A VR napos oldala
A virtuális valóság egy olyan technológiai felület, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy számítógép által generált, valósnak megélt környezetet tapasztaljanak meg kontrollált és biztonságos körülmények közt. A VR célja, hogy párhuzamba állítsa a valóságot, és egy olyan világot hozzon létre, amely egyszerre magával ragadó és interaktív.
A VR-ban való jelenlétet, annak realisztikusként való megélését elősegítik az olyan technológiák, mint a fejhez erősített kijelző, a mozgásérzékelő kesztyűk, szintetizált hangok és tapintásra vibráló felületek. Mindezek lehetővé teszik az érzékszervek együttes ingerlését, ezzel pedig a virtuális környezet aktív felfedezését. A virtuális valóság gyógyászati potenciálja abban rejlik, hogy a felhasználói élményt következetesen meg lehet ismételni, a képességeknek és igényeknek megfelelően lehet módosítani, mindezt egy biztonságos és ellenőrzött környezetben.
Most, hogy megtudtuk, mi is teszi a virtuális valóságot egyedivé, és miben rejlenek az erősségei, ismerjünk meg néhány kórképre vonatkozó kutatási eredményt és a gyógyításukra kifejlesztett paradigmákat.
Szorongásos zavarok
A szorongásos zavarok a leggyakrabban előforduló mentális betegségek közé tartoznak. Ide soroljuk a különféle fóbiákat, a generalizált, vagy épp a szociális szorongást. Tekintettel a szorongás elterjedtségére és a mentális, fizikai egészségre gyakorolt hatására egyértelműen szükségesnek látszik a hatékony kezelése, mégis az értinettek többsége segítség nélkül marad.
Az egyik tudományos bizonyítékokkal alátámasztott technika a tünetek enyhítésére az expozíció. Ekkor a beteget fokozatosan és ismétlődően teszik ki a számára félelmet jelentő ingereknek, melyet rendre megváltozott gondolkodás, viselkedés, illetve érzelmi és fizikai reakciók követnek. A rettegett tárgy szinte bármi lehet: egy helyzet, tevékenység, gondolat, mentális kép, fizikai tünet, élettelen tárgy. Az ezeknek terápia keretén belül való kitettség elősegíti a viselkedéses válaszok megváltoztatását, végső soron pedig a megélt szorongás csökkentését.
Az expozíciós technika sikeressége tudományos eredményekkel alátámasztott, mégis kevés terapeuta alkalmazza. Miért lehet ez? Az egyik magyarázat maga a fő tünet: a félelem, szorongás. A beteg, még ha ajánlják is neki, visszautasíthatja az ilyen jellegű kezelést, vagy hamarabb befejezheti azt, hisz a terápia a legfélelmetesebb tárgyaknak való tartós kitettséget követeli meg. A második akadály az ingerekkel való találkozás megszervezésének nehézsége. A terápiában a kliensnek gyakran a képzeletében kell szembenéznie a félelme tárgyával, és a terapeuta kontrollja nélkül fennáll annak az esélye, hogy olyan erőteljes lesz az élmény, hogy az súlyosbítja a páciens szorongását. Az ingerrel való valódi találkozást, annak fizikai formájában általában nehéz és költséges irodán belül megszervezni, esetenként pedig egyáltalán nem kivitelezhető.
Ezzel szemben, amennyiben ezt a terápiát VR-környezetben valósítanák meg, az lehetővé tenné, hogy a terapeuta személyre szabja a tartalmat, rugalmasan változtassa azt, valamint láthassa, amit a kliense lát, így jobban tudva őt támogatni. A kliensnek lehetősége van egyre növekvő dózisban találkozni a félelme tárgyával, valamint szükség szerint akár többször is szembenézni vele. A VR nagy potenciállal bír, és remekül ki tudná egészíteni a terapeuták munkáját, így ők minden ülésből a lehető legtöbbet tudnák kihozni és a leghatékonyabban dolgozni.
Poszttraumás stressz zavar (PTSD)
A poszttraumás stressz zavar egy traumatikus esemény közvetlen átélését követően vagy annak szemtanújaként alakulhat ki. Ilyen esemény lehet például a halál, háború, szexuális erőszak stb. Kialakulhat akkor is, ha a személy ugyan nem volt érintett a történtekben, de ismételten szembesül annak részleteivel, következményeivel. Ennek értelmében gyakran előfordul az olyan szakemberek körében, mint az orvosok, rendőrök, pszichológusok. Bár az emberek nagy részének nem okoz maradandó következményeket az ilyen jellegű eseményeknek való kitettség, közel egyharmaduknál mégis klinikailag releváns tünetek alakulnak ki. Ilyen a történtek újbóli átélése, az arra emlékeztető mindenféle inger kerülése, a túlzott éberség, valamint a hangulat és a gondolkodás, helyzetértékelés negatív irányba történő megváltozása.
