A rendelet által létrehozott vámrendszer két fontos lépésből állt. Az első lépés az április 5-től kivetett 10%-os alapvám, amely szinte minden USA-ba exportált termékre vonatkozik (kivéve a Mexikó és Kanada). A második lépés az április 9-től életbe lépett kereskedelmi partnerenként eltérő, ún. „reciprok” vámok, amelyek mértéke az adott ország USA-val szembeni vámjaihoz igazodik. Ezek a tarifák az alapvámnál magasabbak, például az EU-ra 20%, Japánra 24% vonatkozik. 

Donald Trump április 9-én bejelentette, hogy 90 napos vámszünetet rendel el azon kereskedelmi partnerek számára (75 ország, Kína kivételével), akik nem vezettek be megtorló intézkedéseket az Egyesült Államokkal szemben. Ennek értelmében a „reciprok” vámok helyett az egységes 10% a meghatározó a szünet lájártáig (július 9). Az elnök célja ezzel a lépéssel a kereskedelmi feszültségek enyhítése, konstruktív, a reciprokvámokat érintő tárgyalások lehetőségének megteremtése.   

Fontos megemlíteni, hogy a „Felszabadulás Napja” tarifákat megelőző/párhuzamos intézkedések eredményei az ágazatspecifikus vámok, amelyek külön kategóriát képeznek. Céljuk az amerikai szekunder szektor kulcságazatainak védelme, például az acél-, alumínium és autóipar tekintetében (25%). Ezen ágazatok termékei esetében nem kell figyelembe venni a az április 5-i alap- és a reciprokvámokat. További kivételt képeznek a kőolajtermékek, a réz, a villamosenergia, az energia alapanyagok, valamint a faipar és a gyógyszeripar is védelmet élvez (bizonyos szintű vámmentesség). 

 A 2025 tavaszán bevezetett vámtarifák a nemzetközi kereskedelem új korszakát indították el, amelynek hullámai Közép-Ázsiát is elérték. Bár a térség országai (a továbbiakban C5-nek rövidített: Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) nem tartoznak az Egyesült Államok elsődleges kereskedelmi partnerei közé, a globális gazdasági átrendeződés következtében indirekt módon mégis jelentős hatások érhetik őket. Kazahsztán, amely 2024-ben mintegy 3,4 milliárd dolláros külkereskedelmi forgalmat bonyolított le az Egyesült Államokkal - amelyből 2,3 milliárd a kazah export - , a térség egyetlen országaként szembesült 27%-os ország-specifikus vámtarifával. A kedvezőbb kereskedelmi feltételek érdekében a közép-ázsiai ország delegáció küldését tervezi az USA-ba. A bevezetett vámok ugyanakkor csak a kazah export 4,8%-át érintik, mivel a kivitel döntő részét a mentességet élvező nyersanyagok és energiahordozók teszik ki. A térség többi államára – Üzbegisztánra, Türkmenisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra – az általános 10%-os alapvám vonatkozik. Mivel a négy ország USA-ba irányuló exportja viszonylag csekély volumenű (4,6 - 42,4 millió dollár között mozgott 2024-ben), a bevezetett vámtarifák közvetlen gazdasági hatása ezen államok esetében korlátozottnak tekinthető. A C5 országok exportstruktúrájának ismeretében (2023-as adatok alapján) leginkább a textilipari termékek (Kirgizisztán), a gépek és elektronikai eszközök (Kirgizisztán, Türkmenisztán) valamint a feldolgozott agrártermékek kivitelét érintik az importvámok legnagyobb mértékben. 

Trump külkereskedelemmel kapcsolatos intézkedései rövid távon várhatóan nem gyakorolnak jelentős hatást a közép-ázsiai kivitelre, mivel a térség fő exportcikkei (pl.: kőolaj, földgáz, urán, egyéb stratégiai ásványkincsek) továbbra is vámmentességet élveznek az USA-ban. Így az energiaipar a C5 országokban érdemben nem érintett. Ugyanakkor a globális kereskedelemben  tapasztalható zavarok - az ellátási láncok újraszerveződése, a világkereskedelem lassulása - közvetett módon nyomást gyakorolhatnak a közép-ázsiai gazdaságokra (növekedés lassulása), hiszen azok nagymértékben függnek a külkereskedelemtől. 

