Giorgia Meloni közép-ázsiai látogatása keretében Üzbegisztánba és Kazahsztánba is látogatást tett és részt vett a közép-ázsiai országokat egyesítő úgynevezett C5+ platformon is, melynek keretében az első Olaszország-Közép-Ázsia csúcstalálkozó is megrendezésre került. 

Közép-Ázsia jelenleg több szempontból is reneszánszát éli az olasz (és a francia) külpolitikában és kultúrában. Kulturális szempontból pedig a Covid-19 világjárvány „hivatalos lezárását”, valamint a nemzetközi turizmus újraindítását követően Közép-Ázsia rejtett történelmi, az ezeregy éjszaka meséihez hasonló és egyben vad világa –elsősorban az ókori Selyemút mentén álló olyan történelmi és kulturális örökséggel rendelkező városok, mint Szamarkand, Khíva vagy Buhara – az olaszok számára kiemelt turista célponttá tette a régió országait, melynek következtében az elmúlt évekre a régióba látogató turisták száma is jelentősen megnövekedett.

Mindazonáltal a politikai és a gazdasági oldalról szemlélve az olasz közép-ázsiai reneszánszt, az oka az olasz gazdaságnak viszonylag olcsó és megbízható energiaforrás exportőrökre van szüksége, melynek a közép-ázsiai országok (különösen Kazahsztán) teljes mértékben megfelelnek. Emellett Közép-Ázsiai a kínai Övezet és Út kezdeményezés középpontjában álló régiók egyike (2013-ban Kazahsztánban jelentették be a projekt elindítását). Részben ezért is Róma számára pedig a régió országaival történő kapcsolattartás az olasz gazdaság talpra állításának egyik lehetséges prioritása lett. 

Olaszország és a közép-ázsiai országok között a legutóbbi magas szintű, külügyminiszteri találkozóra 2024 májusában került sor Rómában. Ezt a többoldalú fórumot pedig a régió vezetőinek gyakori olaszországi látogatásai egészítik ki: Shavkat Mirziyoyev 2023 júniusi, Kassym-Jomart Tokayev 2024 januári és Emomali Rahmon 2024 április végi látogatása. Olaszország részéről pedig Sergio Mattarella 2023 novemberében Üzbegisztánba, 2025 márciusában pedig Kazahsztánba tett hivatalos látogatást. 

Most azonban Olaszország úgy döntött, hogy magasabbra szeretné emelni az olasz-közép-ázsiai kapcsolatokat és közvetlenül bevonja ebbe Melonit és közép-ázsiai kollégáit is. Olaszország a régió, és különösen Kazahsztán egyik legfontosabb gazdasági partnere. Az ország jelenleg harmadik helyen áll (Kína és Oroszország mögött) az Asztanával folytatott kereskedelem tekintetében. A Kazahsztán és Olaszország közötti kereskedelmi forgalom 2024-ben 25%-kal nőtt, és megközelítette a 20 milliárd dollárt. 

A Kazahsztánnal – és más régiós országokkal – fennálló olasz kapcsolat emellett különösen az energiaszektorban erősek. Az Eni olasz nemzeti olaj- és földgázipari vállalat 1992 óta van jelen Kazahsztánban, ahol a Karachaganak olajmező társüzemeltetője, és részt vesz a Kashagan olajmező üzemeltetéséért felelős észak-kaszpi-tengeri PSA konzorciumban. 2024-ben például olasz részről több mint 18 milliárd dollárt tett ki a kazah olaj és kőolajtermékek exportja. Az Olaszország és Kazahsztán közötti kereskedelem további jelentős ágazatai a mezőgazdasági gépek és a mezőgazdasági termelés.

Kazahsztánhoz hasonlóan Róma 2023 júniusában Üzbegisztánnal is stratégiai partnerséget hozott létre, amelynek célja a két ország közötti együttműködések elmélyítése és bővítése, mind kétoldalú, mind többoldalú formában. Emellett pedig Olaszország kijelentette, hogy támogatja Üzbegisztánnak a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozási kérelmét, amely jelenleg Taskent egyik legfontosabb külpolitikai prioritása. A Róma és Taskent közötti kereskedelmi kapcsolatok ugyanakkor sokkal gyengébbek, mint a Róma és Asztana közötti kapcsolatok, tekintettel arra, hogy az üzbég gazdaság mérete is kisebb Kazahsztánéhoz képest, valamint Üzbegisztán nem rendelkezik jelentős mennyiségű exportra szánt kőolajjal, ami az olaszok első számú érdeke a régióban. Ennek ellenére is az Olaszország és Üzbegisztán közötti kereskedelmi forgalom 2024-ben elérte a 438 millió dollárt.

