Kréta szigete napjainkra az Ázsiából, Afrikából és Közel-Keletről származó irreguláris migránsok egyik legfontosabb európai belépőpontjává vált. Többségük a kelet-líbiai főváros, Tobruk partjairól indul útnak, amely mintegy 330 kilométerre fekszik Kréta szigetétől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2025 elejétől május 25-ig 12 594 migráns érkezett tengeri úton Görögországba, akiknek mintegy harmada Krétán ért partot. Összehasonlításképpen: 2024-ben egész évben körülbelül 54 000 ember érkezett tengeren keresztül Görögországba. Az érkezők száma tehát csökkenő tendenciát mutat, de a görögországi útvonal mára a Földközi-tenger legnépszerűbbmigránsfolyosójává vált. A hatékony határvédelemnek és a Törökországgal való együttműködés javulásának köszönhetően ugyan az irreguláris migráció 2025. első harmadában mintegy 30 százalékkal csökkent, de a Líbiából érkezők száma 174 százalékkal emelkedett.
A Refugee Support Aegean (RSA) nevű görög civil szervezet szerint a Líbiából Krétára tartó vízi járművek gyakran túlzsúfoltak, állapotuk rossz és hiányoznak róluk az olyan alapvető ellátmányok, mint az élelem, az ivóvíz és a mentőfelszerelések. A migránsok rendszerint két napot töltenek a tengeren a túléléshez szükséges alapvető készletek nélkül, amiért az embercsempészek 3 000-4 000 amerikai dollárt (1,1-1,14 millió forint) is elkérnek tőlük.
Az Európai Unió menekültügyi szabályai értelmében az érkezőknek abban az uniós tagállamban kell benyújtaniuk menedékkérelmüket, amelybe először belépnek. Ez az előírás viszont aránytalanul terhet ró a frontországokra, így Görögországra is. A görög kormány többször is felszólalt a menedékkérők igazságosabb, uniós szintű elosztása mellett. Athén határozottan ellenzi Berlin javaslatát, amely szerint vissza kellene küldeni azokat a menekülteket Görögországba, akik korábban ott kaptak menekültstátuszt.
Az athéni kormány saját hatáskörben szigorú törvényekkel próbálja felvenni a harcot az embercsempészekkel szemben. Mára az ilyen ügyekben elítéltek alkotják a második legnagyobb csoportot a görög börtönökben, közvetlenül a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt bebörtönzöttek után. Ez azonban nem riasztja el a bűnbandákat.
Makis Voridis migrációs miniszter 2025. május 29-én jelentette be, hogy a kormány eltörli azt az intézkedést, amely lehetővé teszi az irreguláris migránsok számára, hogy hét évnyi országban tartózkodás után letelepedési engedély iránti kérvényt nyújthassanak be. A törvénytervezetet a Parlament júniusban szavazza meg, azonban a kormánytöbbségre tekintettel szinte biztos, hogy jóváhagyásra kerül a tervezet. A törvényjavaslattal kapcsolatban Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy annak célja a visszatérések felgyorsítása egy „hatékonyabb és igazságosabb mechanizmus” révén.
Az új törvény értelmében, ha elfogadják, akár öt év börtönbüntetéssel is sújthatják az illegális beutazást és tartózkodást. A görög migrációs miniszter azt is javasolta, hogy a tervezett kitoloncolások előtti adminisztratív őrizetet a jelenlegi maximum 18 hónapról legfeljebb két évre hosszabbítsák meg. Az illegális migránsok – a szankciók elkerülése érdekében – választhatják az önkéntes hazatelepülés lehetőségét is.
Az Európai Bizottság szerint a tagállamokban kiadott kitoloncolási határozatok mintegy 80%-át nem tudják végrehajtani. Voridis migrációs miniszter szerint Görögországban ez az arány még magasabb, és sürgette az EU-t, hogy határozzon meg egyértelműbb kritériumokat a legális tartózkodásra vonatkozóan.
Megoldást leginkább (Rómához hasonló módon) a líbiai féllel való megállapodás jelenthetne. Kelet-Líbiát a gyakorlatban Khalifa Haftar tábornok és az általa irányított Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) uralja. Bár Athén és az LNA között korábban egyéb ügyek kapcsán történt kapcsolatfelvétel, a felek között nincs életben hivatalos migrációs megállapodás, ezen a téren az együttműködés informális csatornákon keresztül valósul meg. A jelentések szerint Haftar tábornokhoz köthető milíciák, például a Tariq Ben Zeyad Brigád, aktívan részt vesznek a migránsok visszatartásában és visszafordításában, de ez elsősorban az Olaszország felé tartó útvonalakon valósul meg, Haftar tábornok Rómával kötött megállapodása értelmében. Aggályos továbbá az is, hogy ezek a megállapodások csak ideig-óráig működnének, vagy a líbiai fél idővel olyan árat szabna érte, amely már jelentős terhet róna Görögországra. A jelenlegi fokozott ellenőrzés azonban arra készti az embercsempészeket, hogy alternatív útvonalakat keressenek, például a Kréta felé vezető irányt.
A legális migráció ösztönzését célzó új görög szabályozásokat júliusig terjesztik elő. A Görög Nemzeti Bank szerint Görögországnak körülbelül 200 000 fős munkaerőhiánya van, amelyet az ország gazdasági érdekeit szem előtt tartva – pótolni kell a megfelelő szakképzettséggel rendelkező külföldi állampolgárokkal.