Számos pszichológiai kezelés létezik a tünetek enyhítésére, például a már fentebb részletesen ismertetett expozíciós terápia is igen hatékonynak bizonyult a PTSD tünetek csökkentésében. Az elv itt is ugyanaz: a félelmetes ingerrel való ismételt szembesülés révén elérik a szorongásos reakció megszokását és végső soron eltűnését. Ennek értelmében, csakúgy, mint a szorongásos zavarok esetében, a PTSD tüneteit is hatékonyan csökkentheti a virtuális valóságban megszervezett vagy azzal kiegészített terápia.
Autizmus-spektrumzavar (ASD)
Az ASD egy idegrendszer fejlődési zavar, melyre a korlátozott, ismétlődő és rugalmatlan viselkedés, továbbá a társas kommunikációban fellépő nehézségek és hiányosságok jellemzőek. Nehezen értik meg és ismerik fel mások, valamint saját érzelmeiket, kevésbé vesznek részt közvetlen, szemtől-szembeni kontaktusban, továbbá kihívás adódik abban, hogy az érzelmeiket a társadalom által elvárt módon fejezzék ki, illetve éljék meg.
A velük végzett intervenciók célja a viselkedésük korrigálása, valamint annak segítése, hogy az egyén a mindennapokban minél gördülékenyebben részt tudjon venni. A VR-ban lehetőség adódik arra, hogy hétköznapi szituációkat éljenek át, próbáljanak ki, mégpedig úgy, hogy az a valósághoz a legközelebb álljon.
A VR-t nemcsak a fő tünetekre és azok segítésére célozva lehet alkalmazni, de olyan specifikus élethelyzeteket is gyakorolhatnak vele, melyekkel az autizmussal élő egyéneknek általában nehézségük adódik. Létezik olyan VR-alapú program, amely fiatal felnőttek számára teszi lehetővé olyan helyzetek gyakorlását, mint az új emberekkel való találkozás, lakótárssal való konfliktus kezelése, vagy épp egy állásinterjún való szereplés. Mindez lehetővé teszi, hogy ügyesebben helyt álljanak efféle szituációkban, valamint fejlesszék a szociális készségüket.
A hasonló virtuális környezetben megvalósuló fejlesztő programok megadják a lehetőséget arra, hogy az iskolában, vagy akár az otthonokban is használhatóak legyenek, így minél rendszeresebb gyakorlást és könnyebb hozzáférhetőséget téve lehetővé. Az eddigi tapasztalatok alapján a VR beépítése a terápiába vagy a fejlesztő programokba hatékonyan javítja az autizmussal élő egyének teljesítményét és társas készségeiket.
Az VR másik oldala
Bár a virtuális valóság eszköztára a benne rejlő végtelen lehetőséggel a terápiák megújulását és hatékonyabbá tételét ígéri, a széles körű alkalmazása előtt mégis számos akadály áll. A felhasználó oldaláról az élményt nagyban megzavarhatja, sőt el is lehetetlenítheti az úgynevezett VR-betegség. Néhányan VR-használat közben fókuszálási nehézséget, dezorientációt, szédülést, valamint fokozott böfögést és izzadást tapasztalnak.
Továbbá fontos megemlíteni, hogy a VR technológiájához jelentős költségek kapcsolódnak. Nem csak anyagi teherrel jár, de képzett és hozzáértő szakembereket is igényel. Ezek korlátozzák a hozzáférést a kórházak, fejlesztő intézmények, iskolák, egyének számára. Ennek javítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a segítségre szoruló lakosság szélesebb körét elérjük.
Azonba a VR-technológia fejlődésével együtt javul az eszköz mentális egészségügyi kezelésben való alkalmazása. A kutatók egyéb innovatív megközelítéseket is vizsgálnak, mint a biofeedback, vagy a mesterséges intelligencia beépítése a VR hatékonyságának fokozása érdekében.
Összességében azt láthatjuk, hogy a virtuális valóság a pszichiátriai kezelésekben úttörő jelentőségű, és számos új opciót kínál a hatékony terápia számára. A VR-t kihasználva a szakemberek személyre szabott, izgalmas beavatkozásokat hozhatnak létre, amely képessé teszi a pácienseket a tüneteik enyhítésére. Bár számos kihívás áll fenn a széles körű alkalmazás területén, a VR potenciálja és nyújtott előnyei tagadhatatlanok, így egy új korszakot jelenthetnek az egészségügyi ellátásban.