Ugyanakkor van még egy terület, amely jelenleg az olasz-kazah és olasz-közép-ázsiai kapcsolatok kiemelt részét képezi, ami a védelmi és biztonságpolitika, amelynek azonban többek között a földrajzi távolság, a Közép-Ázsiát érintő közvetlen orosz, illetve kínai szomszédság is bizonyos határt szab. Mindazonáltal az Európai Unió által közzétett adatok szerint Türkmenisztán 2007 és 2017 között mintegy 340 millió euró értékben vásárolt fegyvereket az EU-tagállamoktól, amelynek 76%-át olasz vállalatoknak biztosították ki. 2021-ben Olaszország az ashgabati fegyverimport 35%-nak megfelelő mennyiségű fegyvert exportált Türkmenisztánba, köztük repülőgépeket és légelhárító rakétákat is. 2024 februárjában Türkmenisztán elnöke, Serdar Berdymuhamedov találkozott a védelmi, űrkutatási és biztonsági ágazatban tevékenykedő olasz állami tulajdonú Leonardo vállalat elnökével, akivel hosszútávú együttműködést írt alá. Energetika terén padig az Eni 2008 óta van jelen Türkmenisztánban, ahol az elmúlt években több mint 2 milliárd dollárt fektetett be, és több mint ezer munkavállalót foglalkoztat, akiknek túlnyomó többsége türkmén állampolgár.

A Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal fenntartott olasz kapcsolatok ugyanakkor korlátozottabbak. A vitatott Rogun gátat Tádzsikisztánban a Webuild, egy olasz multinacionális csoport építi, amely az építőipari és mélyépítési ágazatban tevékenykedik. A vállalat és Dusanbe között 2016-ban írták alá a szerződést 3,9 milliárd dollár értékben.

A régió egészét tekintve Róma támogatja az úgynevezett Középső Folyosó (Middle Corridor) kezdeményezést is, amivel az olasz kormány célja, hogy az olasz vállalatoknak lehetőségük legyen a kereskedelmi folyosó szükséges infrastruktúrájának, például a vasutak és kikötők kiépítésének a hozzáféréséhez és megvalósításához.

Olaszország Közép-Ázsiát olyan térségnek tekinti, ahol vezető szerepet játszhat, és európai partnereitől függetlenül is felléphet. Közép-ázsiai részről – eltekintve az öt ország célkitűzései közötti nyilvánvaló különbségektől –, az olasz miniszterelnöki látogatás és az első Közép-Ázsia-Olaszország találkozó célja mindkét oldalról a szövetségi partnerek körének diverzifikálása volt.

Az Asztanában megrendezett első Közép-Ázsia-Olaszország csúcstalálkozó emellett történelmi mérföldkövet jelentett az Olaszország és az öt közép-ázsiai ország - Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán - közötti kapcsolatokban. 

Közép-ázsiai részről a május végi formátum összhangban van más regionális kötelezettségvállalási mechanizmusokkal, mint például a C5+1 (Közép-Ázsia+Egyesült Államok), Közép-Ázsia-Németország és Közép-Ázsia-EU platformokkal, tükrözve Közép-Ázsia növekvő geopolitikai jelentőségét.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csatlakozott a közép-ázsiai államfőkhöz a stratégiai partnerség területén, amely tükrözi Olaszország egyre jobban kirajzolódó nem konfrontatív, ideológia mentes, gazdasági prioritásokra összpontosító megközelítését a nemzetközi diplomáciában, amivel az Oroszország, Kína, Törökország és az Egyesült Államok által befolyásolt régióban Olaszországot az ilyen jellegű megközelítése és gazdasági pragmatizmusa vonzó partnerré teszi. Emellett a találkozóval Róma az EU úttörője is lett a Közép-Ázsiával való együttműködés kialakításában.

A Közép-Ázsia-Olaszország csúcstalálkozó pedig az eddigi visszhangok alapján új fejezetet nyitott a regionális diplomáciában is, amely jelzés értékű lehet Közép-Ázsia periférikus régióból geostratégiai híddá történő átalakulásában, valamint abban, hogy Közép-Ázsia egységes diplomáciai és gazdasági tömbként erősödik. A találkozóval pedig Olaszország megerősítette kapcsolatait egy gyorsan növekvő és stratégiai szempontból fontos régióval, míg a közép-ázsiai országok hozzáférést kapnak az európai tőkéhez és innovációhoz, miközben gazdaságukat modernizálják.