Középtávon a vámháborúk által sújtott országok alternatív kereskedelmi partnereket, piacokat kereshetnek olyan feltörekvő régiókban, mint Közép-Ázsia. A térség nyersanyag (kőolaj, földgáz, ritkaföldfémek) és ellátási láncainak kínálata tovább növelheti a régió vonzerejét a globális ellátási láncok újraszervezése során. Ezen tényezők lehetőséget teremtenek a C5 országok számára a kereskedelmi partnerségek diverzifikálása tekintetében (különösen az EU, Dél-Ázsia és az Öböl-országok), csökkentve a hagyományos függőséget Oroszországtól és Kínától. 

Hosszabb távon a kereskedelmi viszonyok tartós átrendeződése alapvetően befolyásolhatja Közép-Ázsia geopolitikai és gazdasági helyzetét. Kína nagy valószínűséggel továbbra is megőrzi domináns befektetői és kereskedelmi pozícióját a térségben, részben olyan nagyszabású kezdeményezések által nyújtott támogatások révén, mint az Egy Övezet, Egy Út (BRI) program, valamint az ágazati – például az autóipari – együttműködések eredményeként. Az Európai Unió részéről a jövőben fokozódó szerepvállalás várható, amely esetében mérföldkőnek számít az április 3-tól 4-ig Szamarkandban megrendezett EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó. A felek kifejezték szándékukat a kapcsolatok stratégiai szintre emeléséről, a 12 milliárd eurós befektetési csomagról, mely négy kiemelt terület fejlesztésére fókuszál: közlekedés, kritikus ásványi anyagok, vízenergia-klíma együttműködés, valamint digitális kapcsolódás.

A csomagból 3 milliárd eurót új szállítási infrastruktúrákra különítettek el, különös tekintettel a Középső Folyosó fejlesztésére. Ez a beruházás a Global Gateway stratégia részét képezi. A Világbank által publikált elemzés szerint az Oroszországot elkerülő, főleg szárazföldi, multimodális kereskedelmi útvonal 2030-ra 11 millió tonna áruforgalom lebonyolítására lesz képes (2024 első 11 hónapjában 4,1 millió tonna). Ami az Egyesült Államokat illeti, bár Trump kevesebb figyelmet fordít a multilaterális partnerségekre, a Biden adminisztráció alatt létrehozott B5+1 gazdasági platformot (2024 – magánszektor mozgatásán keresztül kíván hatni, nem állami beruházásokkal), valamint a C5+1 politikai formátumot (2015) fenntartja és saját külpolitikai céljaihoz igazítja. A jelenlegi adminisztráció hangsúlyosabban tranzakcionista és reálpolitikai megközelítést alkalmaz, amelynek következménye, hogy az amerikai fókusz elsődlegesen a kritikus ásványi anyagok biztosítására, a regionális kereskedelmi infrastruktúra támogatására, valamint a kínai és orosz befolyás csökkentésére irányul. A B5+1 keretében az amerikai diplomácia támogatja a gazdasági integrációt, a határokon átnyúló kereskedelmi akadályok lebontását.

A trumpi vámintézkedések rövid távon mérsékelten fékezhetik Közép-Ázsia gazdasági növekedését, ugyanakkor a vámpolitikai átrendeződés új lehetőségeket is teremthet. Az új külkereskedelmi irányok keresése, az alternatív szállítási útvonalak (például a Középső Folyosó) fejlesztése, valamint a stratégiai energia- és ásványkincskészletek felértékelődése révén a térség geopolitikai és gazdasági jelentősége a jövőben tovább nőhet. Közép-Ázsia számára az amerikai importvámok nemcsak kockázatot, hanem egy új külgazdasági és geopolitikai fejlődési pályára lépés lehetőségét is jelenthetik.