1985. július 10-én, egy csendes éjszakán Auckland kikötőjében két robbanás rázta meg a Greenpeace Rainbow Warrior nevű zászlóshajóját. A hajó éppen egy tiltakozó akcióra készült Francia-Polinéziában (Mururoa-atoll), ahol Franciaország nukleáris kísérleteket végzett. A robbanások nem balesetek voltak. Egy francia titkosszolgálati akció eredményeként süllyedt el a hajó és vesztette életét Fernando Pereira fotós.
A merényletet francia ügynökök hajtották végre svájci turistáknak álcázva magukat. Két különálló robbanóeszközt helyeztek el a hajótesten. Az első robbanást követően, míg a többség már elhagyta a hajót, Pereira visszatért felszereléséért, mely végzetesnek bizonyult számára. Hét perccel később a második robbanószerkezet is felrobbant, melynek során a süllyedő hajó a fotóst is a hullámsírba ragadta.
Franciaország kezdetben elítélte a történteket, a terrorizmust, miközben próbálta a szálakat elvarrni. Az új-zélandi hatóságok azonban elfogták az akció két résztvevőjét és leleplezték a kilétüket. Kiderült, hogy a merénylet mögött a francia kormány állt, megsértve Új-Zéland nemzeti szuverenitását az akcióval. A DGSE (Direction Générale de la Sécurité Extérieure), Franciaország titkosszolgálata irányította az akciót és a résztvevőket később Párizs védelme alá helyezte. Bár a két ügynököt letartóztatták Új-Zélandon, Franciaország diplomáciai nyomásgyakorlással elérte, hogy a foglyokat a tíz éves börtönbüntetés helyett már két év után ideiglenesen szabadon engedjék. A megállapodást azonban megszegve, ezt követően sose tértek vissza letölteni büntetésük maradékát.
A Rainbow Warrior története
Az eredetileg 1955-ben Sir William Hardy néven tengerre bocsátott hajót 1977-ben vásárolta meg a Greenpeace, és 1978-tól már számos akcióban vett részt. Ezek elsősorban a fóka- és bálnavadászat környezeti hatásaira hívták fel a figyelmet Kanada, Norvégia és Spanyolország partjainál, de az őslakosok életterének védelmében is kiállt Kanadában. 1985-ben azonban a céljuk a nukleáris fegyvertesztek megakadályozása volt, és rá akarták irányítani a figyelmet ezen tesztek következményeire, amelyek évtizedek óta súlyos környezeti pusztítást és az őslakos közösségek egészségében maradandó károsodásokat okoztak. Útjuk Mejatto-atollhoz és a Kwajalein-atollhoz vezetett, melyek amerikai felségvizek, majd pihenőt tartottak az új-zélandi Auckland kikötőjében, ahonnan Francia-Polinézia felé vették volna az irányt figyelemfelhívó tiltakozásukkal.
Maga a név eredete érdekes, Rainbow Warrior avagy Szivárvány Harcos. Manapság sokan a szivárványt az LMBTQ mozgalommal társítják, ám ez egy viszonylag új jelenség. A szivárvány, mint szimbólum a Bibliából eredeztethető (Mózes 9:12-17 versek). Itt a szivárvány Isten emberiséggel és minden élőlénnyel kötött özönvizet követő szövetségének jele: „(…) szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet most a földdel megkötök.” Ez a szimbólum, mint a megbékélés jele tovább öröklődött legyen szó a „hippi” mozgalomról vagy az iraki háború elleni tiltakozásról. Azonban a hajó neve valójában máshonnan ered, William Willoya és Vinson Brown Warriors of the Rainbow (A szivárvány harcosai) című, 1962-es könyvéből származik. A mű bennszülött amerikai próféciákat és legendákat gyűjtött össze, amelyek szerint egy nap „minden faj és hit emberei” egyesülnek a Föld védelmében. A Greenpeace ezt a szimbolikát választotta a hajójához.
Nemzetközi Következmények és Kihatása Napjainkra
Az eset lelepleződését követően Franciaország kénytelen volt beismerni felelősségét. Később kiderült, hogy François Mitterrand szocialista elnök közvetlen utasítására hajtották végre a robbantást, ezzel Franciaország, az akkori értékelések jelentős része szerint, gyakorlatilag terrorizmust támogató országgá vált. A bűnösök nagy része soha nem került felelősségre vonásra a francia hatóságok beavatkozása miatt. A nemzetközi közvélemény erősen elítélte az esetet, ám a nyugati hatalmak (USA, Egyesült Királyság) nem álltak ki határozottan Új-Zéland szuverenitása mellett és nem ítélték el a történteket, ami diplomáciai feszültségekhez vezetett. Az ENSZ közbenjárására végül a franciák kártérítést fizettek a fotós családjának, valamint a Greenpeace és Új-Zéland számára, illetve nyilvános bocsánatkérésre kényszerültek.
A Rainbow Warrior elsüllyesztése nemcsak egy hajó elvesztését jelentette. Az eset rávilágított arra, hogy a nagyhatalmak, ha szükségét érzik, kíméletlenül védik érdekeiket. Az olyan globális ügyek, mint a környezetvédelem és a gyakran mérceként hivatkozott nemzetközi jog hogyan veszthetik el jelentőségüket, ha egy erős nemzet érdekeivel találják szembe magukat.
