Magyarországon 2023-ban az utazási szokásokban és a szabadidős tevékenységekben kettősség volt megfigyelhető: egyrészt a gazdasági óvatosság, a rövidebb, tudatosabb tervezés irányába történő elmozdulás, másrészt a korlátozások utáni vágy a közösségi élmények, az utazás és a személyes felfedezések iránt. 2025-re inkább a bátrabb, szabadabb utazási hajlandóság nyert teret. A fiatalok utazási szokásai jelentős átalakuláson mentek keresztül: a pandémiát követő bizonytalanságot felváltotta a nyitottság, az élmények keresése és a rugalmasság.

Élménykeresés és utazási kedv a fiatalok körében (2025-ös tervek)

A 2025-ös év a fiatalok számára a felfedezés és élmények évévé válhat, hiszen az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint a 15–39 évesek körében a nyaralás és az utazás iránti vágy növekedést mutat a két évvel korábbi adatfelvételhez viszonyítva. Az előző évekhez képest jelentős emelkedés figyelhető meg a belföldi és külföldi utazások iránti érdeklődésben. A 2025-ös évben már a fiatalok közel 65 százaléka tervez nyaralást.

A legnagyobb változás az utazási formák terén tapasztalható: a fiatalok körében egyre népszerűbbé váltak a kombinált belföldi és külföldi utazások. 2025-ben a fiatalok több mint fele, 52 százaléka szeretné összekapcsolni a hazai és nemzetközi utazásokat. Ez a trend különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok körében figyelhető meg. Az európai és nemzetközi trendekhez is hasonlóan, a fiatalok igényei egyre inkább az élményalapú utazások felé fordulnak, ahol nemcsak a pihenés, hanem a kalandok, felfedezések és kulturális élmények is kulcsszerepet kapnak (Eurostat).

Külön figyelmet érdemel a 18–24 évesek korosztálya, akik 2025-ben a legnagyobb arányban terveznek utazást korcsoportok tekintetében. Közülük 73 százalék nyilatkozott úgy, hogy tervez nyaralást. A magasabb iskolai végzettségűek és a fővárosi fiatalok körében szintén kiemelkedő a növekvő utazási kedv, ami azt mutatja, hogy ezen demográfiai csoportok inkább képesek megengedni maguknak anyagi helyzet tekintetében a külföldi vagy hosszabb távú belföldi vakációkat. A kutatás szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében közel 47 százalék gondolkodik külföldi vakációban.

A 15–29 évesek körében 2025-re várhatóan még többen terveznek részt venni zenei rendezvényeken: a 2024-es évben már 29 százalékuk jelezte, hogy fesztiválokon szeretne részt venni. A fesztiválok látogatása különösen népszerű a 20–24 évesek között, akik keresik a közösségi élményeket és a szórakozási lehetőségeket. A 2025-ös év tehát pozitívan indul a turizmus tekintetében a fiatalok számára, akik nemcsak pihenni, hanem élményeket gyűjteni és a világot felfedezni szeretnének.

Gazdasági óvatosság és megfontolt tervezés időszaka (2023)

A 2023-as év sok szempontból az átmenet időszaka volt a fiatalok utazási szokásai szempontjából. A pandémia közvetlen hatásai már enyhültek, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanságok – különösen az infláció és az energiaválság következményei – még erősen befolyásolták a mindennapi döntéseket, így a szabadidős tervezést is.

Az Ifjúságkutató Intézet kutatásai alapján a 15–39 évesek közel fele (54 százalék) 2023 első felében költségcsökkentés céljából lemondott valamilyen tervezett utazásról vagy nyaralásról, ez a megfontoltság különösen erős volt a 35–39 éves korcsoportban. Ugyanakkor nem mindenki mondott le teljesen a nyaralásról: a 15–39 évesek egyharmada (32 százalék) 2023-ban is tervezett legalább egy külföldi utazást. Ez a szám arra utal, hogy a fiatalok körében megmaradt a nemzetközi élmények iránti vágy, noha az anyagi helyzet erősen szűrte, hogy kik tudtak valóban élni ezzel a lehetőséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében például sokkal nagyobb arányban (47 százalék) fordult elő külföldi utazási szándék, míg az anyagi nehézségekkel küzdő fiatalok csupán 12 százaléka tervezett hasonlót (Kiss-Kozma – Székely, 2023).

A nyaralások mellett a szabadidő más formái is új lendületet kaptak. 2023-ban a fesztiválok szerepe ismét felértékelődött: a 15–29 évesek 29 százaléka vett részt vagy tervezett részt venni valamilyen zenei rendezvényen – szemben a 2020-as 16 százalékkal. Ez a jelentős növekedés arra utal, hogy a fiatalok nemcsak utazással, hanem közösségi élményekkel is igyekeztek pótolni a pandémia alatt elmaradt eseményeket. Különösen a 20–24 éves korosztály mutatott kiemelkedő aktivitást a fesztiválszezonban, ami a generáció élményorientált attitűdjét is tükrözi (Kiss-Kozma – Székely, 2024).

Rekordév az európai turizmusban és a korosztályos különbségek (az Eurostat turizmussal kapcsolatos felmérései)

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban 2024-ben rekordmennyiségű, összesen 2,99 milliárd vendégéjszakát regisztráltak a turisták, ami 2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az EU-n belüli vendégéjszakák megoszlása 52 százalékban belföldi, 48 százalékban nemzetközi volt. A legtöbb EU-tagállamban növekedett a turisták által eltöltött éjszakák száma 2023-hoz képest. Összességében 2024 a turizmus fellendülésének és az utazási kedv növekedésének éve volt az Európai Unióban, amely az online foglalások és a nemzetközi vendégek számának emelkedésében is megmutatkozott.

Az Eurostat 2022-es felmérése alapján a 15–64 év közötti korosztály az összes, személyes célú turizmusban eltöltött éjszaka 76 százalékát adta, szemben a 65 év felettiek 24 százalékos arányával. A fiatalabb turisták gyakrabban utaznak, rövidebb időtartamokra, és jellemzőbben választanak bérelt szállásokat, például hoteleket vagy apartmanokat, miközben szívesen fedeznek fel külföldi úti célokat is. A turizmusban való részvétel arányát tekintve is aktívabbak: míg az EU 15 év feletti lakosságának 38 százaléka egyáltalán nem vett részt turizmusban 2022-ben, a 65 év felettieknél ez az arány 55 százalék volt, vagyis a fiatalabbak körében jóval gyakoribb az utazás.

A turizmusból való kimaradás okai is jelentősen eltérnek korcsoportonként. A 15–64 évesek körében főként pénzügyi okok (44 százalék) állnak a háttérben, míg egészségügyi problémák csak az esetek 9 százalékában gátolják az utazást. Ezzel szemben a 65 év felettiek 41 százaléka egészségügyi okok miatt nem utazik, és náluk gyakori az érdeklődés hiánya is (34 százalék). Ez is azt mutatja, hogy a fiatalabbak számára az utazás továbbra is fontos élményszerzési forma – még ha anyagi helyzetük gyakran nehezítő tényezőként van jelen.

Források