyre gyakoribb az éghajlatváltozással járó szárazság, és az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére sodródott. Utóbbi kapcsán nemzetközi szervezetek olyan hiányosságokra hívták fel a figyelmet, mint az alapellátás finanszírozása, ám 2012 óta súlyos munkaerőhiány is nehezíti az intézmények talpraállását.

Az afgán lakosság közben igyekszik életét az új rendszernek megfelelően kialakítani. A kereskedők rájöttek például arra, hogy igen nagy a kereslet a csúcskategóriás okostelefonokra, melyek státusszimbólumnak számítanak a tálibok körében. Még az egyik legdrágább, az Apple iPhone 15 Pro Max készülékéért is vannak, akik kiadják az 1400 amerikai dollárnak megfelelő összeget, és szintén jelentős azon afgánok száma, akiknek a hazautalásokból telik a csúcskészülékekre. Megnőtt továbbá a pénzváltók iránti kereslet, a hazautalások nagy része ugyanis készpénzben érkezik Afganisztánban, becslések szerint a napi váltások összege tízmillió dollárra tehető országszerte. Magasabb profitban bíznak a könyvkiadással foglalkozó vállalatok is: a tálibok tervei között szerepel, hogy a mintegy 20 ezer medresze (az iszlám vallástudományi iskolája) számát tovább növelje, bővítve egyúttal az oktatók számát. A haszon persze nem kerül teljes egészében zsebbe – hogy növeljék az államkasszát, a tálibok jelentősen megemelték az adókat: 2021 utolsó felében mintegy 400 millió dollárnyi bevételt számolhattak el maguknak, ami nagyjából kétszer annyi, mint a hatalomátvételt megelőző években ugyanezen időszak alatt.

A külföldön élő afgán állampolgárok hazautalásai mentőövet jelentenek, noha a hatalomátvétel előtti időkhöz képest jelentősen kevesebb összegről van szó. 2020-ban közel 789 millió dollár érkezett az országban élő családoknak, 2021-ben már csupán 320 millió. 2022-ben látni lehetett némi növekedést, akkor 370 millió dollárt tettek ki a hazautalt pénzek, tavaly 300 millió dollárra csökkent, ami a 2010-es évek közepén mért adatokhoz közelített.

A tálibok 2021 augusztusa óta nagy harcot folytatnak kormányuk nemzetközi elismeréséért, melyre a megcsappant külföldi támogatások miatt nagy szükség van, ám minden jel arra mutat, nem lesz könnyű kivívni a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását – még a kevés kezdeti siker ellenére sem.